Elég látványos betegség, sokan mégse tudják meg magukról egész életükben

Olvasási idő kb. 2 perc

Olykor a képzelet sem szül annyira elképesztő dolgokat, mint maga a természet, pedig nem egy sci-fiben olvastunk a situs inversus nevű betegségről, tényleg létezik: élnek olyan emberek a világon, akiknek a szervei pont az ellenkező oldalon vannak, mint ahol kéne lenniük. Hajmeresztő, nem igaz?

Ez a ritka betegség tízezerből mindössze egy embert érint, és a férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél.

Mi ez a betegség valójában?

A situs inversus az az állapot, amikor a mellkasban vagy a hasban a szervek, mintha tükrözték volna őket, a másik oldalon helyezkednek el, mint normál esetben. Ez a betegség jobbára a májat és a lépet érinti, de nagyon ritkán a szívet is. Ha ez a helyzet áll fenn, azt situs inversus totalisnak hívják.

Situs inversus
Fotó: Wikipedia

A ritka betegséget génmutáció okozza, ami egy vagy akár több gént is érinthet abból a százból, amelyek a szervek elhelyezkedéséért felelősek az emberi testben. Azt is fontos megjegyezni, hogy ezt a betegséget örökli a páciens, annyiban mindenképp, hogy mindkét szülőnél lennie kell ezekből a hibás génekből, hogy a gyermeknél is megjelenjen a szervek felcserélődése.

Ezeket a tüneteket tapasztalja a beteg

Bármennyire is furcsának tűnik, a situs inversus állapottal élők többsége nem is tud arról, hogy a szervei nem a jó oldalon vannak, mert azok egyébként tökéletesen működnek. Ők csak akkor tudják meg, hogy valami nincs rendben, ha valami más miatt vizsgálják meg őket röntgennel vagy MRI-vel. 

Ugyanakkor a betegek hozzávetőleg 5-10 százalékánál már születéstől fogva jelentkezhetnek különböző szívproblémák, és náluk előfordulhat az is – ha nem tudnak a betegségükről –, hogy félrediagnosztizálják őket. Például a vakbélgyulladás tipikusan a has jobb alsó felénél okoz fájdalmat, ahol a vakbél van.

Ám a szervek felcserélődése miatt, a tünet a másik oldalon jelentkezik, és ezért a helyes diagnózist is csak később tudják felállítani.

 A situs inversitust nem kezelik önmagában, csak akkor, ha emiatt más betegségek alakulnak ki, és azoknak kell megtalálni az orvosi megoldását. 

Kínában megnőtt a betegek száma

Bár még így is ritka, jelentős esetszám-növekedést regisztráltak Kínában 2023 első felében. Az orvosok azt gyanítják, hogy ennek a Covid-19-járványhoz van köze annyiban, hogy 2022 végén megugrott a Covid-fertőzöttek aránya a karanténszabályok enyhítése miatt. Úgy gondolják, a koronavírus még az anya méhében fertőzhette meg a magzatokat, vagy az ő szervezetében lévő gyulladás okozhatta valamilyen módon a szervek felcserélődését. 

Jobbra a normális anatómia, balra pedig a situs inversus levocardia szervek elrendezése látható
Fotó: Shutterstock / Courtesy of Oregon Health & Science University

Ez egyelőre csak teória, a kutatóknak nincs megfelelő mennyiségű adatuk, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítsák, a koronavírusnak és a situs inversusnak köze van egymáshoz. Az viszont kijelenthető, hogy még a kínai esetekkel együtt is, ez a betegség különösen ritka, nemcsak ott, az egész világon.

A koronavírusnak sajnos más, súlyos következményei is lehetnek, ebben a cikkünkben írtunk róluk

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.