Ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket eszedbe ne jusson hűtőbe tenni

Olvasási idő kb. 3 perc

A friss zöldségek és gyümölcsök különösen érzékenyek a megfelelő tárolási körülményekre, így a pazarlás elkerülése végett alaposan át kell gondolni, hogy hova kerüljenek.

A gyümölcsök között van olyan, amit a vásárlás után mihamarabb le kell hűteni, hogy megőrizhesse frissességét, mások viszont csak szobahőmérsékleten tudnak annyira megérni, hogy fogyaszthatók legyenek. Hasonló a helyzet a zöldségek esetében is. Miközben egyes zöldségfajták hűtést igényelnek, addig másokat ajánlott inkább sötét, szellős helyen tartani. Ezért is fontos tisztában lenned azzal, hogy melyik zöldség-gyümölcs milyen tárolási körülményeket kíván.

Gyümölcsök, amiket nem kéne a hűtőben tárolnod

A sárgabarack, az ázsiai körte, az avokádó, a banán, a guáva, a kivi, a mangó, a dinnye, a nektarin, a papaja, a maracuja, az őszibarack, a körte, a datolyaszilva, az ananász, a szilva, a csillaggyümölcs, a savanyú és a birsalma szobahőmérsékleten tovább érik. Ez azt jelenti, hogy csak teljesen érett állapotukban van értelme a hűtőbe tenni őket. Ha odafigyelsz erre, az

hosszú napokat adhat frissességükhöz. 

Zöldségek, amiket nem kéne a hűtőben tárolnod

A hagymának és a fokhagymának nincs keresnivalója a hűtőben – legalábbis addig, amíg nincsenek megpucolva és előkészítve. Idevágó szabály, hogy a hagymaféléket mindig a burgonyától elkülönítve kell tárolni. Ennek az az oka, hogy a burgonya etilént bocsát ki, amitől a hagyma hamarabb kicsírázhat.

A burgonya tárolásához egy jól szellőző kosár a legmegfelelőbb
Fotó: Thomas Demarczyk / Getty Images Hungary

A burgonyára és az édesburgonyára egyaránt igaz, hogy szükségtelen a hűtőszekrényben tárolni őket. A magas keményítőtartalmú gumós zöldségeknek egy sötét, hűvös, szellős hely az ideális – például egy kosár a kamrában. 

A burgonya tárolásánál kerülendő a műanyag zacskó használata, mert bezárja a nedvességet, ami a penész kialakulásának kedvez, és idő előtti minőségromláshoz vezethet.

Fontos kiemelni, hogy a paradicsomot (ami technikailag gyümölcs) még érett állapotában is szobahőmérsékleten érdemes tartani, mert a hűtéstől csak elveszti az ízét.

Gyümölcsök, amiket a hűtőszekrényben kéne tárolnod

A hűtős tárolásnál szem előtt kell tartani, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket nem javasolt egymás mellé tenni. Egyes gyümölcsökből (ilyen például az őszibarack, az alma és a körte) ugyanis etilén szabadul fel, ami bizonyos zöldségeknél (a salátafélék és a keresztes virágú zöldségek különösen érzékenyek rá) felgyorsíthatja a romlási folyamatokat.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb zöldséget szorosan becsomagolva, légmentesen zárható műanyag zacskókban vagy tárolódobozokban, míg az egész gyümölcsöket tanácsos (a puhább bogyós daraboktól eltekintve) fedetlenül tárolni.

A zöldségeket a levegőtől elzárva kell tárolni, a gyümölcsöket viszont szabadon lehet hagyni
Fotó: DragonImages / Getty Images Hungary

Ha az almát nem használod fel néhány héten belül, ajánlott azt is hűtve tartanod. Becsomagolni nem kell, de mivel etilént bocsát ki, ne legyen mellette arra érzékeny zöldség. A puha bogyós gyümölcsökre – mint amilyen a szeder, az áfonya, a ribizli, a szőlő, az eper és a málna – jellemző, hogy gyorsan megromlanak, ezért fogyasztásukkal legfeljebb néhány napig várj, és addig is hűtve, mosatlanul tárold őket.

Hűtve tárolandó a cseresznye, a gránátalma és a füge is, de tapasztalatok szerint a citrusfélék is tovább elállnak a hűtőben.

Zöldségek, amiket a hűtőben kéne tárolnod

A legtöbb zöldség hosszabb ideig eltartható hűtve. Idetartozik az articsóka, a spárga, a bab (friss, héj nélküli), a cékla, a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a sárgarépa, a karfiol, a zeller, a csili, a kukorica, az uborka, a padlizsán, az édeskömény, a torma, a gomba, a póréhagyma, az okra, a borsó, a paprika, a rebarbara, a salátalevél, a mogyoróhagyma, a spenót, a nyári tök, illetve a legtöbb leveles zöldség és népszerű fűszernövény is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.