Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A magas sarkú cipők optikailag jól mutatnak ugyan, de beszéljünk arról is, milyen problémákhoz vezethet a tartós használatuk. Hátunk, derekunk fájdalmai, térdízületünk károsodása, bokánk sérülései lehetnek a velejárói annak, ha csupán az esztétikai szempontok vezérelnek bennünket a lábbeli kiválasztásánál.
Amint búcsút intünk a hideg hónapoknak, előkerülnek a magas sarkú cipők. Tény, hogy elegánsak, nőiesek, illenek mindenféle szabású szoknyához, sőt optikailag nyújtják is a lábat. De ezzel az előnyöket soroló lista végére is értünk – és sajnos hátrányokból annál több van.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Amint belebújunk, a magas sarkúban a bokánk vonala a lábujj vonala fölé kerül, ezáltal a teljes test természetes tartását – váll, csípő helyzete, gerincünk íve – kimozdítja egészséges, ideális vonalából. A gerinc görbületei fokozódnak, azaz ennek révén extra terhelés éri a csigolyákat, szinte borítékolva a hát- és derékfájdalmakat. Hosszabb távon a gerincoszlopot érintő ártalmakból akár komolyabb betegség is kialakulhat (például kiboltosulás, porckorongsérv). Különösen akkor nő meg erre az esély, ha több tényező is közrejátszik a rossz tartás állandósulásában, mint például az ülőmunka és a gyenge gerincstabilizáló izomzat.
Az ilyen módon előre helyezett testsúly egyes kutatások szerint akár 26 százalékkal nagyobb terhelést is róhat a térdízületre, és ez a kezdeti enyhébb panaszokat követően visszafordíthatatlan és fájdalmas ízületi kopáshoz (osteoarthritis) vezethet.
Magas sarkú viselésekor a vádli izmai erősebben dolgoznak, és ha ez az állapot tartósan fennáll, elveszítik flexibilitásukat, jelentősen meg is rövidülhetnek és merevvé válhatnak. Mivel a testünkben minden elváltozás kihat valami másra, ez a nem megfelelően ruganyos izomzat lehet a ludas akár további, lábbal kapcsolatos panaszok, akár csípő-, derék- és hátfájdalmak keletkezésében. A vádli izmának folytatásaként az Achilles-ín is hozzászokik a megrövidült állapothoz, így ha később újra lapos sarkút húzunk, az ín a folyamatos nyúlás során begyulladhat.
A magas sarkúban egyensúlyozás első ránézésre tán még jó stabilizációs gyakorlatnak is tűnik, de a jóval instabilabb járás miatt nagyobb a bokasérülések (rándulás, ficamok, törések, zúzódások) esélye is. Jó, ha tudjuk, hogy sajnos minden egyes alkalommal, amikor a bokaszalagjainknak kell megtartaniuk egy-egy kibicsaklást, kisebb-nagyobb rándulást, ezek a szalagok a fokozott igénybevételtől megnyúlnak, és mivel nem tudják már megfelelően ellátni a feszes tartást, egyre nagyobb esélyük van újabb és újabb traumát elszenvedni.
A magas sarkú cipők fazonjaiban jó eséllyel a lábfejek előrecsúsznak, ezáltal a nagyujj és a második ujjunk felfekszik a cipő orrára, és a kis csontok közötti ízületek olyan szinten deformálódhatnak, hogy mezítláb sem nyúlnak az ujjak ki többé. Ez a nem túl dekoratív kalapácsujj.
A terhelés változása számokban:
A 7-8 cm magas sarok 76 százalékkal nagyobb terhelést ró a lábfejre (ami persze szintén megszenvedi a cipőbe kényszerített helyzetet zúzódások, fájdalmak kíséretében), az ötcentis 57 százalékkal, a 2-3 centis 22 százalékkal.
Mivel tudjuk megelőzni a bajt?
Elsősorban javasolt, hogy az alkalmi cipő valóban legyen alkalmi: ne viseljük olyankor, amikor nem feltétlenül muszáj. A napi közlekedésnél megteszi egy kényelmesebb utazócipő is; és ha senki nem látja az íróasztal alatt, akkor cseréljük le inkább az elegáns darabot egy irodai kényelmes benti cipőre. Ha kiemelt eseményen ácsorgunk benne, igyekezzünk odafigyelni a helyes tartásra. Bulizni, táncolni pedig végképp ne ezt válasszuk. Általános szabály, hogy cipőt délután vásároljunk, amikor lábfejeink a napi használattól már kissé megduzzadtak, így elkerülhetjük, hogy a keskeny lábfejjel kiválasztott cipő esetleg kellemetlen meglepetést okozzon később.
Végül, de nem utolsósorban, amint megszabadultunk a cipellőtől – és a figyelő tekintetektől –, igyekezzünk alaposan lenyújtani a vádlinkat, hogy elejét vegyük az izomzat megrövidülésének.
Talán jó hír a cipőmániásoknak, hogy kifejezetten javasolt többféle fazonú és kialakítású cipőt beszereznünk, és ezeket napi szinten cserélgetnünk, hogy a lábfejünket és ezáltal a teljes testünket megóvjuk egy-egy szerencsétlenebb választás hosszú távú káros következményeitől.
A fentieket tekintsük meg egy videóban is:
