A nagyik szerint vakbélgyulladást okoz: ez történik, ha lenyelsz egy rágógumit

Olvasási idő kb. 3 perc

Bár közismert, hogy a rágógumi nagyrészt mesterséges összetevőkből áll, lenyelésének hatása nem mindenki számára világos.

Gyermekként talán téged is figyelmeztetett a nagymamád, hogy soha ne nyeld le a rágógumit, mert vakbélgyulladást okoz, sőt talán azt is hallottad, hogy hét évig tart megemészteni. Vajon mennyi igaz ebből? Máris kiderül!

Ez történik, ha lenyeled a rágógumit

„Szerencsére azoknak, akik véletlenül lenyelnek egy-két rágógumit, közel sem kell hét évig várniuk, mire azok elhagyják a szervezetüket” – mondja Julia Zumpano, a Cleveland Clinic dietetikusa. A szakember kiemelte, csakúgy mint a különféle táplálékok, a rágó körülbelül 40 órát tölt az emésztőrendszerben, mielőtt a széklettel együtt távozna.

Idézőjel ikon

Ez azt jelenti, hogy a rágót valójában nem is emésztjük meg.

A szervezetünkben ugyanis nincsenek meg azok az enzimek, amelyek a rágógumi alapanyagainak lebontásához szükségesek. Testünk így csak egy kevés összetevőjét, például az édesítőszereket tudja feldolgozni.

A rágógumi alapanyagai nem emészthetők számunkra
Fotó: Piotr Wytrazek / Getty Images Hungary

Dr. Nancy McGreal, a Duke Egyetem orvosi központjának gasztroenterológusa szerint a rágó ezért egészben halad át a bélcsatornán. Valami hasonló történik akkor is, amikor kukoricát eszel. Ennek magas a rosttartalma és cellulóz bevonattal rendelkezik, melynek lebontásához szintén hiányoznak a megfelelő enzimeink.

Az orvos felidézte, hogy egyes vizsgálatok során előfordult, hogy rágógumidarabkákat talált, amelyeket a páciens lenyelt, de ez valószínűleg az azt megelőző 24 órában történhetett, nem pedig 7 évvel korábban.

Azért nem teljesen veszélytelen

„Ha csak egy-két rágóról van szó, lenyelésük miatt valószínűleg semmi kellemetlen vagy káros dolog nem fog történni” – vélekedett az orvos. Ezt az álláspontot osztják a szakmai szervezetek is. Az általános nézet az, hogy kisebb mennyiségű rágógumi lenyelése nem okoz különösebb problémát, de nagyobb mennyiségben

Idézőjel ikon

hányáshoz, puffadáshoz, hasi fájdalomhoz és székelési problémákhoz vezethet, ritkább esetben pedig akár bélelzáródást is okozhat.

Ehhez azonban tényleg több rágót kell lenyelni. Egy, a Pediatrics című folyóiratban 1998-ban publikált cikk például három olyan esetet vett számba, amikor a gyermekeknél nyelőcső- vagy béltraktus-elzáródás alakult ki. A Respiratory Medicine Case Reports folyóirat 2020-as esetjelentése szerint arra is akadt példa, hogy egy tinédzsernek a felső légutai záródtak el a rágógumi miatt.

Lenyelése főleg a gyerekekre jelent veszélyt
Fotó: Niedring/Drentwett / Getty Images Hungary

Ilyesmi nem csak a fiatalabb korosztállyal eshet meg. Az ACG Case Reports Journal 2020-as esetjelentése például arról számolt be, hogy egy 53 éves nő nem kevesebb mint 25 nikotinos rágógumit nyelt le, így azok darabkái a vakbélben, a vastagbél bejáratánál rakódtak le.

Idézőjel ikon

A tanulmány szerzői ezért megjegyezték, hogy azoknak, akik sokat rágóznak, érdemes inkább kiköpni, mint lenyelni a rágógumit – bár ennek nyilvánvalónak kellene lennie.

A kockázatok között említhető az is, hogy a túl sok szorbit – a cukormentes gumiban gyakran előforduló cukoralkohol – lenyelése szintén emésztési problémákat, főként hasmenést okozhat, mivel vizet vonz a belekbe. Ha valaki sok ilyen rágógumit nyel le, ezért az látszólag megmagyarázhatatlannak tűnő hasmenést eredményezhet.

Tudtad, hogy a rendszeres rágózás az egészségedre is hatással van? Erről itt olvashatsz bővebben. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.