Valóban eltűnt a Föld színéről az ókori görögök csodanövénye?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ókorban is létezett egy növény, amelyről úgy tartották: mindenre (is) jó: egyszerre volt afrodiziákum, fűszer, gyógyszer és fogamzásgátló. A szilfium (vagy görögösen szilfion) azonban már az első században eltűnt a Föld színéről, pedig, valljuk be, most is jól jönne egy ilyen univerzális csodaszer.

Az ókorban a mai Afrika Földközi-tengeri partvidékén komplett városállamok alapozták a létezésüket a szilfium termesztésére és exportálására. A szilfium másutt nem termett meg, mint ebben az 50 km széles 200 km hosszú part menti sávban, és az átültetést is nehezen viselte. A ma Líbia területén található Küréné városának polgárai is javarészt a szilfiumtermesztésből és -eladásból éltek; a növény jelentőségét mutatja, hogy pénzérméjüket is a szilfium ábrázolása díszítette.

Ókori gyógyszer, fűszer és potencianövelő

A növény valószínűleg a mai édesköményhez és az indiai konyhában használatos hinghez (más néven asafoetidához vagy ördöggyökérhez) hasonló lehetett.

Idézőjel ikon

Theophrasztosz szerint vastag, fekete gyökerei voltak, szára üreges, virágzata aranyló, levelei pedig leginkább a zellerlevelekre emlékeztettek.

A szilfium rendkívül sokoldalú és értékes volt az ókorban: élelmiszerként, ételízesítőként és gyógyszerként egyaránt felhasználták. Virágjaiból parfümöt készítettek, a szárát megfőzték és megették, nedvéből és gyökeréből pedig orvosságok készültek, nem is egyféle bajra: köhögésre, torokfájásra, lázra, emésztési zavarokra alkalmazták, továbbá bevetették görcsrohamok és általános fájdalmak ellen. Úgy tartották, hogy a növény nedve kiváló a szemölcsök eltávolítására, gyógyítja a leprát, a kopaszoknak újra kinő tőle a haja, remek ellenméreg, és szülés után is segíti a tisztulást. Plinius kutyaharapás, kígyóméreg és aranyér elleni gyógyírként emlegeti, és feljegyzi, hogy a juhok és kecskék is előszeretettel fogyasztják, húsuk pedig különlegesen puha lesz tőle. Mi több, fogamzásgátló és potencianövelő hatást is tulajdonítottak neki: teaként fogyasztva vagy gyanta hozzáadásával apró golyócskák formájában.

Küréné romjai napjainkban: itt termesztették a legtöbb szilfiumot
Fotó: Wikimedia Commons

Julius Caesar is rajongott érte

Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a növény Apolló, azaz a szépség és a szerelem istenének ajándéka. Szív alakú magja minden bizonnyal hozzájárult ahhoz is, hogy éppen ez a forma lett a szerelem szimbóluma. A rómaiak is rajongtak érte: olyannyira, hogy Julius Caesar több mint fél tonnát rejtett el belőle a kincstárban, biztos, ami biztos alapon. A szilfium iránt mutatkozó óriási keresletet persze megpróbálták a helyiek kihasználni és nagyobb területen termeszteni a növényt: erdőket vágtak ki és földet törtek fel, hogy a kínálatot a kereslethez igazítsák, de éppen ezzel írták alá a növény halálos ítéletét. Az erdőirtás eróziót okozott a hegyoldalakon, és a szilfium a megváltozott mikroklímás viszonyok között már nem érezte jól magát. A legenda szerint a csodanövény utolsó példányát Néró császárnak ajándékozták.

Az ókori csodanövény még a pénzérmékre is rákerült
Fotó: Wikimedia Commons

A középkorban rengetegen kutatták a csodanövény nyomait, hátha maradt belőle még egy-két használható példány. Nem jártak sikerrel: a szóba jöhető, hasonló alakú növények vagy nem rendelkeztek gyógyhatással, vagy rettenetes ízük miatt nem bizonyultak ehetőnek.

Feltámadt a csodanövény?

1983-ban egy török botanikus, Mahmut Miski látogatott el a Törökország középső részén lévő Kappadókia egyik falujába. Egy helyi fiú, kacskaringós, hegyi ösvényeken vezette a juhok kedvelt legelőhelyére, aranyló virágzatú, magas növényekközé. Miskinek feltűnt ezek és a szilfium kísérteties hasonlósága, de az is kiderült, hogy a lágyszárúnak mindössze egyetlen példányát gyűjtötték be eddig, azt is 1909-ben. A Ferula drudeana névre keresztelt, bódító illatú növény Miski szerint azonos az ókori görögök szilfiumával; alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy egymagában tartalmazza fél tucat gyógynövény hatóanyagait, ráadásul, mint kiderült, fűszerként sem utolsó. Miski 2021-ben publikálta tudományos értekezését a két növény lehetséges egyezéséről, amely, bármennyire is valószínű, tudományosan csak akkor lesz bizonyított, ha régészek végre rábukkannak egy „Szilfium” feliratú edényre az ókorból, amelyből, ha mikroszkopikus méretben is, de talán sikerül kinyerni az eredeti szilfiumot. Ha szeretnél egy másik, hasonlóan jótékony hatású gyógynövényről olvasni, az alábbi cikkünket ajánljuk:

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?