Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jól tudjuk, hogy a tartós és káros stressz megbetegíthet; vegyük csak a szív- és érrendszeri problémákat vagy a meggyengült immunrendszert. Önmagában ez is elég lenne, de ezzel koránt sincs vége a felsorolásnak.
A stressz a test természetes reakciója, ha veszélyt érez; az evolúció során ez jelzőfunkcióval bírt. A rövid távú stressz valószínűleg nem okoz komoly egészségügyi problémákat, ám ha hetekig vagy akár hónapokig is elhúzódik a feszültség, akkor a szervezetünk komoly károsodást szenvedhet. A stressz akár gyulladásos reakcióhoz is vezethet, ami számos további egészségügyi problémát generálhat.
A tartós stressz nem csak az álmatlanság miatt fáraszt
Egyre több helyen hallani, hogy a hosszú távú stressz rossz hatással van a mentális egészségre is. Szorongást okoz, depresszióhoz vezethet. A tartós stressznek kitett emberek általában szomorúbbak, nehezebben ismerik fel az örömet okozó lehetőségeket. Rengeteg szó esik a stressz és az alvászavar kapcsolatáról is: ha éjszaka is cikáznak a gondolatok a fejedben, akkor bizonyára nehezebben alszol el. Ha stresszes az életünk, alapjáraton fáradtabbnak érezzük magunkat napközben, és ehhez még csak az sem kell, hogy előző éjszaka álmatlanul forgolódjunk egy megoldatlan probléma miatt.
Kiütések a bőrön és a szájban
A bőr is érzékenyen reagál a stresszre: gyulladásos reakciót indít be, emiatt viszkető kiütések vagy pattanások jelennek meg a bőrünkön. Ugyanez a gyulladás gyengíti a immunrendszert, ezért nagyobb eséllyel jelenhetnek meg herpeszek, afták a szájüregben. A tartós stressz rossz hatással van a fogainkra is, és több fronton is támad. Az egyik az éjszakai fogcsikorgatás, ami roncsolja a fogzománcot, valamint feszültséget kelt az állkapocsban, ami akár fejfájást is okozhat. Kimutatták azt is, hogy stresszes állapotban nagyobb mennyiségű dentálplakk keletkezik, azaz lepedék, ami szintén roncsolhatja a fogakat és a fogínyt.
A stressz növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, mivel stressz esetén kortizol (stresszhormon) szabadul fel, ami megemelheti a vércukor szintjét.
Szintén a kortizol okolható a súlygyarapodásért: a mellékvese termeli ezt a hormont, és ha túl sok termelődik belőle, akkor a mellékvese kifárad, ami hasi elhízásban is megnyilvánulhat. Megváltozhat a menstruációs ciklus – a menzesz rendszertelenné válhat, akár el is maradhat, és csökkenhet a libidó. Egy tanulmány kimutatta, hogy a szorongó nők kevésbé kívánják a szexet, vagy ha mégis, akkor kevésbé élvezik az együttléteket.
A szociális szorongásban szenvedőknél gyakran légszomj alakul ki
Az idegesség miatt a légzőizmok feszesebbé válnak, majd amikor elfáradnak, a légszomj súlyosbodhat. Szélsőséges esetben pánikroham alakulhat ki. A légzőizmokat vagy rekeszizmokat is lehet, sőt érdemes edzeni, aminek a legjobb módja az aktív sport. Ráadásul a sport során felszabaduló hormonok kiváló stresszoldók is.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük a stressz okozta megbetegedések kialakulását?
A stresszkezelés kulcsa az életben lévő rossz stresszorok (külső tényezők, amik stresszválaszt váltanak ki a szervezetben) azonosítása és egészséges módszerek kidolgozása azok kezelésére. Szerencsére több ilyen hatásos megoldás is lehetséges.
- A cél a stressz minimálisra csökkentése. Keressük meg a forrásait, és igyekezzünk kiiktatni a káros stresszorokat. Például kerüljük azoknak az embereknek a társaságát, akik a tartós feszültség okozói; tanuljunk meg nemet mondani; szűkítsük le a teendőink listáját, úgy is mondhatnánk: legyen összhang a teherbírásunk és a tennivalóink mennyisége között.
- Fogadjuk el, hogy nem irányíthatunk mindent. Helyette fókuszáljunk arra, amit befolyásolhatunk. Sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, sőt energikusabbnak, magabiztosabbnak érezhetjük magunkat az élet más területein is, ha elfogadjuk, hogy sok minden nem rajtunk múlik.
- Már a csapból is a pozitív gondolkodás fontossága folyik, de nem véletlenül. Amikor nehéz helyzetbe kerülünk, vegyük sorra tudatosan, mi az, ami jól működik az életünkben, és hogyan tanulhatunk a jelenlegi szituációból.
- Ne féljünk segítséget kérni, ha nehéz! Beszéljük ki magunkból a feszültséget, ahelyett, hogy hagynánk tovább gyűlni a negatív érzéseket; mindenki környezetében van legalább egy megbízható ember, aki szívesen meghallgat.
- Sokat segít a már említett testmozgás és a légzésgyakorlat, a pihenés vagy a meditáció. Adjunk időt a testünknek, hogy felépüljön a stresszes eseményekből, és felkészülhessen az új nap kihívásaira.
