Alvási szokásaink a hosszú évek során folyamatosan változhatnak az évszaktól, betegségektől, alvópartnerünktől függően. Az éjszakáink kötelező tartozéka a párna és a paplan, vagy kényelmesen pihenhetünk nélkülük is?
Bár egyszerűnek tűnik, a valóban pihentető alvás mégis soktényezős folyamat. Megfelelően sötét környezet és hőmérséklet, minőségi ágy, párna és persze ágynemű is kellhet ahhoz, hogy valóban frissen ébredjünk. Az életminőségünket alapjaiban határozhatják meg az éjszakai kiegészítőink.
Az első párnákat még az ókori Egyiptomban kezdték használni, bár ezek még kőből készültek, és funkciójuk is egészen más volt, mint tollas utódainknak. A hideg anyag hűsített, amire a mediterrán éjszakákon szükség is lehetett, hiszen az éjszakai levegő hőmérséklete alig maradt el a nappaliétól. Ugyan a görögök már gyapjúval és szalmával töltött zsákokat helyeztek éjszaka a fejük alá, egészen az ipari forradalomig kellett várni arra, hogy a maihoz hasonló tollpárnákon hajtsák a megfáradt emberek álomra a fejüket.
Milyen a jó párna?
Az elmúlt évezredekben annyira egyértelművé vált, hogy van valami a fejünk alatt, hogy sokak számára nem is elég egy, inkább többféle méretű és puhaságú vánkost használnak éjjelente. A tökéletes kialakítású párna megalkotása érdekében több szempontból vizsgálták már a fej és a gerincoszlop alvás közbeni helyzetét. Érdemes azonban azzal is foglalkozni, hogy milyen a helyes alvási pozíció. Azt ugyan mindannyian tudjuk, hogy napközben mennyit számít a testtartásunk, az alvással kapcsolatban kevésbé vagyunk informáltak, hiszen a fekvő, szinte mozdulatlan, pihenő embert sokkal kevesebb hatás ér. Néha, egy-egy elaludt izom vagy végtag okozhat még egy egészséges embernek is pár órányi kellemetlenséget ébredés után, de ahogy kimozogtuk az ízületeinket, már talán eszünkbe sem jut, hogy az alvási pozíciónk testtartásbeli problémákhoz is vezethet.
A Rochesteri Egyetem vizsgálatai a párnákat és a matracokat is monitorozták mind kialakításuk, mind élettartamuk szempontjából. A kutatók úgy vélik, hogy érdemes olyan matracot választani, amely a gerinc természetes íveit támasztja. Ha többen alszunk egy ágyban, természetesen megfelelő méretűnek kell lennie ahhoz is, hogy mindenki elférjen rajta.
A tökéletes párna segít a gerincet megfelelő pozícióban tartani. Támogatja a nyak természetes ívét, ezért fontos, hogy ne legyen túl magas, de túl lapos se, a tökéletes vánkoson fekve képes minden porcikánk pihenő állapotba kerülni, legyen szó a fej, a nyak vagy a váll izmairól. Az ideális magasság ugyan mindenkinél egyéni, ám fizikai adottságokról függ. Ha a nyakat a mellkassal és a hát alsó részével képes egy vonalba hozni, máris megvan a tökéletes darab. Jó, ha a töltet mozgatható vagy a párna kialakítása íves, hiszen több pozícióban alszunk, és ehhez igazodnia kell.
A kutatók szerint a matracot 6-8, míg a párnát minden évben cserélni kellene.
Mi magunk is megvizsgálhatjuk, mit tud a párnánk, és mennyiben tér el a fentiek alapján a számunkra optimális mérettől. Figyeljük meg, hogy képes-e a fülünk, a vállunk és a csípőnk egy vonalban lenni párnára hajtott fejjel. Ha szükséges – javasolják a kutatást végző szakemberek –, hanyatt fekve tehetünk a térdünk alá egy kisebb párnát is.
Nem mindenkinek kell hozzá párna
Ugyan a népesség jelentős része használ valamiféle kiegészítőt a feje alá, vannak, akiknek elegendő maga az ágy, vagy a két kezük. A bőrgyógyászati problémák elkerülése szempontjából mindenképp hasznos, ha nem érintkezik a bőrünk semmi felesleges anyaggal hosszasan, főleg a nyári meleg napok izzasztó éjszakáin.
A párna szöveteiben megrekedt verejték, a napi smink maradéka, a bőrünk által termelt olajok, a házban fellelhető por azt jelenthetnek.
Enyhébb esetben a pattanásképződés fokozódik csak, de komoly bőrgyulladást, aknéképződést is okozhat, ha nem figyelünk az alvás közbeni higiéniára. Az ágynemű anyaga dörzsölheti és száríthatja is a bőrt, elvonva annak nedvességtartalmát. Kialakulhatnak alvás közbeni ráncok is, melyek aztán elmélyülve fokozhatják a természetes ráncosodási folyamatokat. A párnákban megrekedt por, atkák és egyéb irritáló anyagok fokozhatják az allergiás tüneteket is.
Ha az éjszakai tüsszögés mennyisége zavaróvá válna, érdemes némi innovációt bevezetni eddigi rutinunkba, és elhagyni a párnát.
Hason, háton, oldalt?
Hason aludni a szakemberek véleménye szerint nem feltétlenül ideális. Mivel mindenkinek van kedvenc oldala, még így is ébredhetünk hasogató izomfájdalommal. Ha azonban képesek vagyunk figyelni arra, hogy változtassuk fejünk pozícióját, kiegyensúlyozhatjuk két oldalunk terhelését. Mivel a nyak ilyenkor a gerinccel egy vonalban van, ha nem használunk közben a fejünk alá párnát, nem éri felesleges nyomás a porckorongokat sem, és a gerinc melletti izomzat is képes lesz pihenni éjszaka. Ha valamilyen mozgásszervi probléma miatt a derekunkat fájlalnánk, érdemes a fej alól eltüntetett párnát lejjebb használni, kerüljön a medencecsont alá.
A párnát háton fekve nem érdemes teljesen elhagyni, mert túlságosan hátradőlhet a fej. Bár nincs egységes álláspont a párnamagasságot illetően, egy tanulmány szerint a 10 centiméter a legjobb a normál nyakgörbületű háton alvók számára. A párna nélküli oldalt fekvés eredménye lehet hát- és nyakfájdalom, és bár a refluxos állapot szempontjából kedvezőbb az oldalunkon fekve aludni, ez a kedvező hatás csak párnával megemelt fej esetén érvényesül igazán. Ez alapvetően a horkolással és az alvási apnoéval kapcsolatosan is igaz. Az oldalt fekvésnél felmerülhet, hogy alvás közben a hátunkra fordulunk. Ezt elkerülendő érdemes egy keményebb párnát a hátunk mögé tenni, amely a gurulást megakadályozhatja.
Ha képzeletben már alvási pozíciót váltottunk, elméletben is eléggé kipárnáztuk már magunkat, mindenképp ellenőriztük az otthoni alvásunk felszerelését! Elgondolkodhatunk azon is, vajon mikor cseréltünk utoljára párnát. És vajon mikor mostuk utoljára? A cserére ugyanis nem csak azért van szükség, hogy ne veszítsen rugalmasságából, de higiéniai okai is lehetnek. Persze az egyszerűbb eset, ha mosható-szárítható, szintetikus anyagból készült kedvenc fejtámaszunk, érdemes pár hetente tisztítani.
