Új trend hódít: sokan faként élnének tovább a haláluk után

Olvasási idő kb. 4 perc

Közel nyolcmilliárd ember él a Földön, és közel hetvenmillióan hunynak el naponta. Az életmódunk az utóbbi évek természeti változásait tekintve nem éppen a legideálisabb a bolygónk számára. Nem is gondolnánk, de még a halálunk után is növelhetjük biológiai lábnyomunkat.

Életünk során kevésbé forog az agyunk azon, hogyan is képzeljük el saját temetésünket a halálunk után. Ez teljesen természetes, hiszen sokkal inkább az élni akarás, motivációink és ambíciónk hajtanak minket a céljaink felé, és a holnapon gondolkozva nem feltétlen a halálra számítunk. Arról nem is beszélve, hogy kultúránkban az elmúlás inkább tabutémának számít, így a vacsoraasztalnál sem feltétlenül hozzuk fel a témát a családunk körében. A haláltól való félelemmel szembeni megküzdésben igenis segíthet minket elmúlásunk tudatosítása, és akár az is, ha tudjuk, hogy saját döntésünk mentén búcsúztatnak el minket a szeretteink, miközben lépéseket tettünk azzal kapcsolatban is, hogy saját leszármazottjainkra mit hagyunk örökségül. A globális felmelegedés hatásait egyre gyakrabban érezzük a bőrünkön. Fontos lehet felelősséget vállalnunk nemcsak életünkben, de akár halálunkban is a Föld állapotáért, és egyre több opciónk van a zöldebb temetkezés irányába. Az Egyesült Államokban már 2017-ben az emberek több mint fele a környezetbarát temetést preferálta volna a hagyományos eljárásokkal szemben.

Hogyan lehet környezetszennyező a halál?

Azt gondolnánk, egy fakoporsó nem sokat árthat a környezetnek, hiszen lebomlik a földben, és kész. Sajnos azonban ez sem olyan egyszerű, mint ahogyan elsőre gondolnánk. Erre nem kellemes gondolni, de a holttestet a temetés előtt mindenféle vegyszerekkel kezelik, amik közül az egyik formaldehid, ami erősen rákkeltő hatású. Ezek az anyagok pedig a holttesttel együtt kerülnek a földbe. Ha a koporsót nézzük, akkor a fa képes a lebomlásra, azonban csak az USA-ban évente négymillió hektárnyi fát vágnak ki erre a célra. Az egyre értékesebb nyersanyag így hamar a földbe visszajutva bomlásra van ítélve. Egyre gyakoribb a hamvasztásos temetés választása, a rossz hír az, hogy nem sokkal környezetbarátabb ez sem. A hamvasztás felelős több millió tonna szén-dioxid levegőbe kerüléséért, nem beszélve az égetés közben keletkező egyéb gázokról és a szükséges energiamennyiségről, ami az ezer fok körüli hőmérséklet eléréséhez szükséges.

Nyugalmat keltő gondolat lehet, ha a halálunk után nem egy temetőben, hanem égbe magasodó fák között kerülünk örök nyugalomra
Fotó: thianchai sitthikongsak / Getty Images Hungary

Zöldutak a halál után

A könyezettudatosság a temetkezésben is megjelent, és egyre több opció közül választhatnak a zöldutat járók abban, hogyan is szeretnének elbúcsúzni földi útjuk legvégén.

Ezek az eljárások kímélik a környezetet, miközben sokkal kevesebb erőforrást igényelnek.

Az USA ezekben is az élen jár, és több államban is már alkalmazzák ezeket a módszereket, de Hollandia, Franciaország vagy Ausztria is egyre nyitottabb az alternatívák iránt:

  • A test mint táptalaj

2020 óta Washingtonban legalizálták a természetes szerves redukciót, amely során a testet mindenféle hozzáadott anyag és vegyszer nélkül, egy faforgács, lucerna és szalmával bélelt edénybe helyezve a mikrobák 6-8 hét alatt lebontják. Az így létrejött föld bármire felhasználható, akár fák, növények ültetésére és a kert gazdagítására is.

  • A holland módi

Hollandiában alkották meg a gombafonalakból készült koporsót, ami a ,,Living Cocoon” névre hallgat, és nemsokára Ausztriában is elérhető lesz. Ahogyan a koporsó a földbe helyezve talajvízzel érintkezik, a gombák segítenek lebontani a testet, miközben javítja a környező talaj minőségét.

  • Fa leszek, ha…

Egy Olaszországból induló vállalkozás, a Capsula Mundi ötlete alapján a földben elhelyezett test egy fa táptalajává válhatna. Ebben az eljárásban a testet magzati helyzetben egy hüvelyben helyeznék el a földben, a tetejére pedig az elhunyt vagy szerettei által választott fát ültetnék el. Ahogy a tojás alakú hüvely elkezd lebomlani, felszabadulnak a természetes anyagok a testből, amik táplálják a fa talaját is. Képzeljük csak el, hogy a jövőben a szürke, félelmetes temetők helyét erdők vennék át. Ez a fajta módszer még engedélyre vár, azonban a kistestvére már elérhető. Jelenleg biournákat ültetnek a fák alá, már több országban is.

Mit választhatunk itthon?

Magyarországon ezek az eljárások még kevésbé elterjedtek, de itt is már van lehetőségünk zöldebb utat választani. A lebomló ökournák például már itthon is elérhetőek, amik vízben és földben egyaránt lebomlanak. A Tata melletti Agostyánban létezik egy különleges hely, az Emlékerdő, ahol lebomló urnában helyezik el a halottak földi maradványait a kiválasztott emlékfa gyökereinél. Az elhunyt neve a kiválasztott fára egy kis emléktáblán kerül kihelyezésre. Itt nem szükséges számolni a sírhely újraváltásával, az emlékhely örökre szól, és sírkőre sincs szükség, mert egy égbe nyúló fa szimbolizálja az elhunytat.

Szabó Jennifer
Szabó Jennifer
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!

Világom

Akkor szolgálnak csak ki ebben a boltban, ha felmutatod a személyidet

Svédországban jártunk, és volt valami, amit egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. A svéd élelmiszerboltokban az alkoholkínálat erősen korlátozott. A hagyományos boltokban legfeljebb 3,5 százalékos italokat lehet vásárolni. Bort, pezsgőt vagy tömény szeszt a fogyasztók kizárólag az állami Systembolaget üzleteiben találnak.

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.

Lájfhekk

Ha így tankolsz, károsíthatod az autódat

Több tankolási hiba is van, amivel hosszabb távon károsodhat a kocsi. Ezek közül a legjellemzőbbeket be is mutatjuk, hogy a jövőben megkíméljünk a drága alkatrészcseréktől.

Testem

6 tévhit a fehérjefogyasztásról: így rontod el az étrended

A fehérje az egészséges táplálkozás és a fitneszvilág szent grálja, de a körülötte keringő mítoszok miatt sokan teljesen rosszul építik be az étrendjükbe. Tényleg tönkreteszi a vesét a sok protein? Elég a növényi fehérje az izomépítéshez? És biztos, hogy jól jársz a divatos fehérjeszeletekkel? A Weborvos szakmai cikke alapján leromboljuk a 6 legmakacsabb fehérjemítoszt, hogy ahelyett, hogy ártanál a testednek, végre okosan és hatékonyan tankolj energiát.

Testem

Sok idős nem is tud erről a betegségéről, aztán megtörténik a baj

Milliókat érintő, mégis szinte láthatatlan ellenségként leselkedik az idősekre a csontritkulás, amely egészen az első törésig semmilyen fájdalmat nem okoz. Friss adatok szerint a legtöbben semmilyen kezelést nem kapnak, pedig a fel nem ismert betegség miatt bekövetkező combnyak- és csípőtáji törések idős korban gyakran egyet jelentenek az önálló élet végével, vagy akár a korai halállal. Utánajártunk, miért diagnosztizálják ilyen későn a bajt, és miért lenne életmentő a rendszeres szűrés.