Rasszizmussal vádolják a kozmetikai cég karácsonyi kampányát

Olvasási idő kb. 2 perc

A provokatív stílusáról ismert brit márka, az Illamasqua ünnepi kampányát a Blackface Minstrel Show világa inspirálta. Rossz döntés volt.

Világszerte nagy botrányt kavart karácsonyi kampányával az 1920-as évek provokatív, teátrális világából ihletet merítő márka, az Illamasqua. A korunk városi, bevállalós nőit megszólító kozmetikai cég ünnepi hirdetésére a márka sminkmestere ugyanazt a modellt festette feketére majd fehérre is.

A 'Not Dreaming, White Christmas' szlogennel kampányoló brit márkát a feltűnő plakát miatt rasszizmussal vádolják, amire az Illamasqua azzal reagált, hogy őket a 19. században elterjedt színházi világ, az úgynevezett blackface minstrel show, illetve a fekete sminkben színpadra lépő előadók inspirálták. (Az előadás lényege akkor az volt, hogy fehér színészek fekete sminkben rasszista sztereotípiákat testesítettek meg, azóta a 'blackface' elsősorban Amerikában a rasszizmus szinonimájává vált – írja a kitekintő.hu)

„A legkellemetlenebb az egészben, hogy a borzasztó képeken nemcsak a modell arca sötétült el, hanem az ajkát is túlzóan rózsaszínre festették, akárcsak a modellhez hasonló, cilinderes, csokornyakkendős Bert Williamsét a 19.században” – írta a Facebookra egy felháborodott kommentelő, aki többedmagával "faji érzéketlenséggel" vádolja a márkát.

Az Illamasqua kreatív igazgatója, Alex Box is reagált az őket ért vádakra, hangsúlyozta, hogy ez a kampány a bőrre felvitt színről szól és nem a bőrszínről. ”Nyilvánvaló, hogy soha nem állt szándékunkban megbántani senkit, a márka mindig is nagy hangsúlyt fektetett az önkifejezésre, a kreatívitásra és a művészi határok feszegetésére” – magyarázta a hirdetést a jezebel.com-nak Alex Box.

Ön mit gondol a kozmetikai cég karácsonyi hirdetéséről? Önt is zavarja a fekete és fehér bőrszín ilyen jellegű megkülönböztetése, vagy nem lát mást a kampányképekben, csupán a termék elfuserált bemutatását, amivel korábban már felsült a L'Officiel Paris divatmagazin is?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?