Kómát is okozhat ennek növénynek a nedve, pedig gyakran kenjük a bőrünkre

Olvasási idő kb. 2 perc

A bennünket körülvevő növényekről nehezen hisszük el, hogy veszélyesek lehetnek, pláne akkor, ha jótékony hatásáért nem egyszer már hálát is mondtunk. Ilyen a vérehulló fecskefű is, amelynek nedvével előszeretettel dörgöljük be a tyúkszemet, miközben valószínűleg nem tudjuk, hogy minden része mérgező.

Erdőn, mezőn, utak és folyók mentén, kertekben és kerítések mellett, no és a ház körül is találkozhatunk nagyanyáink „orvosságával”, amelynek élénk narancssárga tejnedve jó tyúkszemre és szemölcsre. Csakhogy azt felejtjük el, vagy talán nem is tudjuk, hogy

a vérehulló fecskefűnek bizony minden része mérgező.

Ott a mérgező növények listáján a tiszafa mellett

A tetszetős, sárga szirmú növény a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatójában ugyanúgy szerepel a mérgező növények listáján, mint a hírhedten veszélyes tiszafa, a ricinus vagy épp a leander. A vérehulló fecskefű megsebezve sárga vagy narancsszínű, kellemetlen szagú, keserű tejnedvet ereszt, amely

Idézőjel ikon

bőrrel érintkezve kiütést okozhat.

Az ártatlan külsejű növény minden része mérgező
Fotó: Orest Lyzhechka / Getty Images Hungary

Lenyelése súlyos következménnyel járhat

A további, fecskefűvel kapcsolatos tények pedig még ijesztőbbek. A NNK szerint lenyelése esetén égető, csípős ízű, hányást, görcsös, véres hasmenést, ezen kívül vizelési ingert, szapora légzést, szédülést, kábultságot, vérnyomás-emelkedés is okozhat. Nagyobb mennyiség fogyasztásakor keringési elégtelenség, esetleg vesekárosodás, sőt kóma is bekövetkezhet.

Idézőjel ikon

Máj- és epeteákban történő túladagolása pedig mérgezést okozhat.

Így használták régen

Noha a népgyógyászatban nem egyszer hallani a fecskefű legendás gyógyhatásáról, megannyi fontos szabályt érdemes szem előtt tartani. A Szimpatika cikke szerint a növény tejnedvét a látás élesítésére és a nyálkás hártyával bevont szemgolyó tisztítására használták, de szemölcsöt, tyúkszemet, övsömört, ótvart, sőt ekcémát is kezeltek vele. A vérnyomáscsökkentő és hashajtó hatásáról ismert növényt belsőleg szív- és érrendszeri zavarok, érelmeszesedés és gyomorbántalmak, valamint nyombélfekély kezelésére is alkalmazták. Ezek mellett azonban kiemelik, hogy a tapasztalt mellékhatásokról nem maradt fenn használható információ, pedig

a mai kémiai vizsgálatok alapján a vérehulló fecskefű hatóanyagai nagyon erős hatásúak, és nem megfelelően alkalmazva nagyon is veszélyesek.

A vérehulló fecskefű narancssárga tejnedve erősen mérgező
Fotó: Andrii Kozlytskyi / Getty Images Hungary

Háziszerként nem ajánlott az alkalmazása

Bár háziszerként nagyon nem tanácsos használni a növényt, az vitathatatlan tény, hogy a vérehulló fecskefüvet előszeretettel alkalmazzák a gyógyászatban. A gyökerében fellelhető a legnagyobb mennyiségben többek között a fájdalomcsillapító és görcsoldó kelidonin nevű alkaloid,

emellett a növényben megtalálható a berberin is, amely pedig az epekiválasztás fokozásában segít.

Kutatások bizonyítják azonban, hogy a fecskefű fogyasztása májkárosodást okozhat, ha az epehólyag nem megfelelő állapotú, ezért szedésével kapcsolatban rendkívül fontos orvossal konzultálni. 

Ha szeretnéd megismerni a világ legveszélyesebb fájának veszedelmes titkát, akkor feltétlenül olvasd el az erről szóló cikkünket!

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.