Tudtad, hogy az izomfájdalmaknak, sőt -sérüléseknek is köze lehet a stresszhez? Elmondjuk, mi az összefüggés, és tippeket adunk, mit tehetsz ellene.
A stressz, vagyis a fenyegetett helyzetre történő válaszreakció a puszta létfenntartást szolgálja. Ilyenkor agyunk érzékeli a veszélyhelyzetet, és szervezetünk kémiai jeladói, vagyis a hormonok segítségével számos szervrendszerünk működésében azonnali változtatást eszközöl. A „harcolj vagy menekülj” reakció eredményeképpen idegrendszerünk, keringési rendszerünk, légzésünk, gyomor- és bélrendszerünk mellett mozgatórendszerünk is vészhelyzeti módba kerül. Nézzük meg, mi történik ezalatt az izomzatunkkal!
Ha stressz ér bennünket, izmaink tónusa fokozódik. Ez tehát reflexszerű reakció, agyunk kiadja az utasítást, és idegrendszerünk végrehajtja ezt az izmokon: testünk azonnal védekezik a – vélhetőleg bekövetkező, azaz az adott helyzetben várható – fájdalom vagy behatás ellen. Elviekben, ha a rövid távú stresszhelyzet elmúlik és stressz-szintünk csökken, ez a fokozott tónus is oldódik, életünk és vele együtt mozgatórendszerünk is visszaáll a normál működésnek megfelelő állapotba.
Napjainkban azonban a stressz már nem csupán ezt az akut, azonnali helyzetre reagáló állapotot jelöli. A krónikus stressz, amely végigkíséri napjainkat, voltaképp állandóan ugrásra kész helyzetben tartja elménket és testünket is, azaz izmaink folyamatosan fenntartott fokozott tónust vesznek fel.
Elsődlegesen a fejünkhöz legközelebbi terület a leginkább érintett: a stresszes időszakokban jellegzetesen előforduló fejfájástípusok: a tenziós fejfájás, illetve a migrén. Ezek egyik kiváltó oka rendszerint a fej, nyak, vállöv izmainak hipertónusa (fokozott feszültségi állapota). Hasonlóképpen reagálnak a váll és a felkar izmai: a trapézizom felső része, a deltaizom és még a felkar izmainak fájdalmas, rendszeres görcsös feszülése is összefüggésben lehet ezzel az állapottal.
A feszültség krónikus hát- és derékfájdalmakban vagy mellkasi panaszokban is megnyilvánulhat. A légzés fenntartásában elsődlegesen a légzőizmok – bordaközi izmok, rekeszizom – vesznek ugyan részt, ám ezeknek az izmoknak, illetve a bordakosár összeköttetéseinek révén a nyak, a mellizmok, a hasizmok, a négyszögletű ágyékizom is érintettek. Ezek feszült, görcsös állapota kihat a légzés rendszerének egészére, így a légzés problémái is köthetők a stresszhez.
Az érzelmi stresszorok kihatnak a légutak állapotára is: váratlanul összeszűkülhetnek („gombóc a torokban”, „benne reked a levegő”), amit egy egészséges szervezet egyszer-egyszer elvisel ugyan, de a krónikus stressz állapotában ezek a kisegítő, kompenzáló funkciók is korlátozottan működnek. A légutak átjárhatóságának csökkenése terhelt, nehézkes légzésfunkciót eredményezhet.
Mindez visszafelé is igaz lehet: a stresszes légzésminták feszültté teszik a váll és a hát középső szakaszának területét, görcsöket vagy akár enyhébb izomhúzódást okozva.
Szervezetünkben minden mindennel összefügg
Mivel szervezetünkben minden mindennel összefügg, a tartós izomfeszülés sem marad elszigetelt jelenség. A hipertónus eredményezhet sérülést, illetve ha a kiváltó ok változatlanul fennáll – vagyis a stressz-szintünk csökkentését nem sikerül elérnünk –, a lassan regenerálódó izom esetén megnő a rásérülés veszélye is.
A stresszhez köthető fájdalmak vagy mozgási rendellenességek nem kizárólag az izmok védekező reakciójából erednek. Számos olyan másodlagos tényező is szerepet játszhat ezek kialakulásában, melyek ugyan szintén a krónikus stresszből eredeztethetők, de önmagukban is káros hatással vannak a mozgatórendszer működésére:
- Túlsúly, ami rendszertelen étkezés, stresszevés eredménye is lehet.
- Mozgásszegény életmód az időhiányból vagy életvezetési nehézségekből adódóan
- Helytelen munkakörülmények: főleg, ha az elsődleges stresszforrással vagyunk elfoglalva, nem tulajdonítunk jelentőséget a megfelelő ergonómia kialakításának.
- Alváshiány: a krónikus fáradtság, illetve szétszórtság növeli a balesetek bekövetkezésének valószínűségét.
Mit tudunk tenni az izomtónus helyreállítása érdekében?
Mivel a kiváltó ok elsősorban az idegrendszer „készültségi szintjéből” fakad, ezért önmagában az izmok lazítása nem lesz célravezető. Természetesen a krónikus stressz kiváltó okát megszüntetni hosszadalmas, vagy sokszor rajtunk kívül álló folyamat, de magunk is megtehetünk pár dolgot a helyzet javítása érdekében. Ha a körülményeket nem is tudjuk megváltoztatni, de saját hozzáállásunk átprogramozása, adott érzelmi reakciónk megváltoztatása a saját befolyásunk alá esik. Testi és mentális egészségünk érdekében hatékony lépéseket lehetünk.
- Óvatos nyújtásokat, lazító technikákat (masszázs, SMR-henger) alkalmazhatunk.
- Gondoljuk újra munkaállomásunk, ágyunk, autónk ergonómiáját, alvópózainkat. Életünk valamennyi területén igyekezzünk csökkenteni a szükségtelen terhelést izmainkon.
- Mozogjunk többet! Az izmok egyensúlyának helyreállítása mellett a rendszeres mozgás jó hatással van az endokrin rendszerünk működésére is. Az örömhormonok termelése fokozódik, a kortizolszint csökken. Ne feledjük, a fájdalmakra nem a pihentetés, hanem a mozgás a megoldás.
- Tartózkodjunk sokat a szabad levegőn.
- Figyeljünk oda a valódi feltöltődést nyújtó, minőségi és megfelelő mennyiségű alvásra.
- Folyamodhatunk relaxációs technikákhoz, légzőgyakorlatokhoz, kereshetünk számunkra megfelelő terápiát, hogy a feszültség belső forrásán dolgozzunk.
