Akik ilyen helyen laknak, lustábbak

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindent megteszel azért, hogy kiegyensúlyozott, fitt és friss legyél, ennek ellenére gyakran azt érzed, hogy semmihez nincs erőd vagy kedved? Helyes és egészséges táplálkozás, rendszeres sport, jó alvás ide vagy oda, egy új kutatás összefüggést talált a légszennyezettség és aközött, hogy ha lustának vagy fáradtnak érezzük magunkat.

Most már bizonyított, hogy a légszennyezés nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is károsítja az egészségünket, hiszen ha az aktív életmód helyett a restség, a tétlenség lesz úrrá rajtunk, az számos egészségi problémához vezethet.

A rossz levegő lustaságra késztet

A kutatók most először vizsgálták meg, hogy a környezetszennyezés hogyan befolyásolja a fizikai aktivitásunkat. Kiderült, hogy súlyos egészségügyi következményei lehetnek annak, ha figyelmen kívül hagyjuk a légszennyeződési mutatókat. 

A szennyezett levegő kardiológiai és légúti betegségeket okozhat
Fotó: AleksandarGeorgiev / Getty Images Hungary

Régóta közismert, hogy az ülőmunka vagy a rendszeres testmozgás elhanyagolása szintén káros hatással van az egészségünkre, hiszen akár szívbetegséget, de különféle rákos elváltozást is okozhat. A lustaságra való hajlam és a levegő rossz minősége pedig hatványozottan rombolja a szervezetünket.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ népességének 99 százaléka nagy mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó levegőt lélegzik be, ami kardiometabolikus betegségekhez, vagyis egyebek között magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, magas vérzsírszinthez, valamint légúti betegségekhez vezethet.

A brit tudósok pedig most arra jöttek rá, hogy a légszennyezettség szintje befolyásolhatja a testedzési képességeinket is, vagy azt, hogy mennyire élvezzük a testmozgást.

A légszennyezés további kockázati tényezőként rejti magában azt is, hogy a szmogos levegő sokkal inkább arra késztethet bennünket, hogy a szabad levegőn való aktív tevékenykedés helyett a szoba kényelmét válasszuk.

Így zajlott a kutatás

A vizsgálatba 664, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő pácienst vontak be a kutatók. A résztvevőknek az volta feladata, hogy egy héten keresztül a testükre rögzített gyorsulásmérő viselése közben gyalogolniuk kellett. Ezt három éven keresztül egy-egy alkalommal megismételték. Az eszköz lehetővé tette, hogy a szakemberek nyomon kövessék a betegek fizikai aktivitását és azt, hogy mennyit ülnek.
Az adatokat összevetették az előző három év légszennyezettségi szintjeivel, a szemcsés anyagokra és a nitrogén-dioxidra összpontosítva, amelyek az egészségügyi kutatások gyakori szennyező anyagai. A tanulmány készítői más befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek, például a társadalmi nélkülözést és az épített környezetet.

Légszennyezés, lustaság és egészség

A kutatás végeredménye meglepte az orvosokat. Bár a levegőben észlelt szennyező anyagok szintje jelentősen nem befolyásolta a fizikai aktivitást vagy a lépésszámot, ellenben összefüggést mutatott az ülőmunkával és a lustálkodással töltött idővel. A legmagasabb nitrogén-dioxid expozíciós szintek például napi 22 plusz percnyi inaktivitást mutattak.

A szmogos, szennyezett levegő miatt fáradtnak és enerváltnak érezhetjük magunkat
Fotó: Dmitrii Marchenko / Getty Images Hungary

A vizsgálat eredménye egyértelműen igazolja, hogy ha a levegőszennyezettség okozza a fokozott lustaságot és fáradtságot, a légszennyezettség csökkentésére irányuló beavatkozások pozitív hatással lehetnek az emberek aktivitására, ez pedig jelentősen befolyásolhatja az egészségi állapotunkat.

Régóta ismert, hogy a légszennyeződés miatt levegőbe kerülő finom részecskék hatással lehetnek a tüdőre, a vérünkbe kerülve pedig károsíthatják a keringési rendszerünket. Az azonban csak nemrég vált ismertté, hogy a szmog pontosan hogyan befolyásolja az elménk működését. Olvasd el az erről szóló cikkünket is!

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.