Ha így készítesz lekvárt, belebetegedhet a család

Olvasási idő kb. 3 perc

Modern étrendünk egyik legkockázatosabb összetevője a cukor, amely nagyban megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt felismerve – és a szabályoknak engedve – a gyártók különféle édesítőszerek használatával igyekeznek pótolni a cukornak köszönhető ízélményt. Csakhogy van némi gond ezekkel a fránya édesítőszerekkel.

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása alapján nem könnyű Európában engedélyeztetni egy édesítőszert. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) rostáján könnyen fenn lehet akadni. Ennek ellenére a kontinensünkön forgalomba került édesítők kapcsán is merültek fel aggályok, mert több megbetegedéssel, köztük szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek kialakulásával hozták őket összefüggésbe. Az édesítőszerekkel foglalkozó tanulmányok viszont sokszor ellentmondásos eredményeket közölnek, így jelenleg nincs olyan vizsgálat, ami teljes körűen bizonyítaná ezeknek a szereknek az ártalmasságát.

Édesítőszerek: kockázatosak, de nem teljesen bizonyított rákkeltő hatásuk

Mindennapi használatban lévő mesterséges édesítőszereinket leginkább a rák kialakulásával hozzák összefüggésbe.

Az üzletek polcai roskadoznak a különféle édesítőkkel ízesített üdítőkkel, pedig rendszeres fogyasztásuk nagy egészségügyi kockázattal jár
Fotó: LoraLiu / Getty Images Hungary

Egy 2023-as összefoglaló közlemény szerint az édesítőszerek és daganatos megbetegedések közötti összefüggéseket kutató vizsgálatok között 11 nem talált kapcsolatot a rák kialakulása és a szerek használata között, 6 tanulmány emelkedett kockázatot, és mindössze 1 tanulmány mutatott komoly összefüggést a daganatos betegségek és az édesítőszerek között, ez utóbbi esetben is csak meghatározott csoportok, például a cukorbetegek esetében mutatott ki érintettséget.

Ezeket a kockázatokat mutatták ki a mesterséges édesítők vizsgálatakor

Egy 2012-ben közölt tanulmány kimutatta, hogy nagyobb például a leukémia kialakulásának kockázata azok körében, akik hetente legalább egy adag diétás üdítőitalt fogyasztanak. De vizsgálták a régóta gyanús aszpartámot is: ezt az édesítőszert főként alkoholmentes italokban, lekvárokban, dzsemekben, desszertekben találhatjuk meg. A tanulmány szerint fogyasztása hozzájárulhat a non-Hodgin-limfóma (a nyirokrendszer rosszindulatú daganata), a mielóma multiplex (csontvelőt támadó daganatos betegség) kialakulásához.

Ezzel szemben egy 2014-es kutatás csak részben erősítette meg a korábbi, édesítőszerek és daganatok kialakulását vizsgáló tanulmányok eredményét. Azonban ezúttal is kimutatták, hogy az aszpartám közepes mértékű fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a rák kialakulása szempontjából.

A mesterséges édesítőszerek használata hozzájárulhat a máj rosszindulatú daganatainak kialakulásához, mint az kiderült egy másik tanulmányból, ami a diétás üdítőket fogyasztók és az ilyen italokat kerülők vetette össze. Fontos viszont kiemelni, hogy a kockázat a cukorbetegséggel élő emberek körében nagyobb. Megint más felmérések az elhízáshoz nem kapcsolódó daganatos betegségek, mint például a hasnyálmirigy-, emlő-, méhtest-, vese-, petefészek-, máj-, illetve a pajzsmirigydaganat, mielóma multiplex és a meningiomák esetében fedeztek fel összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával. Pár évvel később, 2019-ben a prosztatarák kockázatának növekedését fedezték fel azok körében, akik aszpartám vagy acesulfam K típusú édesítőkkel ízesített termékeket fogyasztottak.

Az NNGYK közleménye viszont kiemeli, hogy a kutatási eredmények sokszor ellentmondásosak, a daganattípusok és mesterséges édesítőszerek közötti kapcsolódás jellemzően alacsony szintű. Azok a tanulmányok, amelyek a kutatások eredményeit összehasonlítják és összesítik, jellemzően arra az eredményre jutnak, hogy a mesterséges édesítők nem rendelkeznek egyértelműen sejtmutációt okozó vagy rákkeltő hatással.

Nem csak a daganatok miatt kockázatosak az édesítőszerek

Azt is kijelenthetjük viszont, hogy ezeknek a szereknek a fogyasztása a legkevésbé sem járul hozzá egészséges életmódunkhoz. A fentiekben kizárólag a daganatos megbetegedéseket vizsgáltuk, de az édesítők használata más egészségügyi problémákat is okozhat. A WHO 2022-es jelentése kimutatta, hogy a mesterséges édesítők emelik a koleszterinszintet, növelik a magas vérnyomás kockázatát, sőt növelik a szív- és érrendszeri problémák, például a stroke kockázatát is. Ráadásul ezek az eredmények már metaelemzések alapján születtek, amelyek több kutatást foglalnak össze.

Van azonban még egy figyelemre méltó tanulmány, ami 2014-ben jelent meg a Nature magazinban, az egyik vezető tudományos szaklapban. Ebben a kutatásban kiemelik, hogy a mesterséges édesítők növelik a glükózintolerancia kockázatát mind az egerekkel, mind az emberekkel végzett kísérletek esetében. Ez annak köszönhető, hogy ezek a mesterséges szerek megváltoztatják a bélrendszerünkben lévő baktériumok mennyiségét, ami által a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását okozhatják. Tehát elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása éppen ellentétes hatást vált ki szervezetünkben, mint amiért eredetileg fogyasztani kívántuk őket. Lekvár készítésénél talán jobb, ha a mesterséges édesítők helyett valami régi módszert választunk.

Érdekel, hogy az aszpartámon kívül milyen adalékanyagok okozhatnak rákot egyes kutatások szerint? Olvass minket tovább!

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.

Önidő

Ártalmatlan esti szokásnak tűnik, mégis tönkreteheti a kapcsolatodat

Kevesen tartják az eltérő lefekvési időt szakítóoknak, viszont a legújabb kutatások szerint ez az aprónak tűnő különbség lassú, de biztos elhidegülést okoz a párkapcsolatokban. Míg az egyik fél már az igazak álmát alussza, a másik fél kapcsolódásra és párbeszédre vágyna. Ez a másság apróságnak tűnik, egészen addig, amíg egyszer csak hatalmas problémává nem növi ki magát.

Testem

Allergiás tünetek: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost

Május lévén gőzerővel tombol az allergiaszezon: a fák, a fűfélék és a virágok ontják magukból a pollent, a levegőben szálló por és a rovarcsípések száma pedig sokak mindennapjait keseríti meg. Bár a többség hozzászokott a tüsszögéshez és a szemviszketéshez, távolról sem csak a hírhedt anafilaxiás sokk igényel azonnali orvosi beavatkozást. Bizonyos ijesztő tüneteknél a halogatás vagy a házi patikával való kísérletezés komoly veszélyeket rejthet – mutatjuk, milyen jeleknél kell azonnal orvost hívni!

Világom

Akkor szolgálnak csak ki ebben a boltban, ha felmutatod a személyidet

Svédországban jártunk, és volt valami, amit egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. A svéd élelmiszerboltokban az alkoholkínálat erősen korlátozott. A hagyományos boltokban legfeljebb 3,5 százalékos italokat lehet vásárolni. Bort, pezsgőt vagy tömény szeszt a fogyasztók kizárólag az állami Systembolaget üzleteiben találnak.

Világom

Változott a határátlépés a magyarok kedvenc nyaralóhelyén: csak így lehet belépni Horvátországba

Új digitális határellenőrzési rendszert vezetett be Horvátország az Európai Unió közös Entry/Exit System programjának részeként. A változás elsősorban az Európai Unión kívülről érkező utasokat érinti. Az első belépéskor nekik biometrikus azonosításon kell átesniük, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőlük és arcfelismeréshez szükséges fotó is készül róluk.