Ez az egyszerű teszt elárulja, ha túl gyorsan öregszik az agyad

Olvasási idő kb. 2 perc

Sétálás közben nemcsak a testünk, hanem az agyunk öregedésének sebességéről is tanúbizonyságot tehetünk: a járási tempó meglepően pontos biomarkerré vált, amely képes jelezni, mennyire gyorsan öregszik a szervezet, beleértve az agyat is.

Az egyszerű, saját tempójú séta nem csupán mozgás, hanem az orvosok ma már a járási sebességet a pulzushoz vagy vérnyomáshoz hasonlóan kezelik, mint kiemelt életviteljelzőt. A Mayo Clinic és a Harvard kutatói szerint a lassabb járás összefügg a fizikai állapot hanyatlásával, szívproblémákkal, illetve a kognitív teljesítmény csökkenésével.

A mozgásunk tükrözi az agyunk állapotát

Bár az öregedéssel kapcsolatos jelenségeket gyakran az idős korhoz kötjük, a középkor sem kivétel: már 45 éves korban is kimutatható, ha valaki „lassabb biológiai ütemben jár”, ezek az emberek gyengébb tüdőkapacitással, immunfunkcióval és koncentrációs képességekkel bírtak, összevetve gyorsabb járású társaikkal. Az MRI-vizsgálatok szerint ráadásul agyuk bizonyos struktúrái is korábban mutattak öregedési jeleket.

A biológiai korunk meghatározza a mentális korunkat is
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A biológiai kor egyéb markerei is összefüggnek a járási sebességgel: például a kromoszómák végein található, ismétlődő DNS-szakaszok, vagyis a telomerek hossza amelyek mérvadóak az öregedési folyamatok tanulmányozásában. Egy nagy, több százezer résztvevőt bevonó brit tanulmány kimutatta, hogy a tempós séta összefüggésben áll a hosszabb telomerekkel, azaz lassabb genetikai öregedéssel (a telomerek védik a kromoszómákat, minél hosszabbak, annál jobbak a kilátások).

A járásmérés ezenfelül olyan egyszerű tesztet ad, amelyikkel akár otthon, métereket mérve és stopperórával ritmust adhatunk saját egészségünknek: a tempósabb járás jobb általános testi és szellemi állapotot jelezhet. Az orvosok, a Mayo Clinic és más intézmények szakértői szerint a járás sebessége segíthet előre jelezni olyan komolyabb egészségügyi problémák kockázatát is, mint a demencia vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan változtatja meg az agyad szerkezetét a stresszes munkakörnyezet, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.