Az elmúlt évtizedekben tabuként emlegetett, gyakran a lelkes állatvédőknek köszönhetően vörös festékkel nyakon öntött szőrme újra megjelent a divatházak kifutóin. A divathéten ilyen róka-, csincsilla- és nercprémmel kiegészült kollekciót mutatott be többek között a Louis Vuitton, a Moncler, az Armani, Temperley és a Vionnet is.
Hírességek a bunda mellett és ellene
A divatbemutatók mellett a közelmúltban megrendezett Cheltenham Fesztiválon is szép számmal jelentek meg drága nerc- és mosómedve-kabátokban az előkelőségek. Pippa Middleton például egy barna szőrmekucsmában érkezett az eseményre, ami remek összhangban volt vidám színű, sárga kabátjával. De énekesnők, szupermodellek és a divatszerkesztők között is szép számmal akad bundapárti, nagy rajongója a luxusanyagnak Anna Wintour, Rihanna, Beyonce, Lana Del Rey és Kate Moss is, aki más modelltársaival együtt a kilencvenes években az „Inkább légy meztelen, minthogy szőrmét viselj” című PETA kampány egyik arca volt.
A Times News Service által végzett kutatásból kiderül, hogy a brit nők 95%-a azt állítja, egyáltalán nem visel semmilyen prémet. „Lehet, hogy egyre több szőr bukkan fel a kifutón, de ez nem azt jelenti, hogy az emberek hordják is ezeket. Kivéve, ha olyan emberről van szó, aki elmegy egy éhező gyerek mellett vagy belerúg a kóbor kutyába. A szőrme most annyira olcsó, hogy még az utcalányok is ezt viselik, sőt még a kínai bérmunkások is szőrmepapucsban járkálnak. Több stílusos híresség is mellettünk van az ügyben, többek között, Eva Mendes, Penélope Cruz és Natalie Portman is kegyetlennek tartja a prémkereskedelmet” – mondta Ingrid Newkirk, a PETA alapítója.
Háromszor akkora a kereslet, mint tíz éve
Newkirk álláspontja sehogy sem egyezik a British Fur Trade Association által közzétett adatokkal, melyek szerint 2010 és 2011 között 30 százalékkal emelkedett a szőrmékre való kereslet, globálisan pedig 2000 óta majdnem megháromszorozódott a prémek értékesítése a piacon. „Az elmúlt években rekordmennyiségű szőrt adtunk el, mindegyik típusú szőrre 70 százalékkal lett nagyobb a kereslet, ami mintegy 15 milliárd dollár bevételt jelentett az elmúlt évtizedben. A fellendülés nem csak annak köszönhető, hogy a Távol-Keleten és Oroszországban nagy az igény a szőrmére, hanem annak is, hogy a tervezők újra megtalálták a prémet, mint anyagot. A fogyasztókat pedig egyre inkább hidegen hagyják az állatvédő aktivisták és az állatok körül zajló jogi viták. Mindig is lesznek vegetáriánusok és nukleáris fegyvert ellenzők. Ez rendben is van, erről szól a demokrácia” – mondta Mark Oaten, az International Fur Trade Federation igazgatója.
A Kopenhagen Fur alapítója, Torben Nielsen szerint a prém nagy sikerét hosszú élettartamának és jó minőségének köszönheti, mindamellett, hogy környezetbarát anyag. „A valódi szőrme egy zöld választás. A divat a világ egyik legszennyezőbb iparága, emellett a prém tényleg környezetbarát. A pamuthoz sok növényvédő szer kell, és nem is használjuk fél évnél tovább. A szőr drága, így nem dobjuk el, kiszolgál minket egy életen át, de 10, 15 vagy 20 évig biztosan” – mondja Nielsen.
A pamutottal sincs minden rendben
Hasonlóképpen vélekedik a Grazia magazin divatszerkesztője és kurátora, Bronwyn Cosgrove is: „Hordok bőrt, eszem húst. Nem érzek különbséget erkölcsileg azokkal, akik megtagadják ezt. Hacsak nem kenderből készült ruhákat tartanak a szekrényben. A szintetikus anyagok ugyanis ellentmondásos gondolkodásra vallanak, én környezetszennyezés miatt etikátlannak tartom az ilyen anyagok használatát. A Topshop, Miss Selfridges, a Dorothy Perkins, az All Saints, Vivienne Westwood, Calvin Klein, a H&M és a Harvey Nichols üzleteiben például effajta anyagokat igen, de valódi szőrt egyáltalán nem lehet kapni.”
A kialakult trendnél szerepet játszik az is, hogy sok tervezőnek elege van a rossz minőségű műszőrből: hiába gyártják le drága műszőr termékeiket, amikor a vásárlók fele annyiért kap igazi prémet a vintage üzletekben. Ráadásul a bundák pehelykönnyű, szupermeleg, kiválóan szigetelő, szélálló ruhadarabok – írja a dailymail.co.uk.
„Manapság az eredetivel szinte megegyező szerkezetű anyagokat lehet kapni. Nincs szükség arra, hogy valódi szőrmét használjunk. Számomra a műszőr sokkal jobb választásnak tűnik.” – támogatja az állatvédőket egy dán tervező, Henrik Vibskov.
A Burberry pávatollal hergeli a PETÁT
A Burberry az idei divathéten bemutatott, 22000 font (8 millió forint) értékű pávatollas kabátjával vágta el magát a Petánál, ami miatt állatkínzással gyanúsítja őket a szervezet. „A páváknak érzékeny a bőrük, ennek ellenére csomókban tépték ki a tollukat. A szívtelen tervezőknek hála megnőtt a kereslet a páva tollakra. Ha így folytatódik elpusztítják India nemzeti madarát” – fakadt ki Newkirk.
Ön a valódi vagy a műszőr mellett van?
A Burberry természetesen kommentálta az esetet, sajtósuk állítása szerint a tollak Kínából származnak, nem pedig Indiából, ráadásul a termék kevesebb mint egy százalékán jelenik meg az említett toll (az igaz, hogy a kabát tömegének alig 1%-a toll, de ez elég is ahhoz, hogy anyagot teljesen beborítsa a toll).
„A mi politikánk szerint a beszállítótól szerzett prémek megfelelnek a szigorú állatjóléti előírásoknak, melyek korlátozzák az általunk felhasznált szőrme típusát és eredetét. Ezen túlmenően a Burberry a ruhák címkéjén is világosan tájékoztatja a fogyasztókat a termék tartalmáról. Továbbá a leggyakrabban olyan anyagokkal dolgozunk, melyek már a húsipar melléktermékei” – áll sajtóközleményükben.
