Megvan, melyik szülőtől örököljük az IQ-nkat

Olvasási idő kb. 3 perc

Kutatás bizonyítja, hogy a gyerekek az intelligenciájukat csak az egyik szülőjüktől öröklik. Egy tanulmány szerint az édesanya genetikai adottságai határozzák meg, hogy a gyermekei mennyire lesznek okosak.

Ahhoz, hogy egy gyermek egészségesen fejlődhessen, egyaránt szüksége van az édesanyja és az édesapja jelenlétére, szeretetére is. Sőt, a gyermeknemzés során sem fontosabb egyik szülő sem, mindketten egyformán fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező emberek lesznek az utódaik.

Vajon kitől örökölte ez a gyerek az eszét?

Az intelligenciaszintünket azonban csak az egyik szülőnknek köszönhetjük. A tudósok állítása szerint a gyerekek az IQ-jukat az édesanyjuktól öröklik, nem pedig az édesapjuktól. Megállapításukat pedig azzal indokolják, hogy az úgynevezett okosság génjeit az X kromoszómán hordozzuk, melyből a nőknek kettő, a férfiaknak pedig csak egy van. Ez a valószínűség azonban önmagában nem lenne elég indok, ám a kutatók azt is megállapították, hogy az édesapától örökölt kognitív funkciók génjei automatikusan deaktiválódhatnak.

Az, hogy milyen lesz az intelligenciaszintünk, csupán az édesanyánktól örökölt géneken múlik
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

A kutatók úgy vélik, hogy az úgynevezett „kondicionált gének” csak akkor működnek, ha bizonyos esetekben az anyától, más esetekben az apától származnak. 

Az intelligencia is a kondicionált gének közé tartozik, amelyeknek a tudósok szerint az anyától kell származniuk.

Apai sejteket nem találtak az agykéregben

A genetikailag módosított egereken végzett laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy azoknak az egereknek, amelyek extra anyai gént örököltek, nagyobb volt a fejük és az agyuk, de kicsi volt a testük. Azoknak az állatoknak pedig, amelyek az apjuktól örököltek több gént, kicsi volt az agya és nagyobb volt a teste. Mindez azt támasztja alá, hogy az IQ-szint nagy mértékben az anyától örökölt génektől függ.

Az egereken és az embereken elvégzett kutatás is ugyanazt az eredményt adta
Fotó: Matt Cardy / Getty Images Hungary

A kutatók az egéragy hat különböző részében olyan sejteket azonosítottak, amelyek csak anyai vagy apai géneket tartalmaztak, melyek különböző kognitív funkciókat szabályoztak, beleértve az étkezési szokásokat és a memória állapotát is.
Az apai génekkel rendelkező sejtek a limbikus rendszer olyan részein halmozódnak fel, amelyek olyan funkciókban vesznek részt, mint a párzás, a táplálkozás és az agresszió.

A kutatók azonban nem találtak apai sejtet az agykéregben, ahol az olyan legfejlettebb kognitív funkciók zajlanak, mint például az érvelés, a gondolkodás, a nyelv és a tervezés.

Attól tartva, hogy az emberek esetében nem helytálló az egereken elvégzett kísérlet eredménye, kutatók emberekre szabott megközelítést is alkalmaztak az intelligencia kutatásában. Ennek végeztével úgy találták, hogy az egereken végzett vizsgálatokból kikövetkeztetett elméletek a valóságban is beigazolódnak. Egy embereken végzett vizsgálat során annak ellenére, hogy számos tényezőt figyelembe vettek, a résztvevők iskolai végzettségétől kezdve a származásukon át a társadalmi-gazdasági helyzetükig, a kutatók továbbra is úgy találták, hogy az intelligencia legjobb előrejelzője az anya IQ-ja.

A „majomszeretet” is okosabbá tesz

Ám az intelligenciának számos befolyásoló tényezője van, az örökítő csak az alapokat teremti meg. A kutatások azt is világossá tették, hogy nem a genetika az egyetlen meghatározó tényező az intelligencia szempontjából – a becslések szerint az intelligencia mindössze 40-60 százaléka öröklődik, majdnem ugyanennyi rész a bennünket körülvevő környezettől, illetve az onnan érkező hatásoktól függ. 

Az anya és a gyerek közti szoros kapcsolat még inkább hozzájárul ahhoz, hogy valakinek kiemelkedő legyen az IQ-ja
Fotó: miniseries / Getty Images Hungary

De a vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az anyák nem csupán a továbbörökített génjeikkel játszanak rendkívül jelentős szerepet az intelligenciaszintünket illetően. Egyes tanulmányok azt állítják, hogy az anya és a gyermek közötti biztonságos kapcsolat is szorosan összefügg az IQ mértékével. Sőt az is egy jelentős befolyásoló tényező, hogy milyen érzelmi kapcsolat van az anya és a gyermeke között. Bebizonyosodott, hogy a „majomszeretet” egyik előnye, hogy az édesanyjával szoros kapcsolatban álló gyermek a későbbiekben a bonyolultabb feladatokat is könnyebben tudja megoldani.

Könnyen hízol? Nehezen fogysz? Fiad vagy lányod születik? Vajon melyik tulajdonságunkat kitől örököljük, az édesanyánktól vagy az édesapánktól? Olvasd el cikkünket, melyben a genetikusok minden kérdésünkre választ adnak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?