Nézze meg, milyen munkát végeztek a plaszikai sebészek régebben!

Olvasási idő kb. 2 perc

A két világháború közötti képek bukkantak fel, amikről megtudhatja, milyen sikerrel végeztek akkoriban például orrplasztikát.

Kattintson a retró orrműtétekért!
Fotó: Wellcome Images / Wellcome Images

Több tucat kép került elő különböző arcplasztikákról, amiket többnyire a két világháború között csináltak. A rengeteg - időnként meglehetősen sokkoló - fotó közül mi az orrplasztikákkal foglalkozó képeket választottuk ki, amik elég jól érzékeltetik, hogy hol tartott ekkortájt az orvostudomány. Körülbelül harminc évvel korábban, még az 1800-as évek végén egyébként már elvégezték az első orrműtétet, aminek pusztán esztétikai okai voltak. A fotók között sok egyéb plasztikai műtét eredményét is meg lehet tekinteni, amiket vélhetően különböző balesetek, betegség vagy éppen a háború miatt kellett végrehajtani.

Az orrplasztika története is majdnem olyan régre nyúlik vissza, mint a sörivásé. Az ókori egyiptomiak is végeztek már állítólag különböző műtéteket az arcon időszámításunk előtt 3000 körül, az ókori Indiában pedig egy ajurvédikus orvos, Sushruta is leírt különböző technikákat arra, hogyan lehet sérült orrokat helyreállítani. Aztán a késő tizenhatodik században a Bolognai Egyetem egyik orvosa, Gasparo Tagliacozzi egy olyan öt hetes eljárásról számolt be, amiben a bicepsz egyes részeit sikerült a beteg orrának rendbetételéhez felhasználnia.

1887-ben, egy amerikai fülorrgégész, John Orlando Roe végezte az első modern, úgynevezett zárt orrplasztikát, ami azt jelenti, hogy nem ejtett külső metszést az orron. Ekkor még mindig nem az orr teljes pótlásáról volt szó, csak rendbe hozott egy eldeformálódott orrnyerget. Két évvel később viszont egy Jacques Joseph nevű orvos végrehajtott egy műtétet egy huszonnyolc éves emberen, akinek annyi kellemetlenséget okozott a hatalmas orra, hogy nem tudott miatta emberek közé menni. Így aztán őt is az orrplasztika egyik atyjaként tartják számon.

A tizenkilencedik század legvégére aztán mind az európai, mind az amerikai orvosok rájöttek, hogy mennyire értékes és hasznos dolog is lehet, ha a különböző plasztikai műtéteket pusztán esztétikai okokból is elvégeznék, aztán persze felfedezték, hogy ezeknek kifejezetten komoly hatása van a betegek életére is. Mint rengeteg mindenben, itt is komoly technológiai fejlődés következett a két világháború alatt. Az egyik legfontosabb áttörést viszont az érzéstelenítési technikák finomodása jelentette, aminek köszönhetően egyre népszerűbbek lettek ezek a műtétek.

http://europeana.eu/portal/search.html?start=1&query=title%3APlastic+Surgery&rows=24
Fotó: Wellcome Images

Aztán az 1950-es évekre már egyáltalán nem volt szokatlan, ha a tehetősebbek éltek a plasztikai műtétekkel, mint nemrég kiderült, még Marilyn Monroe-nak is átszabták kicsit az orrát. Mellette egyébként olyan hírességek feküdtek még állítólag kés alá, mint Clark Gable, Gary Cooper, John Wayne vagy Rita Hayworth. Carrie Fisher beszélt arról a Daily Mailnek, hogy az anyját, Debbie Reynolds-ot szinte utasította a stúdió, hogy plasztikáztassa az orrát, még úgy is, hogy ezeknek a korai műtéteknek korántsem volt teljesen biztos a végkimenete.

Tetszik önnek a Dívány Tejben-Vajban blogja?

Keressen bennünket a Facebookon, így nem marad le egy érdekes posztunkról sem!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

jean_pierre
jean_pierre
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.