Kell-e félnünk ismét a Covidtól?

Olvasási idő kb. 2 perc

A Covid alaposan felborította mindannyiunk életét, sokan a mai napig gyászolják a járvány idején elveszített szeretteiket. A kórokozó a mai napig jelen van, de most mást jelent az emberiség számára, mint a járvány idején. Mennyire kell vigyáznunk, és van-e okunk félni?

A legtöbben már csak legyintenek, ha meghallják a „Covid” szót, pedig a vírus nem tűnt el, csak más szakaszába ért. A World Health Organization 2023 májusában bejelentette, hogy a COVID-19 már nem számít globális közegészségügyi vészhelyzetnek, de ez nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen megszűnt. A döntés mindössze annyit jelentett, hogy az életet megbénító járványidőszak lezárult, és a vírus – a legtöbb esetben – ma már az influenzaszerű fertőzésekhez hasonlóan kezelhető.

A vírus még mindig köztünk van

Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) legutóbbi jelentése szerint a SARS-CoV-2 továbbra is jelen van a populációban, és folyamatosan új változatok alakulnak ki. A 2025-ös év első felében ismét emelkedett a pozitív minták aránya Európában, és a WHO jelenleg is több új variánst figyel. Bár ezek többsége nem okoz súlyosabb megbetegedést, a vírus aktivitása továbbra is kiszámíthatatlan.

Az immunitás segít, de nem mindenkinek

A társadalom többsége ma már részben védett: sokan átestek a fertőzésen, mások több oltást is kaptak, így a közösségi immunitás erősebb, mint valaha. Emellett az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés is fejlődött. Az antivirális szerek, a célzott oxigénterápia és a személyre szabott kórházi protokollok csökkentették a halálozási arányt. Ugyanakkor az Associated Press elemzése szerint főként az idősek, a krónikus betegekkel élők és az immunhiányosok számára a Covid továbbra is komoly kockázatot jelent. 

A Covid vírusfertőzés elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme, hogy aki beteg, az maradjon otthon
Fotó: _ / _

Miért nem szabad teljesen megfeledkezni róla?

gazdasági és népegészségügyi adatok alapján a fertőzések száma ugyan nem éri el a járvány csúcspontját, de a hosszú távú szövődmények (long covid) még mindig sokakat érintenek. A fáradékonyság, a memóriazavar, a szív- és az idegrendszeri panaszok hónapokig fennmaradhatnak a betegség után. Az egészségügyi szakemberek szerint nem a félelem, hanem a tudatosság a kulcs: érdemes megőrizni az alapvető higiénés szokásokat, és légúti tünetek esetén továbbra is felelősen viselkedni – például otthon maradni, ha betegek vagyunk.

Félni most nem kell, az elővigyázatosság azonban indokolt  

A Covid ma már nem az a vírus, amitől rettegni kell, de továbbra is komolyan kell venni. Az oltások, a megelőzés és a józan elővigyázatosság együtt segítenek abban, hogy ne térjen vissza a járvány korábbi formájában. A cél nem az, hogy újra maszkot húzzunk, hanem az, hogy megtartsuk a figyelmet – és ha szükséges, időben forduljunk orvoshoz.

Ha érdekel, mely információk tévhitek az oltásokról, ezt a cikket ajánljuk. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.