Megvan, milyen életkorban melyik mozgásforma a legjobb

Olvasási idő kb. 4 perc

A rendszeres edzésre nemcsak a testünknek, de az elménknek is szüksége van. Amellett, hogy segít megőrizni az egészségünket, a lelki békénk fenntartásában is nagy szerepet játszik, ezért érdemes egész életünkben időt szánni a testmozgásra.

Azt már tudjuk, hogy a sport elengedhetetlen, ha sokáig és egészségesen szeretnénk élni, hiszen számos betegség, mint például a szívproblémák, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint egyes rákok kialakulásának kockázatát is csökkenti a rendszeres testmozgás. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az idő múlásával a korábban végzett edzéstípus már nem biztos, hogy a legmegfelelőbb a számunkra. A Conversation listázta, hogy mi mindenre érdemes figyelni, ha korunkhoz illő mozgásformát keresünk.

Gyermekkor és serdülőkor

A gyermekkori testmozgás segít a testsúly szabályozásában, az egészséges csontok fejlődésében, a megfelelő alvási minták kialakításában, valamint segíti az egészséges önbizalom létrejöttét is. Szakértők azt javasolják, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük napi legalább egy óra mozgásra. Érdemes a kicsiknek minél többfajta sportot kipróbálniuk, mielőtt elkezdenek egyet komolyabban űzni. Azonban nem kell minden esetben szervezett keretek között gondolkoznunk, egy óra játszóterezés vagy a kertben való focizás is tökéletesen megfelel.

A serdülőkre jellemző, hogy visszavesznek a korábban rendszeres testmozgásból, különösen a lányok szívesebben töltik passzívan a szabadidejüket. Pedig az elegendő mozgás segít leküzdeni a stresszt és a szorongást, emellett hozzájárul az egészséges testkép kialakításához is. De mi kell ahhoz, hogy egy kamasz eljárjon sportolni? Érdemes csapatjátékokban gondolkodnunk, a társas közeg ugyanis mindig vonzóbb a tiniknek. Azoknak pedig, akik inkább mégis egyedül kapcsolódnának ki a sport segítségével, kiváló megoldást jelenthet az úszás vagy az atlétika.

A húszas éveink

Ha túlestünk a kamaszkori fizikai és lelki változásokon, a húszas éveinkbe érve a reakcióidőnk és a VO<sub>2</sub> – vagyis a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége – a csúcson van. Ezt követően a VO<sub>2</sub> évente akár egy százalékkal is csökkenhet, és a reakcióidőnk is minden évben lassul. Jó hír, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a lassulás mértékét, valamint az izomtömeg és a csontsűrűség növelése hasznunkra válik a későbbi évek során is. Érdemes vigyázni a testünkre, és minél több edzésformát kipróbálni. Ha rendszeresen látogatjuk a konditermet, érdemes szakértő tanácsát kérni a sikeres periodizáció érdekében. A periodizáció egy olyan éves tervezést jelent, mely segítségével hatékonyabbá tehetjük az edzésünket, és ha akarjuk, kihozhatjuk magunkból a csúcsteljesítményünket. Ez tehát magában foglalja az edzés progresszív ciklusokra történő felosztását, mely segítségével a legjobb eredményt érhetjük el.

A harmadik X után

Ahogy a karrier és a család előtérbe kerül a harmincas éveinkben, a testedzés hajlamos feledésbe merülni, pedig különösen fontos szerepe van az egészségünk megőrzésében, ha például ülőmunkát végzünk, vagy levezetnénk az aznapi stresszt, mielőtt hazaérünk a családhoz. Ismét érdemes elrugaszkodnunk a mozgás szervezett formájától, hiszen már az is sokat segíthet, ha elsétálunk az iroda távolabbi végén lévő nyomtatóig, vagy lift helyett a lépcsőt használjuk. Ha állandó időhiánnyal küzdünk, érdemes kipróbálni az intervall edzéseket, hiszen erre csupán 20-25 perc is elég. Ennek lényege, hogy terhelési és pihenési szakaszok váltogatják egymást úgy, hogy a pihenési szakaszban a pihenés időtartama rövid és aktív. Különböző edzésekkel a szülés utáni regenerálódást is segíthetjük. Érdemes változatosan edzeni, több mindent kipróbálni, a spinningtől kezdve egészen a jógáig, rengeteg lehetőségünk van.

A negyvenes években

Ebben a korban a legtöbbet talán az úgynevezett ellenállásos edzések adhatnak. Ez történhet saját testsúllyal vagy súlyokkal, bár a leghatékonyabb gyakorlatok között van olyan, amit súlyok nélkül nem fogunk tudni kivitelezni. Ez a legjobb módja annak, hogy optimalizáljuk a kalóriaégetést, minimalizáljuk a felhalmozódott zsírt, és visszafordítsuk az izomtömeg csökkenésének folyamatát. Érdemes tehát beszerezni egy kettlebellt, vagy kipróbálni a súlyzókat a konditeremben. A pilates is hasznos lehet, ha az idő múlása például derékfájással jelentkezik.

Nem csak az egészségünkre, a kapcsolatainkra is jó hatással lehet a közös edzés
Fotó: Shutterstock

Nem áll meg az élet ötven után sem

Jellemzően ekkora már megtapasztaltuk, hogy milyen nehézségeket okoz a hát- vagy derékfájás, illetve rendszerint ezekben az években diagnosztizálják a szív- és érrendszeri betegségek nagy részét. Ennek oka, hogy a menopauza hatására a nők szervezetének ösztrogénszintje csökken, aminek hatására a szívbetegségek kockázata nő. Ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységek elvégzése során ne ütközzünk nehézségekbe, érdemes heti két erősítő edzést beiktatni. Tökéletes mozgásforma lehet a tempós gyaloglás, ha a légzésünk felgyorsul, és egy-egy izzadságfolt is megjelenik a ruhán. Érdemes kipróbálni új edzéstípust is, mint például a tajcsi, amely nemcsak a testünket, de az elménket is formába hozza.

Hatvan fölött

A legtöbb krónikus betegség az ember hatvanas éveire már kialakul, sőt a rák egyik fő kockázati tényezője is az öregedés. A magas fizikai aktivitás fenntartása segíthet megelőzni ezeket, tehát az évek során érdemes aktívnak maradni. Nemcsak az egészségünk, de a szociális életünk megőrzése érdekében is jó ötlet lehet a társastánc vagy a vízitorna. De nem kell ilyen messzire menni, egy tempós sétát is meghálál a testünk.

Hetvenen túl

A hetvenes éveinkben is érdemes figyelmet fordítani a testünkre, hiszen ezáltal megelőzhető a gyengeség vagy egy nagyobb esés, emellett pedig a kognitív funkcióink megőrzéséért is tehetünk. Ha egy idős rokonunk már nem mutat rá hajlandóságot, vigyük el egy sétára a szabadba, és beszélgessünk vele közben. Ezzel nemcsak a kapcsolatunkat ápoljuk, de az egészségünkért is teszünk. Érdemes gyógytornásszal konzultálni, hogy a szükséges gyakorlatokat könnyen a napirendbe tudjuk illeszteni.

Ha már gyerekkorban rendszeressé tesszük, könnyebb megőrizni a mindennapos testmozgást. De elkezdeni sem késő, hiszen számos pozitív hatása van, melyek egész életünkön át kísérnek.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.