Tömegek szenvednek ettől a hőség okozta problémától: nem sok segítségre számíthatnak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Csaknem félmilliárd gyermek él olyan területen, ahol már kétszer annyi az extrém meleg napok száma, mint nagyszüleik fiatalkorában. Ez a kibírhatatlan hőség káros hatással van az egészségükre, és sokuk számára nincs is segítség.

A világon minden ötödik gyermeknek ma kétszer annyi szélsőségesen meleg napot kell elszenvednie, mint 60 évvel ezelőtt. 466 millió gyermek tölti az év nagyobbik részét 35 Celsius-fok feletti kánikulában. Ez az extrém időjárás közvetlenül is káros hatással van az egészségükre, de még jelentősebbek a következmények, ha figyelembe vesszük, hogyan befolyásolják az élelmiszer- és vízellátás biztonságát. Ez derül ki abból a legfrissebb jelentésből, amelyet az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF tett közzé New Yorkban.

Sokan segítségre sem számíthatnak az extrém hőség miatt

Az 1960-as évek és a jelenlegi évtized átlagának összehasonlításával a jelentés aggasztó következtetésekre jut: az extrém meleg napok száma – amikor 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mérnek – elképesztő mértékben és gyorsasággal emelkedik, ami mára már közel félmilliárd gyermeket veszélyeztet. Az érintett gyerekek közül pedig sokan egyáltalán nem kapnak segítséget abban, hogy könnyebben elviseljék a kibírhatatlan időjárást.
Nem minden gyerek számára van segítség az extrém hőség ellen
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A forró nyári napok ma már normálisnak tűnnek. A szélsőséges hőség egyre gyakoribb, veszélyeztetve a gyerekek egészségét, jóllétét és mindennapi rutinját

– hangsúlyozta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. 
A felmérés rámutatott, hogy Magyarországon is csaknem minden embert érintenek az extrém meleg napok, amelyek száma a hatvanas évekhez képest mára az ötszörösére nőtt. Hazánk ezzel együtt továbbra is szerencsés helyzetben van ebből a szempontból, hiszen ez még mindig csak átlagosan 2,6 ilyen napot jelent egy évben. Miközben mi már ezt a pár napot is elviselhetetlennek érezhetjük, a világ kevésbé szerencsés pontjain a fullasztó kánikulában töltött napok száma akár ennek a százszorosa is lehet.

Ezekben az országokban a legnagyobb a veszély

Az elemzés megállapította, hogy 16 országban a gyerekek ma már egy teljes hónappal több időt töltenek extrém hőségben a 60 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legnagyobb veszély a nyugat- és közép-afrikai gyerekeket fenyegeti, ahol 123 millió gyermek már az év több mint egyharmadát extrém kánikulában tölti.
  • Maliban 212,
  • Nigerben 202,
  • Szenegálban 198,
  • Szudánban pedig 195
napot töltenek átlagosan a gyerekek 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletben.
Minél tovább tart a hőség, annál veszélyesebb. A növekvő hőmérséklet nem csak a legmelegebb kontinensen, hanem világszerte is egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámoknak teszi ki a gyerekeket. Hőhullámról akkor beszélhetünk, amikor a napi maximum hőmérséklet legalább 3 napig a helyi 15 napos átlaghőmérséklet felső 10 százalékában stagnál.
Az Egyesült Államokban például 36 millió gyermek kétszer, 5,7 millió gyermek pedig négyszer annyi hőhullámmal szembesül ma, mint hat évtizeddel ezelőtt. A felmérés Magyarországon is növekedést mutat ezen a téren, a hazánkban élő 1,7 millió gyermek ma 50 százalékkal több hőhullámmal találkozik, de közel 150 ezren közülük az ország olyan területein laknak, ahol kétszer annyi hőhullámot élnek meg, mint régen.
A hőség számos egészségügyi veszélyt hordoz magában, például hőgutát, terhességi komplikációkat, alultápláltságot, valamint a kora- és halvaszületések kockázatának növekedését. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőmérséklet emelkedésének következtében könnyebben terjednek az olyan fertőző betegségek is, mint például a malária és a dengue-láz. Bizonyított, hogy a hőség nemcsak a fizikai állapotra van hatással, hanem az idegrendszeri fejlődésre és a mentális egészségre is. Különösen nagy veszélyt jelenthet a várandós kismamák és a gyermekek egészségére és jóllétére az úgynevezett hőstressz, amely szintén a szélsőséges meleg következménye.  
Idézőjel ikon

A gyerekek nem kis felnőttek. Sokkal érzékenyebbek az extrém hőségre, hiszen a fiatalabbak teste gyorsabban melegszik fel és lassabban hűl le. A hőhullámok pedig különösen a csecsemők számára veszélyesek, hiszen nekik gyorsabb a szívritmusuk

– mutatott rá a szakember.
Az elkövetkezendő hónapokban azok az országok, amelyek csatlakoztak a párizsi megállapodáshoz, új nemzeti terveket nyújtanak be az éghajlatváltozás elleni intézkedéseikről. Az UNICEF arra hívja a vezetőket, kormányokat és a magánszektor résztvevőit, hogy e lehetőséget megragadva hozzanak olyan sürgős klímavédelmi intézkedéseket, amelyek a gyermekek egészséges és fenntartható környezethez való jogát is biztosítják.
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.