A német recept szerint a nyugdíjas évek nyugalmának biztosítása érdekében már gyerekkorban juttatást kapnának az állampolgárok, ennek felhasználásában rejlik a reform nyitja.
Friedrich Merz német kancellár programjának megvalósíthatóságával kapcsolatosan komoly kételyek merültek fel a szakértőkben, ennek ellenére a javaslat, melyet az Economx cikke ismertet, figyelemreméltó.
A programmal kiegészítenék a magánnyugdíj-pénztárból és felosztó-kirovó rendszerből összeálló, jelenlegi német modellt.
A következőkben foglalható össze Merz reformja:
- a gyerekek 6-18 éves koruk közt havi 10 euró juttatást kapnak az államtól, ha ezt szüleik kérvényezik
- ezt az összeget nem kézbe kapják, hanem német részvényekbe fektetik be részükre
- 18 éves kor fölött már nincsen állami hozzájárulás
- nyugdíjkorhatár eléréséig marad részvényekben a pénz, legkorábban 66 évesen lehet hozzáférni.

Ez a nyugdíjreform itthon kaszálna
7 százalékos átlagos hozammal, valamint azzal kalkulálva, hogy egy 18 éves több mint 2200 eurós vagyonnal lép be a felnőtt életbe, több mint 65 ezer euró gyűlhet össze a részvények hozamának köszönhetően.
Ez 41 havi német átlagnyugdíjnak felel meg,
![]()
forintosítva pedig nagyjából 26 millióra rúg.
Az Economx számítása szerint ilyesmi itthon nagyon is működhetne: 10 eurónál kisebb összeg is elég lenne, havi 2600 forint befektetésével lehetne 23 millióhoz jutni akkor, amikor megkezdjük a nyugdíjas éveket. Ez jelenlegi magyar átlaggal számolva több mint 90 havi járandóság.
























