A téli hideg nem csak a kihűlés miatt veszélyes, egyeseknél az alacsony hőmérséklet allergiás reakciót válthat ki, ami akár életveszélyes is lehet.
A legtöbb ember számára a hideg időjárás kellemetlenséget jelent, melegebben kell öltözködni, és be kell fűteni a lakásban. Egyeseknél azonban a hideg olyan súlyos allergiás reakciót válthat ki, ami akár az életüket is veszélyeztetheti.
Életveszélyes lehet a hidegallergia
A hidegallergia, azaz hideg urticaria egy ritka, de kockázatos állapot, amely során az alacsony hőmérséklet az immunrendszer téves működését váltja ki. Ennek következménye lehet csalánkiütés, duzzanat, fájdalom, súlyosabb esetekben pedig életveszélyes anafilaxiás sokk.
A betegséget először 1792-ben írta le Johann Peter Frank német orvos. Ma már tudjuk, hogy a nőknél csaknem kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Leginkább a húszas évek elején jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat. A jó hír az, hogy a páciensek 24-50 százaléka javulást tapasztal az évek során, sőt akár teljesen meggyógyulhatnak.
A hidegallergiának két formája létezik. Az elsődleges hideg urticaria a leggyakoribb, az esetek 95 százalékában ez fordul elő, és sokszor nem derül ki, mi okozza. A fennmaradó 5 százalék másodlagos hidegallergia, amely alapbetegségekhez vagy fertőzésekhez kapcsolódik, például az Epstein-Barr vírushoz, bizonyos limfómákhoz, HIV-hez vagy hepatitis C-hez.
Egy jeges ital is kiválthatja a hidegallergiát
Bár az elsődleges hidegallergia általában bőrkiütést, duzzanatot, csalánkiütést okoz, vannak, akik fáradtságról, lázról vagy ízületi fájdalmakról is beszámolnak. A tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor a bőr hidegnek van kitéve, de előfordulhat akkor is, amikor a bőr újra felmelegszik.
A kiváltó okok nem korlátozódnak a hideg időjárásra: úszás, fagylalt, hideg italok, hideg tárgyak megérintése is kiválthatja a reakciót.
Néhány ritka genetikai okot leszámítva továbbra is rejtély, miért alakul ki egyeseknél a hidegallergia. Az viszont biztos, hogy a hízósejtek kulcsszerepet játszanak benne. Ezek az őrszemként működő sejtek elsőként riasztják az immunrendszert veszély vagy kórokozók esetén.
Az egyik elmélet szerint a hideg hatására a szervezet úgynevezett autoallergéneket termel, olyan fehérjéket, amelyek a test saját szövetei ellen indítanak immunválaszt. Amikor a hízósejtek aktiválódnak, hisztamint szabadítanak fel, ami más immunsejteket irányít a területre. Emellett a test azon részében kitágulnak és áteresztőbbé válnak a vérerek, ez okozza a jellegzetes duzzanatot, bőrpírt és viszketést.
Normális esetben ez a testi reakció hasznos, mert a fokozott véráramlás és a szivárgó erek miatt az immunsejtek kijuthatnak a környező szövetekbe, hogy leküzdjék a fenyegetést. De a hidegallergiánál téves riasztásról van szó, a szervezet immunreakciót indít el, de nincs mit leküzdeni.
Jégkockával diagnosztizálják
Szerencsére a hidegallergia meglehetősen ritka, 10 ezer emberből körülbelül 6-ot érint. Az orvosok úgy állapítják meg, hogy jégkockát tesznek a beteg alkarjára, és megfigyelik, mi történik, miután eltávolítják. Ezt a tesztet általában akkor végzik el, miután felmerült a gyanú, hogy hideg tárgyak hatására kiütések jelennek meg a bőrön.
A vizsgálatot orvosnak kell elvégeznie, mert az esetek 20 százalékában veszélyes anafilaxiát válthat ki.
A diagnózis felállítása után az alapvető teendő, hogy a páciens kerülje a tüneteket okozó alacsony hőmérsékletet. A tüneteket antihisztaminokkal lehet enyhíteni: a hidegallergiában szenvedők 60 százaléka jól reagál erre a kezelésre. Sok betegnél viszont a szokásos dózis nem elegendő, a többszörös mennyiség pedig nyugtató hatású, ezért óvatosan kell alkalmazni.
Súlyosabb esetekben más gyógyszereket is használhatnak, de ezek hosszú távon komolyabb mellékhatásokkal járhatnak. Egy másik lehetőség a deszenzitizáció, a bőr fokozatos hozzászoktatása a hideghez, ezáltal a téves immunreakció megakadályozása.
Olyan ritka betegség is létezik, amikor a víz vált ki allergiás reakciót.
