Ezt teszi a testeddel az ebéd utáni sziesztázás

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A déli népeket sokszor irigyeljük életigenlésük, élni tudásuk miatt. Gyakran társítjuk őket képzeletünkben vidám, társaságkedvelő emberek képéhez, akik egészséges mediterrán étrendjükkel és kényelmes életmódjukkal kedveznek egészségüknek. Nekünk is jólesne ebéd után pár percre ledőlni, kiszállni a mókuskerékből, szundítani picit, és talán egészségesebbek lennénk mi is. Vagy nem…?

Olyan okos emberek és karizmatikus személyiségek, mint Winston Churchill vagy Margaret Thatcher, aligha tévedhettek azzal kapcsolatban, mi tesz nekik jót, és mi nem… Dacára annak, hogy nem mediterrán nemzetek szülöttei voltak, mégis a délutáni ejtőzés elkötelezett hívei között is számontartják őket.

Mert pihenni jó…

Az ebéd utáni szundikálás élvezeti értékét és egészségre gyakorolt jótékony hatását sokan hangoztatták már azelőtt is, hogy Manolis Kallistratos görög kardiológus az American College of Cardiologyn 2019-ben bemutatta izgalmas kutatásainak megnyugtató eredményeit.

A görögöket nem kell meggyőzni a szieszta előnyeiről
Fotó: Jean MAINBOURG / Getty Images Hungary

A 212, átlagban 62 év fölötti és többségében női résztvevővel lefolytatott kutatás eredményei szerint a mintául szolgáló társaság ebéd után szundikáló felének vérnyomása a megfigyelés alatt 3-5 higanymilliméterrel csökkent.

Ez pontosan ugyanannyi javulást jelent, mint a só és az alkoholfogyasztás csökkentése az étrendben.

Már 2 higanymilliméterrel történő vérnyomáscsökkenés is 10%-kal képes visszaszorítani a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, ennél sokkal többet pedig a célzott gyógyszeres kezeléstől is alig várhatunk a görög orvos szerint. 

Spanyolországban van egy-két hagyomány, amin nem fog az idő, és bármennyire is kényelmetlenné kezdenek válni mai globalizált és urbánus világunkban, foggal-körömmel ragaszkodnak azok fenntartásához. A szieszta is egy ilyen kényelmes és kellemes, egészségre kedvező hatású tradíció.

Ránézésre jó!
Fotó: 123ducu / Getty Images Hungary

Vagy nem jó?

Illetve, ami a kényelmet illeti, városi rohanó életünkben egyre kevésbé kényelmes, hiszen régen praktikusnak tűnt a déli elviselhetetlen melegben felfüggeszteni a munkát, és egy kiadós ebéd után inkább lepihenni az enyhülésig, majd akkor folytatni a fizikai vagy szellemi tevékenységet, amikor már nem akadályozta a munkát a hőség. A városi életben való közlekedéssel a távolságok a munkahely és az otthon között megnőttek, ami sok időt rabol el a nap hasznos részéből. A nemzetközi együttműködéseket is kifejezetten megnehezíti, hogy még olyankor is időeltolódással dolgoznak, amikor pedig pontosan ugyanabban az időzónában vannak.

Tipikus, ebéd utáni jelenet, szieszta nélkül
Fotó: Ruben Bonilla Gonzalo / Getty Images Hungary

Egészséges vagy nem?

A spanyolországi Murciai Egyetemről Marta Garaulet a Harvard együttműködésével kutatásokat végzett a szieszta lehetséges negatív hatásairól. A 3275 résztvevő 18 és 65 közti lakosokból tevődött össze, akiket sziesztarutinjuk alapján három csoportra osztottak. Az eredmények világosan kimutatták, hogy a rövid, vagyis 30 percnél rövidebb ideig tartó sziesztából ébredőknek csak mintegy 8%-a számol be rossz közérzetről ocsúdásukkor, míg a hosszabb sziesztát tartók között ez a szám 19%.

Akkor a kevesebb több?
Fotó: Mahmud013 / Getty Images Hungary

A többet lustálkodók éhesebben vagy édességre vágyva ébrednek, este tovább ébren maradnak, és testtömegindexük is magasabb, vagyis jobban ki vannak téve az elhízásnak, és ezáltal a kardiovaszkuláris betegségeknek is.

Ez ellentmondani látszik a görög eredménynek, akik a 45–60 perces sziesztára esküsznek, de egy rövidebb pihi talán mindenkinek jót tesz.

Így is lehet jó

A spanyol kutatás harmadik csoportjául szolgáló minta esetében, ahogy a társadalom egy jelentős részénél is, a szieszta nem feltétlenül alvást jelent. A munkát sokan csak egy kiadós és kényelmes, társaságban elfogyasztott ebédért szakítják meg. Legyen az családi vagy munkahelyi barátok körében elköltve, a spanyol ebéd három-négy fogás alatt optimális esetben nem áll meg. Az előételnek szánt salátát követheti egy hús- vagy tésztaétel, mely körettől és nehéz hústól mentes, gyakran hal vagy tenger gyümölcse. A desszert pedig lehet joghurt vagy gyümölcs, esetleg fagylalt, de a legédesebb esetben is inkább csak egy könnyű puding. Egy kevéske vörösbor pedig mindezeknek a zamatát csak tovább hangsúlyozza.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.