Ezeket a betegségeket gyógyítja a placebo

Olvasási idő kb. 3 perc

Több mentális zavar tünetei jelentősen javulhatnak a placebokezelés hatására, derült ki egy kutatás során. Ide tartozik a súlyos depressziós rendellenesség, a mánia, a skizofrénia, a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, a pánikbetegség, a poszttraumás stressz-szindróma és a szociális fóbia.

Ez a pszichiátriában a placebo hatásairól eddig készült legátfogóbb tanulmány azt igazolja, hogy mind orvosilag, mind pedig etikailag indokolt lehet, hogy a betegek a jövőben placebóval végzett klinikai vizsgálatokban vegyenek részt.

A placebók enyhíthetnek bizonyos mentális betegségeket

Egy friss kutatás bebizonyította, hogy több mentális zavar tünetei jelentősen javulhatnak placebokezelés hatására. A vizsgálatban csaknem 10 000 betegségben érintett, 30-40 év közötti személy vett részt, akiket véletlenszerűen választottak ki.

A kutatás során kiderült, hogy a placebo hatással lehet néhány mentális betegség alakulására
Fotó: Kobus Louw / Getty Images Hungary

A kutatás során használt placebo tabletták megjelenésükben és ízükben megegyeztek a betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel, de hiányzott belőlük az aktív tablettákban lévő hatóanyag. A placebók csupán segédanyagokat tartalmaztak a gyógyszerek inaktív összetevőiként.

A vizsgálat során a kutatók azt tapasztalták, hogy voltak olyan mentális betegségek, amikor a kezelt résztvevőknek előnyükre vált a placebo.

Mindez meggyőzte az orvosokat arról, hogy a kockázatok figyelembevétele mellett, a jövőben indokolt lehet, hogy a betegek placebóval végzett klinikai vizsgálatokban vegyenek részt.

Továbbá a tanulmány azt sugallja, hogy a legtöbb rendellenesség esetében a placebo akkor is alkalmazható lehet, ha a vényköteles gyógyszerekkel való kezelés miatt a betegeknek vegyes érzéseik vannak.

Ám az olyan rendellenességek esetében, amelyeknél nem tapasztaltak minden esetben javulást a placebóval – ilyen volt például a kényszerbetegség vagy a skizofrénia –, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Ennek az az oka, hogy az olyan rendellenességek tünetei, amelyek például a depresszióból eredő szomorúságból adódnak, jobban reagálnak a figyelemre és a megnyugtatásra, mint a skizofrénia hallucinációs tünetei.

Placebohatás: javulás gyógyszerek nélkül

A szakértők szerint több tényezőnek köszönhető, hogy a mentális egészségügyi tünetek javultak a placebokezeléssel. Elsősorban ilyen a szoros értelemben vett placebohatás, azaz a remény és a hatékony kezelésbe vetett hit. Másodszor fontos szerepe volt a páciens állapotáról érdeklődő mentális egészségügyi szakemberek jelenlétének. 

A placebohatás a törődéssel, a gondoskodással növelhető
Fotó: andreswd / Getty Images Hungary

Ez a két tényező azt az érzést táplálta a betegekben, hogy a dolgok javulhatnak, a kezelés gyógyító hatású lehet.

A szakértők szerint az eredmények a betegségekre jellemzők természetes lefolyását is tükrözhetik. Jól ismert, hogy a mentális zavarok epizodikusak, és a tünetek sokszor nem állandóak, hanem időnként jelentkeznek, és a betegek állapota részben vagy akár teljesen is megjavulhat bármilyen kezelés, placebo vagy beavatkozás nélkül. Ennek az úgynevezett spontán remissziónak a valószínűsége különösen igaz a depresszióra és a szorongásra, így nem véletlen tehát, hogy a kutatás során a placebokezelés ezekben az esetekben hozta meg a legtöbb javulást.

Az orvosok úgy vélik, hogy miután a fentebb említett hatásokat egymástól nem lehet elkülöníteni, a valódi placebohatás mérésére akkor lenne lehetőség, ha a vizsgálatban olyan csoport is részt venne, amely sem gyógyszert, sem placebót nem kap. 

A genetika is fontos a betegség kialakulásában

A mentális rendellenességek kialakulásában fontos tényező a genetika is, ami az eddigi vizsgálatok szerint „csupán” 30-40 százalékban felelős a depresszió vagy a szorongás kialakulásáért. Éppen ezért az életesemények nagyon jelentős hatással vannak arra, hogy súlyos depresszió vagy generalizált szorongás alakul-e ki valakinél. 

Vannak olyan mentális betegségek, amelyeknél fontos a gyógyszeres kezelés megtartása
Fotó: Trevor Williams / Getty Images Hungary

Az olyan rendellenességek viszont, mint a skizofrénia vagy a kényszerbetegség, inkább biológiai eredetűek, miután az ilyen rendellenességek kialakulása 70-80 százalékban genetikai eredetű.

A tanulmány kitért arra is, hogy ha egy mentális betegségben szenvedő ember olyan terápiás környezetben él, ahol törődnek vele, megfelelő felvilágosítást kap az állapotáról, a gyógyszeres kezelés még nagyobb hatékonysággal alkalmazható.

Bár a férfiak nem menstruálnak, egy bizonyos életkor fölött a hangulatingadozás őket sem kíméli. Ha szeretnéd tudni, melyek ennek az állapotnak a jellemzői, olvasd el az erről szóló cikkünket is. 

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.