Ha így készítesz lekvárt, belebetegedhet a család

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Modern étrendünk egyik legkockázatosabb összetevője a cukor, amely nagyban megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt felismerve – és a szabályoknak engedve – a gyártók különféle édesítőszerek használatával igyekeznek pótolni a cukornak köszönhető ízélményt. Csakhogy van némi gond ezekkel a fránya édesítőszerekkel.

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása alapján nem könnyű Európában engedélyeztetni egy édesítőszert. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) rostáján könnyen fenn lehet akadni. Ennek ellenére a kontinensünkön forgalomba került édesítők kapcsán is merültek fel aggályok, mert több megbetegedéssel, köztük szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek kialakulásával hozták őket összefüggésbe. Az édesítőszerekkel foglalkozó tanulmányok viszont sokszor ellentmondásos eredményeket közölnek, így jelenleg nincs olyan vizsgálat, ami teljes körűen bizonyítaná ezeknek a szereknek az ártalmasságát.

Édesítőszerek: kockázatosak, de nem teljesen bizonyított rákkeltő hatásuk

Mindennapi használatban lévő mesterséges édesítőszereinket leginkább a rák kialakulásával hozzák összefüggésbe.

Az üzletek polcai roskadoznak a különféle édesítőkkel ízesített üdítőkkel, pedig rendszeres fogyasztásuk nagy egészségügyi kockázattal jár
Fotó: LoraLiu / Getty Images Hungary

Egy 2023-as összefoglaló közlemény szerint az édesítőszerek és daganatos megbetegedések közötti összefüggéseket kutató vizsgálatok között 11 nem talált kapcsolatot a rák kialakulása és a szerek használata között, 6 tanulmány emelkedett kockázatot, és mindössze 1 tanulmány mutatott komoly összefüggést a daganatos betegségek és az édesítőszerek között, ez utóbbi esetben is csak meghatározott csoportok, például a cukorbetegek esetében mutatott ki érintettséget.

Ezeket a kockázatokat mutatták ki a mesterséges édesítők vizsgálatakor

Egy 2012-ben közölt tanulmány kimutatta, hogy nagyobb például a leukémia kialakulásának kockázata azok körében, akik hetente legalább egy adag diétás üdítőitalt fogyasztanak. De vizsgálták a régóta gyanús aszpartámot is: ezt az édesítőszert főként alkoholmentes italokban, lekvárokban, dzsemekben, desszertekben találhatjuk meg. A tanulmány szerint fogyasztása hozzájárulhat a non-Hodgin-limfóma (a nyirokrendszer rosszindulatú daganata), a mielóma multiplex (csontvelőt támadó daganatos betegség) kialakulásához.

Ezzel szemben egy 2014-es kutatás csak részben erősítette meg a korábbi, édesítőszerek és daganatok kialakulását vizsgáló tanulmányok eredményét. Azonban ezúttal is kimutatták, hogy az aszpartám közepes mértékű fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a rák kialakulása szempontjából.

A mesterséges édesítőszerek használata hozzájárulhat a máj rosszindulatú daganatainak kialakulásához, mint az kiderült egy másik tanulmányból, ami a diétás üdítőket fogyasztók és az ilyen italokat kerülők vetette össze. Fontos viszont kiemelni, hogy a kockázat a cukorbetegséggel élő emberek körében nagyobb. Megint más felmérések az elhízáshoz nem kapcsolódó daganatos betegségek, mint például a hasnyálmirigy-, emlő-, méhtest-, vese-, petefészek-, máj-, illetve a pajzsmirigydaganat, mielóma multiplex és a meningiomák esetében fedeztek fel összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával. Pár évvel később, 2019-ben a prosztatarák kockázatának növekedését fedezték fel azok körében, akik aszpartám vagy acesulfam K típusú édesítőkkel ízesített termékeket fogyasztottak.

Az NNGYK közleménye viszont kiemeli, hogy a kutatási eredmények sokszor ellentmondásosak, a daganattípusok és mesterséges édesítőszerek közötti kapcsolódás jellemzően alacsony szintű. Azok a tanulmányok, amelyek a kutatások eredményeit összehasonlítják és összesítik, jellemzően arra az eredményre jutnak, hogy a mesterséges édesítők nem rendelkeznek egyértelműen sejtmutációt okozó vagy rákkeltő hatással.

Nem csak a daganatok miatt kockázatosak az édesítőszerek

Azt is kijelenthetjük viszont, hogy ezeknek a szereknek a fogyasztása a legkevésbé sem járul hozzá egészséges életmódunkhoz. A fentiekben kizárólag a daganatos megbetegedéseket vizsgáltuk, de az édesítők használata más egészségügyi problémákat is okozhat. A WHO 2022-es jelentése kimutatta, hogy a mesterséges édesítők emelik a koleszterinszintet, növelik a magas vérnyomás kockázatát, sőt növelik a szív- és érrendszeri problémák, például a stroke kockázatát is. Ráadásul ezek az eredmények már metaelemzések alapján születtek, amelyek több kutatást foglalnak össze.

Van azonban még egy figyelemre méltó tanulmány, ami 2014-ben jelent meg a Nature magazinban, az egyik vezető tudományos szaklapban. Ebben a kutatásban kiemelik, hogy a mesterséges édesítők növelik a glükózintolerancia kockázatát mind az egerekkel, mind az emberekkel végzett kísérletek esetében. Ez annak köszönhető, hogy ezek a mesterséges szerek megváltoztatják a bélrendszerünkben lévő baktériumok mennyiségét, ami által a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását okozhatják. Tehát elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása éppen ellentétes hatást vált ki szervezetünkben, mint amiért eredetileg fogyasztani kívántuk őket. Lekvár készítésénél talán jobb, ha a mesterséges édesítők helyett valami régi módszert választunk.

Érdekel, hogy az aszpartámon kívül milyen adalékanyagok okozhatnak rákot egyes kutatások szerint? Olvass minket tovább!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.