Sokunkkal megesett már, hogy néhány helyzetben azt éreztük, megtörtént velünk korábban: ez a déjà vu. Régóta van tudományos magyarázata ennek a különös tapasztalásnak, így tudjuk, hogy nem mindenki képes rá, valamint azt is, hogy néhány esetben egyenesen bajt jelezhet.
Mi is valójában a déjà vu? Ezt a francia kifejezést használjuk olyankor, amikor elfog minket az érzés: „ez már egyszer megtörtént velem”. Tudományos körökben úgy definiálják, mint egy nem megfelelő ismerős érzést olyan szituációban, amelyről tudjuk, hogy valójában ismeretlen.
De mi okozza pontosan a déjà vu-t, és mikortól jelent gondot ez a különös érzés?
A déjà vu jelzi, hogy egészségesen működik az agyunk
A St. Andrews egyetem pszichológus professzora, olyankor tapasztalunk déjà vu-t, amikor valami félremegy az agyunk középső halántéklebenyében, ami egy közismert emlékérzetet vált ki az agyunkból: az ismerősség érzését.
A professzor elmondta, a középső halántéklebeny felelős az emlékeink tárolásáért.
A déjà vuérzését elsősorban tehát ez a rész váltja ki, viszont a homloklebenynek is nagy szerepe van benne, ugyanis az agyunk ezen része felelős a tényellenőrzésért. Amikor a középső halántéklebeny felküldi azt a bizonyos emlékérzetet, a homloklebeny ellenőrzi, hogy az adott dolog valóban megtörtént-e már. Ha a válasz nem, akkor zárul be a déjà vu köre.
Sokakat talán megrémít egy déjà vu élmény, Dr. O'Connor állítása szerint viszont kifejezetten pozitív jelentése van. A szakember kiemelte,
„ez a jelenség azt jelzi, hogy az agy tényellenőrző része jól működik, és segít pontosan emlékezni a helyzetekre vagy eseményekre.”
James J. Giordano, a Georgetown-i egyetem professzora úgy magyarázza a déjà vu-t, mint egy szubjektív élményt, ami az adott személy élettapasztalásaitól függ. Meglátása szerint az életünk során megélt érzések egy halmaza ismétlődik meg egy déjà vu folyamán, amit az agyunk az adott pillanatban tapasztaltakhoz kapcsol.
Az agyunk alapvetően úgy működik, mint egy idő- és térgép. Mindent, ami a jelenünkben van, a múltunkban lévő hasonló vagy eltérő dolgokhoz viszonyít. Így lényegében képes megtervezni a jövőt. De fennáll a lehetősége, hogy ezek az információk összekeverednek
– fogalmazott Giordano.
Csillagkapu, vagy emlék az előző életeinkből? – megannyi összeesküvés-elmélet született a déjà vu-ről
Tekintve, hogy egy igazán különleges érzésrőlbeszélünk, amire nem lehet egyértelmű magyarázatot, megfejtést adni, megkezdődtek az összeesküvéselmélet-gyártások azzal kapcsolatban, hogy mi is ez pontosan.
Egyes elméletek szerint a reinkarnációhoz van köze, tehát a déjà vu érzésekor előző életünk emlékeit idézi fel a tudatunk.
Mások szerint ilyen alkalmakkor próbál az agyunk kinyitni párhuzamos univerzumok felé, és ezt az elgondolást még az elméleti fizikus Dr. Michio Kaku is osztja. A tudós meglátása szerint a déjà vu egy memóriahiba, ami jelezheti az univerzumok közötti ugrálás lehetőségét.
Déjà vu élménye már a társadalom 90 százalékának volt, ugyanis egészen öt éves korunktól képesek vagyunk erre a tapasztalásra, legintenzívebben pedig a húszas éveinkben érzékelhetjük. Az intenzitása onnantól kezdve fokozatosan csökken, középkorúként pedig akár teljesen meg is szűnhet.
Ekkor jelez nagy bajt a déjà vu
Mindenkinek lehet déjà vu élménye, viszont akadnak emberek, akiknek nagyobb esélye van megtapasztalni. A felsőfokú végzettségűek is nagyobb eséllyel tapasztalhatnak déjà vu-t, ugyanúgy, mint azok, akik sokat utaznak. A szakemberek szerint az is déjà vu-hajlamot jelez, ha valaki gyakorta emlékszik az álmaira.
Mint már említettük, ez az élmény nem jelenti, hogy bármilyen probléma lenne az agyunkkal, de vannak esetek, amikor már túl sok a déjà vu-ből. Ha túl gyakran, túl sokáig van jelen, tehát nem néhány pillanat csupán, hanem akár hosszú perceken át gondolkozunk azon, hogy ez tényleg megtörtént-e már, az nem jelent jót. Az is túlmutat a déjà vu-n, ha az élmény közben tudattalan cselekvésbe kezdünk, vagy a tapasztalások alkalmával nagyon félünk.
Roderick Spears, a Brown Egyetem migrénkutatója azt mondja, a tudósok körében abban már sikerült megegyezésre jutni, hogy pontosan milyen érzés is a déjà vu, viszont azt még nem tudják, mi okozza azt.
Kíváncsi vagy, mi történik az agyaddal, ha felhagysz az olvasással? Ebből a cikkünkből megtudhatod.
