Minden negyedik nő megsérül miatta, egy maratonnál is keményebb gyermeket szülni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A statisztikák szerint minden negyedik édesanya a szülés során olyan testi sérüléseket szenved, amelyek hasonlítanak a hosszútávfutók sérüléseihez. például folyadék halmozódik fel a szeméremcsont csontvelőjében, ezen felül stressztörések, izomszakadások vagy izomszakadáscsírák is előfordulhatnak, amelyek gyakran hosszú — akár több hónapos — gyógyulást igényelnek.

Ezért is mondják: a szülés keményebb próbatétel, mint egy maraton – írja a Motherly magazin.

A szülés olyan, mint egy ultramaraton

Egy tanulmány szerint a várandósság során leadott energia mennyisége alig marad el az extrém távú futók energiafelhasználásától. Valójában ez a két csoport lényegében hasonló határokat feszeget emberi kitartásban. A szülés közben és utána fellépő fájdalom és fizikai stressz összehasonlítható a hosszútávú sportolók terhelésével, ám van egy hatalmas különbség: a futók, ha megsérülnek, azonnali segítséget kapnak, ellátják őket, és pihenhetnek. A nők ezzel szemben a gyermekágyi időszak után sokszor úgy mennek tovább, mintha semmi sem történt volna – legfeljebb egyetlen hathetes kontrollvizsgálattal a hátuk mögött.

Egy maratonnál is keményebb gyermeket szülni
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

A Michigan Egyetem MRI-vizsgálatokkal mutatta ki, hogy a szülés után az anyák akár 25 százalékánál is előfordulnak olyan sérülések, mint a szeméremcsont csontvelőjében felgyülemlő folyadék vagy stressztörések. A sportolók esetében ezek a sérülések azonnali vizsgálatot és kezelést jelentenének, ám az anyáknál sokszor egyszerűen a szülés természetes velejárójaként kezelik őket. A nők kétharmadánál súlyos izomzúzódással megegyező sérülést diagnosztizáltak, míg körülbelül 15 százalékuknál tartós, nem gyógyuló medencei sérülések alakultak ki.

A női test erejét gyakran alábecsüljük

A Rhode Island Egyetem antropológus professzora úgy fogalmazott, hogy a várandósság utolsó heteiben az édesanyák szó szerint az emberi test anyagcsere-képességének csúcsán működnek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetük annyi energiát fordít a baba fejlődésére és a saját életfunkciók fenntartására, amennyit emberi test tartósan egyáltalán képes előállítani.

Másképp mondva: olyan ez, mintha egy motor állandóan maximális fordulatszámon pörögne, tartalék nélkül. Egy futó a maraton végén ér el erre a pontra, a kismamák viszont már a „rajtnál”, a szülés elejénél így érzik magukat – amikor még hátra van a legnagyobb megpróbáltatás.

Érzelmi hullámzás és társadalmi vakfoltok

A szülés utáni sérülések nemcsak a testet terhelik, hanem a lelket is. A fizikai fájdalom és a lassú gyógyulás gyakran kéz a kézben jár a mentális megpróbáltatásokkal. Ha egy anya azt érzi, hogy valami nincs rendben — például tartós fájdalom, szúró érzés vagy gyengeség formájában —, és nem kap megfelelő kezelést, az egyenes út a szorongáshoz, a bizonytalansághoz vagy akár a szülés utáni depresszióhoz is.

A nők teste jelez, de a környezet sokszor nem validálja az érzéseket. Sokszor elhangzik az a mondat, hogy

Idézőjel ikon

„Ez szülés után normális, majd elmúlik, türelem.”

Előfordul, hogy sokkal több időre van szükség, mint hat hét, ilyenkor gyakran bekapcsol a nők bűntudata. Ez a belső önvád súlyos teher, hiszen éppen akkor jelentkezik, amikor a friss anyák eleve érzékenyebbek, kialvatlanabbak, és rengeteg új érzéssel, hatalmas felelősséggel néznek szembe.

A társadalmi elvárások csak tovább növelik a nyomást. Él bennünk egy idealizált kép: az anya, aki a szülés után pillanatok alatt talpra áll, mosolyogva ringatja gyermekét, és közben rövid időn belül visszanyeri korábbi alakját. Ez a kép azonban csupán illúzió. Amikor a valóság nem ilyen gyors és könnyed, sok nő szégyent él meg, mintha valamiben kudarcot vallott volna. Az a gyakran hangoztatott üzenet pedig, hogy „légy erős, hiszen a szülés természetes folyamat”, valójában azt sugallja: panaszkodni gyengeség, segítséget kérni pedig szükségtelen.

Sok anya arról számol be, hogy a szülést követően minden figyelem a babára irányul, miközben ő maga láthatatlanná válik
Fotó: miodrag ignjatovic / Getty Images Hungary

A támogatás hiánya viszont könnyen társadalmi vakfolttá válik. Kívülről talán úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben, miközben belül az anyák gyakran magányos küzdelmet folytatnak. A fizikai sebek idővel gyógyulhatnak, de a kimondatlan, feldolgozatlan lelki terhek hosszú távon is hatással lehetnek az önértékelésre, a párkapcsolatra, sőt még a szülő-gyermek kötődés minőségére is.

Hol marad a társadalmi támogatás?

Míg a sportolókat sportklinikák, edzők és rehabilitációs programok várják, addig az újdonsült anyák gyakran teljesen magukra maradnak a felépülés hosszú hónapjaiban. Egy futó esetében természetes, hogy a sérülés után fizioterápiát, masszázst, pihenést és rendszeres kontrollt kap.

Az anya teste ilyenkor még tele van láthatatlan sebekkel, amelyek gyógyulása jóval tovább tarthat. Ráadásul a lelki terhek – a kialvatlanság, a hormonális változások, az újdonsült felelősség súlya – szintén erősítik a kimerültséget. Egy nőt a várandósság végén hetente, majd akár naponta is vizsgálják. A szülés után viszont hat hétig nem látja őket orvos.

Idézőjel ikon

Sok anya arról számol be, hogy a szülést követően minden figyelem a babára irányul, miközben ő maga láthatatlanná válik. Ez hatalmas kontraszt ahhoz képest, hogy a várandósság alatt mennyi törődés és vizsgálat kísérte őket.

Ne feledjük, a szülés nem egy pillanatnyi erőfeszítés, hanem egy hosszú folyamat, amely után a test ugyanúgy regenerációra szorul, mint bármelyik élsportolóé egy kimerítő verseny után. Csakhogy míg a sportoló pihenhet, a friss anyát azonnal 24 órás szolgálat várja. Ezért volna létfontosságú, hogy a társadalom és az egészségügyi rendszer felismerje: az anya szervezete nem csupán eszköz a szüléshez, hanem egy érző, gyógyulásra vágyó emberi test. Több figyelemre, több szakmai támogatásra és több türelemre van szükség.

A szülés valóban egy természetes folyamat, de cseppet sem egyszerű. Az egyik legnagyobb fizikai és érzelmi vállalás, amit egy nő átélhet.

A régi magyar társadalomban szülés után a nő tisztátalannak számított, ezért ha volt rá lehetőség, elkülönített szobában töltötte el a szülést követő hat hetet. Tejszaporítás céljából földigilisztát, tehén tőgyet, hangyabolyból felszedett hangyákat is ettek kenyérre kenve. Olvasd el a következő cikkünket, ha kíváncsi vagy még érdekes gyermekágyas szokásokra a múltból.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.