Több gond is van ezekkel a jégkrémekkel: megbuktak a teszten

Olvasási idő kb. 3 perc

A jégnyalóka néven ismert jégkrémkészítmények összetétele sok kívánnivalót hagy maga után, és akár káros is lehet a gyerekek egészségére nézve egy teszt eredménye alapján.

A gyerekek a nyári hőségben már nem csak fagylaltok közül válogathatnak, a boltokban számos különféle ízű, színű és formájú jégkrémet, illetve jégnyalókát is találhatnak. Egy német fogyasztóvédelmi teszt most az utóbbiakat vizsgálta, ami lesújtó eredményt hozott. Mint kiderült, a jégnyalókák többsége túl sok cukrot tartalmaz és mesterséges összetevőkkel van tele – hívta fel a figyelmet a Rizikometer.

Semmi természetes nincs az ilyen jégkrémekben

A beszámoló szerint a teszten különösen rosszul szerepelt a hazánkban is kapható műanyagtasakos Nawarra Frostys Ice Pops narancs ízű jégnyalóka: a tesztelők kellemetlen, „émelyítően édes” ízűnek találták. De a nagyobbik gond, hogy

Idézőjel ikon

a termék mesterséges édesítőszereket, aromákat, tartósítószereket és színezékeket is tartalmaz,

miközben a csomagolásán látható gyümölcsök és a „gyümölcslével” felirat azt sugallja, hogy viszonylag egészséges lehet. Ebből a jégnyalókából ráadásul karragént és karboximetil-cellulózt is kimutattak, amelyek egyes vizsgálatok szerint bélgyulladást okozhatnak, így a termék „elégtelen” értékelést kapott.

A jégnyalóka néven futó jégkrémek rosszul vizsgáztak a teszten
Fotó: Meeko Media / Getty Images Hungary

Ami az itthon kapható további jégnyalókákat illeti (Alaska Boy, Dolfin Polaretti, Bussy Mix), ezek nagyrészt „elégséges” minősítést szereztek, míg az epres Sun Lolly magas cukortartalma miatt „közepesre” vizsgázott.

Idézőjel ikon

A teszten mindössze 5 termék szerzett jó vagy nagyon jó értékelést.

Van, amelyik 7 kockacukornyi cukrot tartalmaz

Bár valamennyi hagyományos jégkrémről elmondható, hogy cukrot tartalmaz, a teszteredményből az olvasható ki, hogy a vizsgált jégnyalókák jelentős része ilyen tekintetben is erősen kifogásolható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása 17,5 grammnál húzza meg a 4-6 éves gyerekek napi cukorfogyasztásának határát. Ezt az érintett termékek több mint fele haladta meg. A legmagasabb cukortartalmat az Every Day Orange Sticks elnevezésű terméknél mutatták ki.

Idézőjel ikon

Ebben adagonként 22 gramm cukor található, ami 7 kockacukornyi mennyiségnek felel meg.

Ráadásul teljesen feleslegesen, mivel az ízteszt rávilágított, hogy a kevesebb cukorral készülő termékek is „nagyon jó” ízűek lehetnek. A fogyasztóvédők pontlevonással sújtották a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, ha azokat kifejezetten gyermekeknek szánták (ezeket gyakran rajzfilmfigurákkal népszerűsítik). A lépést az is indokolta, hogy a WHO szerint a gyermekeknek szánt termékek nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot.

Cukortartalmuk gyakran meghaladja a gyerek számára meghatározott napi beviteli értéket
Fotó: John Fedele / Getty Images Hungary

A szakemberek szerint nem sokkal jobbak a mesterséges édesítőszerek, például aceszulfám-K és szukralóz felhasználásával előállított jégkrémek sem. Bár való igaz, hogy kalóriamentesek, így is hozzászoktatják az ízlelőbimbókat az édességekhez, és felkelthetik irántuk a vágyat.

Ezenkívül a szervezetből szinte változatlan formában ürülnek ki, a szennyvíztisztító telepek pedig nem tudják megfelelően kiszűrni őket, így újra bekerülhetnek a víz körfogásába.

Mint kiderült, a gyártók nem bánnak szűkmarkúan az adalékokkal sem, és ott ahol a természetes összetevők nem elegendőek a kívánt íz eléréséhez, gyakran ilyen mesterséges anyagokat alkalmaznak. Három termékben mindezeken túl két növényvédő szer maradványait is kimutatta a laboratóriumi vizsgálat. A fogyasztóvédők megjegyezték: az, hogy a legtöbb termék növényvédőszer-mentes, minden bizonnyal a csekély vagy egyszerűen nem létező gyümölcstartalomnak köszönhető.

Kíváncsi vagy, hogy mi a különbség a fagylalt és a jégkrém között? Ide kattintva megtudhatod. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.