Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy friss kutatás azt igazolja, hogy a sejtek öregedésének van pozitív hatása is. Igaz, egyelőre még csupán egérkísérletekből tudjuk, az öregedő pigmentsejtek erőteljes szőrnövekedéshez vezethetnek. Ezek a sokszor rejtegetett szőrös anyajegyek segíthetnek úrrá lenni a kopaszodáson.
A Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszán azonosították azt a folyamatot, amely során a bőr szeneszcens, vagyis öregedő pigmentképző sejtjei jelentős szőrnövekedést okoznak az anyajegyekben. A felfedezés akár megoldást is jelenthet a hajhullás leggyakoribb formája, az androgén alopecia lehetséges kezelésében is, ami főként a negyvenes férfiak legalább felénél, valamint a nők 15 százalékánál jelentkezik.
Két molekula felelős a hajnövekedésért
A Nature folyóiratban közzétett tanulmány szerint a szőrös anyajegyek belsejében két molekula, az oszteopontin és a CD44 játszik alapvető szerepet a szőr növekedésének aktiválásában.
A szőrös anyajegyek különlegessége, hogy nagy számban tartalmaznak öregedő pigmentsejteket, mégis nagyon erőteljes szőrnövekedést mutatnak.
Maksim Plikus, a kutatást vezető egyetem fejlődési és sejtbiológiai professzora elmondta: az emberek általában napi 50-100 szőr- és hajszálat hullatnak ki, majd a szőrtüszőkben lévő őssejtekből új szőrök nőnek. Ám a kopaszodó vagy a foltos kopaszodásban szenvedő egyéneknél – amit az orvosok alopeciának vagy androgén alopeciának neveznek – az őssejtek nyugvó állapotban vannak, nekik ezért nem nő a kihullott haj helyett új.
Plikus és kutatócsoportja egereken végzett kísérletek során kimutatta, hogy az oszteopontin nevű molekula, amely különösen a szőrös bőr anyajegyeiben kiemelkedő, képes aktiválni a korábban nyugalomban lévő szőrtüsző őssejtjeit.
Olyan lenne, mint egy botoxkezelés
A kutatók a vizsgálat során emberi bőrmintákat oltottak egerekbe, majd egynapos szüneteket tartva három injekciót adtak az állatoknak az oszteopontinmolekulából. Az oltások napokon belül segítettek az egereknek új, körülbelül egy centiméter hosszú szőrszálakat növeszteni.
Annak ellenőrzésére, hogy valóban az oszteopontin felelős-e a szőrnövekedésért, a kutatók egy semleges fehérjét is fecskendeztek a bőr egy másik pontjára, de az injekció beadásának helyén nem hajtott ki új szőr.
Plikus elmondta, hogy az egereken elvégzett vizsgálatok eredményei jobban alkalmazhatók és érvényesíthetők az embereken, hiszen a kísérletben emberi bőrmintákat használtak, és egy emberi anyajegyekben található molekulát teszteltek.
A professzor reméli, hogy kutatásaik egy ambuláns, hajnövekedést elősegítő eljáráshoz vezethetnek, amit akár egy bőrgyógyászati rendelőben is el lehet majd végezni, vagy egy olyan kozmetikai eljárás lesz, mint a botox. A kutató elképzelése szerint a molekula gélállagú lenne, és tűvel juttatnák a bőr alá, és a haj ugyanúgy visszanőne, ahogy a kopaszodás előtt volt.
Az újraélesztett szőrtüszőkből ugyanolyan vastagságú és hosszúságú haj nőne, mint amilyen korábban volt, legyen az egyenes vagy göndör.
Egy amerikai cég várhatóan hamarosan megkezdi az első emberi kísérletet egy olyan vegyület biztonságosságának tesztelésére, amely a szervezetbe juttatja az oszteopontint. Úgy tervezik, hogy a vegyületet injekció formájában adják majd be a fejbőrbe.
A kutatók szerint előfordulhat, hogy az injekció nem működik olyan hajhullás esetén, amelyet egészségügyi állapotok, például pajzsmirigy-rendellenességek okoznak. Ennek ellenére abban reménykednek, hogy az injekció sok kopaszodó vagy ritkuló hajú beteg számára előnyös lehet.
