Noha a tartalmas, téli ételeink alapanyagául szolgáló savanyú káposztára ikonikus német eledelként tekintünk, a valóságban eredeileg még csak Európához sincs köze. A tél egyik kedvenc csemegéje a kontinensünkig igen hosszú utat tett meg, nem máshonnan, mint Kínától.
A sauerkraut, vagyis a savanyú káposzta kedvelt eledelünk, amelyet örömmel használunk töltött káposztához, de kihagyhatatlan alapanyaga a toros- és székelykáposztának, a korhelylevesnek vagy épp a kaszáslevesnek. A legtöbben minden főzés alkalmával köszönetet mondanak érte a németeknek, pedig, ami azt illeti, az ízletes eledelt ők is csak kapták.
Kínából, a mongolokon át
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a savanyú káposzta Kínából származik, ahol a zöldségek savanyításának hagyománya már évezredek óta bevett szokás. A Távol-Keleten a káposztát rizsborecettel savanyították. Európába azonban nem tőlük érkezett a különleges finomság, hanem a mongoloktól, akik a kínai hódítások során tanulták meg a zöldségek savanyítását.
A káposzta ily módon történő feldolgozásának és ízesítésének gyakorlata tehát mongol úton jutott Németországba a 13. században, amikor megszállták Kelet-Európát.
Mielőtt azonban teljesen elutasítanánk a savanyú káposzta európai eredetét, fontos hozzátennünk, vannak bizonyítékok arra vonatkozóan is, hogy e zöldség savanyításának gyakorlata az ókori Rómából származik, ahol a káposztát ecettel erjesztették.
A német hajók tele voltak káposztával
De hogy tényleg ne fosszuk meg teljesen a németeket ettől az eledeltől, lényeges megemlíteni, hogy a mai savanyú káposzta ízét valóban ők adták azzal, hogy az ételeiket az őshonos, európai káposztájukból készítették. Érdekesség, hogy az első és a második világháborúban a „kraut” szlengszót a tengerészekre és végső soron az összes német katonára használták, mivel a német hajókat a napi táplálékadag részeként alaposan felpakolták savanyú káposztával – nem másért, minthogy megakadályozzák a skorbut kialakulását.
Mi tagadás, a savanyú káposztát Európában évszázadok óta használják gyomorfekély kezelésére, ráadásul az erjesztett zöldség emésztőrendszert nyugtató hatását számos tanulmány is igazolta.
Így készül a téli csemege
Bár sokan gondoljuk úgy, hogy egy hamisítatlan savanyú káposzta elkészítése sok nehézséggel jár, valójában a legalapvetőbb változat elkészítéséhez mindössze 1 közepes fej zöld káposzta és és úgy másfél evőkanál só szükséges. A savanyú íz előállításához pedig egy otthon is kivitelezhető eljárás, az úgynevezett laktofermentáció, amely során a káposzta felületén található Lactobacillus teszi a dolgát. A joghurtban is megtalálható jótékony baktériumfajta sós vízbe merítve elkezdi a zöldségben lévő cukrokat tejsavvá alakítani – ez egy természetes tartósítószer, amely meggátolja a káros baktériumok szaporodását.
A savanyú káposzta fermentációja emellett elősegíti a jelentős egészségügyi előnnyel járó, jótékony probiotikumok növekedését is, amelyek nem mellesleg segítik az ételek emészthetőségét is, ezzel támogatva a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a káposztával ellentétben a savanyú káposztának magas lehet a nátriumtartalma, ezért érdemes erre figyelni, ha csökkenteni szeretnéd a sófogyasztásodat.
Rengeteg hasznos tápanyag található benne
A savanyú káposzta önmagában fogyasztva a legtöbb ember számára nem túl ízletes, de megbolondítva egy kis hússal, szalonnával, hagymával máris sokak szívébe lopja be magát. Hasznos is vele jóllakni, mert kevés hozzá hasonló, tartalmas, tápláló és egészséges étel létezik. Kezdve ott, hogy a savanyú káposzta megannyi fontos tápanyagot tartalmaz, ráadásul egy csészényi (142 gramm) belőle csupán 27 kalória, amelynek a zsírtartalma is csak 0,2 gramm. Ugyanekkora adagban mindössze 6,1 gramm szénhidrát, 4,1 gramm rost és 1,3 gramm fehérje található.
Mi több, a savanyú káposzta jelentős mennyiségben tartalmazza az ajánlott napi nátrium-, C-vitamin-, K1-vitamin-, vas-, mangán-, B6-vitamin-, folsav-, réz-, valamint káliumbevitelnek megfelelő mennyiséget.
Ezt teszi velünk a savanyú káposzta
Mint arra a fentiekből már következtetni lehet, a savanyú káposzta – akárcsak néhány más fermentált étel – elősegíti az egészséges bélflóra fenntartását. A pasztörizálatlan savanyú káposztában található probiotikus baktériumok a szervezet első védelmi vonalát képezhetik a méreganyagokkal és káros baktériumokkal szemben. Emellett a savanyú káposztában található – már említett – probiotikumok segíthetnek csökkenteni vagy megelőzni az antibiotikumok használata által okozott hasmenést, valamint mérsékelhetik a gyulladásos bélbetegségekhez kapcsolódó emésztési tüneteket is, bár a kutatások ezen a területen korlátozottak.
Egy korábbi kutatás szerint egy adag savanyú káposzta akár 28 különböző baktériumtörzset is tartalmazhat. Az ilyen sokféle törzs fogyasztása szélesebb körű egészségügyi előnyöket biztosíthat. Mindezek mellett a savanyú káposztában számos enzim is található, amelyek
segítenek a tápanyagokat kisebb, könnyebben emészthető molekulákra bontani.
Segít a fogyásban is
Jó hír azoknak, akik szeretnének leadni a testúlyukból, hogy a savanyú káposzta rendszeres fogyasztása segíthet a fogyásban és annak fenntartásában. Ez részben annak köszönhető, hogy a savanyú káposzta – akárcsak a legtöbb zöldség – alacsony kalóriatartalmú és magas rosttartalmú. Mint azt már jól tudjuk, a magas rosttartalmú étrendek hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet, ami természetes módon csökkentheti a napi kalóriabevitelt.
A hangulatod is jobb lesz tőle
Bármilyen furcsán is hangzik, a savanyú káposzta még a hangulatod és az agyműködésed is javítja, amelyet bizony egyszerűen meg tudunk magyarázni. Mint tudjuk, a bélrendszer és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, így a bélbaktériumok képesek lehetnek üzeneteket küldeni a „központba”, befolyásolva annak működését és a szervezet érzékelését. Kutatások szerint az optimálisan működő bélrendszer még a stressz csökkentésében és az agy egészségének fenntartásában is segíthet, más tanulmányok viszont azt bizonyították, hogy
a probiotikumok javíthatják a hangulatot, a memóriát, valamint az olyan állapotok tüneteit, mint a szorongás, a depresszió, az autizmus vagy a kényszerbetegség.
Korábbi kutatások arra is utalnak, hogy a fermentált ételek, köztük a savanyú káposzta, javíthatják a hangulatot azáltal, hogy növelik a bélben a hangulatszabályozó ásványi anyagok, például a magnézium és a cink felszívódását.
Ugyanakkor néhány szakértő arra figyelmeztet, hogy a savanyú káposzta bizonyos vegyületei kölcsönhatásba léphetnek a depresszió, a szorongásos zavarok és a Parkinson-kór kezelésére használt monoamin-oxidáz-gátlókkal (MAOI).
Rákmegelőző hatású is
Mint arra már egy fél mondattal utaltunk korábban, a káposzta fermentációja során olyan növényi vegyületek is keletkezhetnek, amelyek gátolják a rákmegelőző sejtek növekedését. Ennek köszönhető az is, hogy a káposzta ezen jótékony vegyületei védelmet nyújthatnak többek között a vastagbél-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a prosztatarák és a gyomor-bélrendszeri daganatok ellen. Mindezek mellett a savanyú káposzta hozzájárulhat a szív egészségéhez, miután jelentős mennyiségű rostot és probiotikumot tartalmaz, amelyek köztudottan segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében.
Ráadásul a savanyú káposzta ritka növényi forrása a menakinonnak, ismertebb nevén a K2-vitaminnak, amely ugyancsak csökkentheti a szívbetegségek kockázatát azáltal, hogy megakadályozza a kalcium lerakódását az artériákban.
És ha még mindez nem volna elég, álljon itt a savanyú káposzta még egy csodálatos előnye: ugyanez a vitamin fontos szerepet játszik a csontok egészségében is. Aktiválja ugyanis azokat a fehérjéket, amelyek megkötik a kalciumot, a csontok fő ásványi anyagát.
Ha tudni szeretnéd, melyik az a növény, amelyben a C-vitaminnál tízszer erősebb az antioxidáns, olvasd el ezt a cikkünket is.
