Ez a legfontosabb, amit nagycsaládban megtanul egy gyermek

Olvasási idő kb. 3 perc

Az alkalmazkodás csak egy olyan készség a sokból, amelyet nagycsaládban élve elsajátíthatnak a gyerekek.

Untig ismételt tény, hogy a nem is olyan sokkal ezelőttig általános többgenerációs családmodellel szemben ma már a nukleáris család, a szülők – esetleg szülő – és gyermek(ek) egysége az általános. Nagyik, netán dédik ritkán élnek már egy háztartásban velük, a legkisebbek hétvégente, vagy távolabb élő nagyszülők esetében akár ennél is ritkábban, mindössze órák erejéig szembesülnek azzal, hogy létezik másféle együttélés is, mint amilyenben ők a mindennapjaikat töltik.

Ezt adja a nagycsalád

Pedig értékes tapasztalatokat és példát jelenthet az, ha a gyerekek – és a felnőttek – hosszabb időn át tapasztalják meg, milyen az, amikor a közös programoktól kezdve a bevásárlás legapróbb részletein át az esti fektetés idejéig mindenről úgy kell dönteni, hogy 

nem három-négy-öt, hanem mondjuk inkább tíz-tizenöt embernek kell kompromisszumot kötnie, vagy legalább elfogadnia azt a döntést, amelyet mások meghoztak.

Hogy ezek a döntések gyakorta egyáltalán nem olyanok, amelyeket a nagycsalád tagjai egyenként hoztak volna, az természetes. Valaki a rizst nem eszi meg, míg másvalaki a gulyáslevestől kap herótot, mégis, mindkettő az asztalra kerül, mert ennyi ember esetében nem lehet mindenki igényeit kielégíteni. Lesz, aki azért morcos, mert nem vehet részt egy olyan programon, amin nagyon szeretne, míg más azért, mert el kell mennie, pedig a háta közepére sem kívánja.

Nagycsaládban több a vita, de az öröm is
Fotó: Natalia Lebedinskaia / Getty Images Hungary

Még ha nehéz, akkor is megéri

Hogy mi ebben a jó? Elsőre úgy tűnhet, nem sok. Mások akaratának kell magad alávetned, holott lehetne minden úgy is, ahogyan te akarod, nem is kéne ehhez sokat tenni, csak kiválni a többiek közül.

Idézőjel ikon

Az biztos, hogy aki az év tizenkét hónapjának minden napját egy három-, esetleg négygenerációs család tagjaként éli meg, az nagyon sok nehézséggel szembesül majd – de sokat nyer is a dolgon.

Én magam háromgenerációs családban nőttem fel, s bár jelenleg saját nukleáris családom körében töltök el tíz hónapot, a nyár arról szól, hogy együtt vagyunk azokkal, akikkel rokoni kapcsolatok kötnek össze bennünket: a kétféle élményből a következő tapasztalatokat szűrtem le bő négy évtized során.

A gyerekek rugalmasabbakká válnak, és erre szükségük is van

Bár testvérpárt nevelünk, egész más egy testvérhez alkalmazkodni játék, mese kiválasztásában, mint időnként 4-5 másik gyerekhez. Kevesebb jut a fagyiból és bizony a figyelemből is ilyenkor, viszont sokkal több a kaland, másokkal lehet játszani, mint a megszokott mindennapokban. Ehhez kell a rugalmasság, amit egyre magasabb szinten űznek is gyermekeim – óvodáskorukhoz képest a helyszín- és tevékenységváltást is nagyszerűen tolerálják, ami később előnyükre válhat.

Társas képességeik is jobban fejlődnek

A tesóval való konfliktusok egészen mások, mint a távolabbi rokon gyerekekkel kapcsolatosan kialakultak.

Nincsenek meg a bevált problémamegoldási sémák, de nincs meg az a távolság sem, ami egy játszótéri pajtás vagy akár egy óvodai csoporttárs esetében azért létezik.

Rá kell jönniük, milyen kommunikációs módszerek működnek, mit jobb elkerülni, hogyan kell elsimítani egy konfliktust, és a többi. Végignézik, amint valaki más ajándékot kap egy születésnapom, ők pedig nem: mindebből közösségben rengeteg előnyük származik majd.

A nagycsaládban nemcsak tanulni lehet, hanem élvezetes is az együtt töltött idő
Fotó: martinedoucet / Getty Images Hungary

Felnőttként te is jobban alkalmazkodsz, mint a mindennapokban

Máskor te döntöd el, mikor mentek fagyizni, mikor sütsz pizzát, és mikor teszed szóvá, hogy valaki ne tegyen annyi sajtot a szendvicsébe, mert irtó drága. Közösségben a határok máshová kerülnek, sokkal inkább odafigyelsz arra, hogy belegondolj a másik nézőpontjába, elképzeld, milyen igényei lehetnek éppen, jó adag rugalmasságot tanulsz.

Ugyanakkor az is kiderül majd számodra, hol vannak azok a határaid, amelyekből nem tudsz engedni, mi az, ami igazán fontos még amellett is, hogy az adott közösségnek saját akaratodból vagy tagja. Önismereti utazást is jelent az ilyen típusú együttélés, amiből sokat lehet tanulni.

Közben pedig mindenki profitál abból, hogy együtt vagytok

A generációról generációra átadott történetek eljutnak a gyerekekhez, a szülők számára könnyebbséget jelenthet a gyerekek közös játéka mellett a nagyik, a dédik közös időtöltésre való igénye is. A beszélgetések mélysége egészen más lehet ilyenkor, mint egy futó, jeles alkalom kapcsán tartott hétvégi találkozáskor, ünnepléskor, karácsonykor: élőbb lesz a kapcsolat. Lesz benne vita is? Hogyne, de ha ezeket meg lehet oldani, akkor még mindig több kerül a mérleg másik serpenyőjébe, így megéri a választás.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.