Akármennyire is fura, de a fiatalabb generációk egyre nagyobb arányban igyekeznek csökkenteni a képernyőidejüket. Ennek oka pedig nem a külső nyomás, hanem egy belső indíttatás, a stressz csökkentése.
Egyre többet beszélünk arról, hogy milyen hatással van ránk a digitális élet, a képernyők folyamatos jelenléte és az online elérhetőség. Ez különösen érinti a Z-generációt (ide tartoznak azok, akik nagyjából 1997 és 2012 között születtek) és az Y – vagy milleneumi generációt. Ők azok, akik már az internettel és az okostelefonokkal nőttek fel.
A Z generáció vágyai
Elsőre talán furcsa a trend, de egyre többen döntenek úgy, hogy tudatosan kevesebbet lógnak a telefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyője előtt. Ennek egyik oka, hogy sokan az állandó online jelenlétet már nem előnynek, hanem erős stresszforrásnak élik meg.

Egy friss felmérés, amely amerikai felnőttek körében készült, rávilágított, hogy mintegy 50 százalékuk aktívan csökkenti a napi képernyőidőt annak érdekében, hogy jobban érezze magát és csökkentse a stresszt.
Ebben a trendben a fiatalabb generációk járnak elöl: a Z-generáció tagjainak közel kétharmada, és a milleneumi generáció több mint fele jelezte, hogy tudatosan törekszik kevesebb időt tölteni a digitális világban. Érdekes, de az idősebb generációk – például az X-generáció (akik 1965 és 1980 között születtek) vagy a baby boomerek (akik 1946 és 1964 között születtek) – jóval kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.
Leválni a képernyőkről
Sok fiatal kialakította azt, amit „digitális kikapcsolódásnak” neveznek – vagyis tudatosan szabadon hagy bizonyos időszakokat a napból, amikor nem használ semmilyen digitális eszközt.
Ez lehet étkezés közbeni pihenés, az esti időszak lefekvés előtt, vagy akár egy egész délután, amit teljesen offline tölt valaki. Az ilyen „képernyőmentes időszak” célja, hogy az ember jobban odafigyeljen a jelen pillanatra, a saját környezetére, a közeli kapcsolataira és a belső nyugalmára.
De miért döntenek így a fiatalabbak? A válasz nem egyszerűen abban rejlik, hogy „unják” a digitális világot. Sokaknál az a tapasztalat, hogy a folyamatos online jelenlét nem feltétlenül teszi őket boldogabbá, hanem épp ellenkezőleg:
![]()
gyakran szorongást, elszigeteltségérzetet és túlterheltséget okoz.
A felmérésben résztvevők arról számoltak be, hogy amikor túl sok időt töltenek online, az inkább elidegeníti őket a valós kapcsolataiktól és a mindennapi élet történéseitől, mintsem, hogy valódi közösségi élményt adna. A digitális kikapcsolódás sokaknál éppen ezért a mentális jóllét javítását szolgálja.
A "bennszülötteket" jobban idegesíti
Ez a jelenség paradoxonnak tűnhet: a generációk, akik „digitális bennszülötteknek” számítanak, hiszen a technológia részévé vált az életüknek már gyermekkoruk óta, most mégis lépéseket tesznek annak érdekében, hogy kevesebbet legyenek online.
A Z és az Y generáció tagjai gyakran járnak elöl abban, hogy ne csak munkájuk vagy tanulásuk miatt ne legyenek elérhetők, hanem tudatosan korlátozzák a szabadidejükben használt digitális eszközök mennyiségét is. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy elutasítanak minden technológiát – sokan még mindig aktívak a közösségi médiában vagy használják a mobilalkalmazásokat –, de egyre többen érzik úgy, hogy a képernyő előtt töltött idő minősége és mennyisége nem mindig szolgálja a mentális egészségüket.

Van értelme
Az is látszik, hogy ez a trend nem öncélú „sznob hóbort”. Azok, akik kevesebb időt töltenek online, gyakran arról számolnak be, hogy energikusabbnak érzik magukat, produktívabbak a napi feladataikban és jobban jelen vannak a való életben zajló eseményekben és kapcsolatokban.
Sokan például szívesebben olvasnak fizikai könyveket, írnak kézzel a naplójukba vagy töltik idejüket olyan tevékenységekkel, amelyek nem igényelnek képernyőt.
![]()
Ezek az úgynevezett „analóg” szokások segíthetnek abban, hogy az ember jobban érezze magát a saját bőrében.
Fontos természetesen megérteni, hogy a generációs minták nem minden egyes emberre vonatkoznak automatikusan. Vannak fiatalok, akik szinte folyamatosan online élnek, ahogy vannak idősebbek is, akik szívesen csökkentik a képernyőhasználatot. Ugyanakkor az adatok egyértelműen mutatják, hogy a digitális lekapcsolódás iránti vágy és a képernyőidő csökkentésének trendje különösen erős a Z és Y generáció körében, ami rávilágít arra, hogy a technológia használatának módja és célja folyamatosan változik, és a fiatalabb generációk másképp viszonyulnak hozzá, mint az idősebbek
Ez a változás egyben arra is utalhat, hogy a digitális jólét – vagyis az, ahogyan a technológia használata befolyásolja az érzelmi és mentális állapotunkat – egyre fontosabb témává válik a társadalomban.
A fiatalabb generációk felismerik, hogy a folyamatos online jelenlét nem feltétlenül egyenlő a valós kapcsolódással, és hogy néha a jelen pillanat élvezete érdekében érdemes letenni a telefont, legalább egy kis időre.
Ha kíváncsi vagy, mi az a mindennapi tevékenység, amely tönkreteszi a memóriádat, olvasd el ezt a cikkünket is!
























