Ez az egyszerű teszt elárulja, ha túl gyorsan öregszik az agyad

Olvasási idő kb. 2 perc

Sétálás közben nemcsak a testünk, hanem az agyunk öregedésének sebességéről is tanúbizonyságot tehetünk: a járási tempó meglepően pontos biomarkerré vált, amely képes jelezni, mennyire gyorsan öregszik a szervezet, beleértve az agyat is.

Az egyszerű, saját tempójú séta nem csupán mozgás, hanem az orvosok ma már a járási sebességet a pulzushoz vagy vérnyomáshoz hasonlóan kezelik, mint kiemelt életviteljelzőt. A Mayo Clinic és a Harvard kutatói szerint a lassabb járás összefügg a fizikai állapot hanyatlásával, szívproblémákkal, illetve a kognitív teljesítmény csökkenésével.

A mozgásunk tükrözi az agyunk állapotát

Bár az öregedéssel kapcsolatos jelenségeket gyakran az idős korhoz kötjük, a középkor sem kivétel: már 45 éves korban is kimutatható, ha valaki „lassabb biológiai ütemben jár”, ezek az emberek gyengébb tüdőkapacitással, immunfunkcióval és koncentrációs képességekkel bírtak, összevetve gyorsabb járású társaikkal. Az MRI-vizsgálatok szerint ráadásul agyuk bizonyos struktúrái is korábban mutattak öregedési jeleket.

A biológiai korunk meghatározza a mentális korunkat is
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A biológiai kor egyéb markerei is összefüggnek a járási sebességgel: például a kromoszómák végein található, ismétlődő DNS-szakaszok, vagyis a telomerek hossza amelyek mérvadóak az öregedési folyamatok tanulmányozásában. Egy nagy, több százezer résztvevőt bevonó brit tanulmány kimutatta, hogy a tempós séta összefüggésben áll a hosszabb telomerekkel, azaz lassabb genetikai öregedéssel (a telomerek védik a kromoszómákat, minél hosszabbak, annál jobbak a kilátások).

A járásmérés ezenfelül olyan egyszerű tesztet ad, amelyikkel akár otthon, métereket mérve és stopperórával ritmust adhatunk saját egészségünknek: a tempósabb járás jobb általános testi és szellemi állapotot jelezhet. Az orvosok, a Mayo Clinic és más intézmények szakértői szerint a járás sebessége segíthet előre jelezni olyan komolyabb egészségügyi problémák kockázatát is, mint a demencia vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan változtatja meg az agyad szerkezetét a stresszes munkakörnyezet, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.