A mozgás nemcsak a tested, de az elméd számára is nagyon hasznos. A tudósok egyre jobban értik, miért is olyan fantasztikus dolog az edzés az agynak.
A testedzés a legjobb drog, ami nemcsak fittebbé, erősebbé és egészségesebbé, de boldogabbá is tesz, és segíti, hogy jobban vágjon az agyad. Fejleszti a memóriát, a reakcióidőt, a figyelmet, de a depresszió, az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésében is segít. Egyre több kutatás foglalkozik ezekkel a pozitív hatásokkal – írja az Elemental cikke.
Élesíti az elmét és javítja a kedélyt
Edzés közben az izmokból, a zsírsejtekből és a májból különböző molekulák választódnak ki, amelyek a véráramon keresztül eljutnak az agyba, és ott serkentik bizonyos hormonok és ingerületátvivő anyagok termelődését. Ezek új kapcsolatokat hoznak létre az agysejtek között, és segíthetik az új idegsejtek képződését a hippokampuszban, vagyis az agy érzelmekért és memóriáért felelős központjában.
A legismertebb hormon, amelynek termelődésére a mozgás közvetlen hatással van, az endorfin. Az örömhormonnak is nevezett vegyület felszabadulása euforikus érzést okoz, nem véletlen, hogy egy kimerítő futás vagy konditermi edzés után jóleső, boldog elégedettséget él át az ember. Az endorfin az immunrendszert is erősíti, és csökkenti a stresszt.
A tudósok egy másik fontos, bár kevésbé ismert vegyület, a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű, agyi eredetű növekedési fehérje termelődését is összefüggésbe hozták a testmozgással. A BDNF gátolja a meglévő agysejtek pusztulását, és elősegíti az újak képződését, illetve a sejtek közötti kapcsolatok kialakulását, vagyis garantálja az agy folyamatos megújulását. Minél nagyobb mennyiségben van jelen az agyban, annál gyorsabban és hatékonyabban tanulunk meg új dolgokat, és kevésbé is felejtjük el őket.
Az edzés az agy vérellátását is fokozza, ami elengedhetetlen a hatékony elmeműködéshez, továbbá segíti a VEGF (vascular endothelial growth factor = vaszkuláris endoteliális növekedési faktor) nevű molekula termelődését, amely az agyi vérerek képződésében játszik szerepet. Rágcsálókon végzett kutatások bizonyítják, hogy minél jobb az agy vérkeringése, annál több VEGF-molekula jut el a hippocampusba, vagyis a két dolog szorosan összefügg egymással.
Mindegy, hogy mit és mennyit, csak mozogj
De vajon milyen edzés használ a legjobban az agyadnak? Korábban a kutatások többsége enyhébb intenzitású edzésfajták, például a kocogás hatásait vizsgálták, az újabb vizsgálatok azonban azt mutatják, a keményebb edzés is ugyanolyan pozitív változásokat hozhat. A kognitív képességeket jobban fejleszti a megterhelőbb testmozgás – minél jobban megdolgoztatod a szíved, annál jobban forognak az agyad kerekei is.
Boldogságérzet szempontjából ellenben nincs különbség aközött, hogy kocogsz vagy úszol egy kicsit, vagy kimerítő konditermi edzést, netán hosszútávfutást űzöl. Kezdetnek az is elég, ha felállsz a székből és sétálsz egy nagyot – rögtön jobb hangulatban találod magad. A lényeg, hogy megtaláld a hozzád legjobban illő testmozgást, amit szívesen végzel, nem unod meg, és képes vagy rendszeresen csinálni.
