3 éves koruktól dolgoztatták a gyerekeket Amerikában: így éltek

Olvasási idő kb. 2 perc

Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, ám pár generációval korábban a világ számos pontján általánosnak számított a gyermekmunka. Volt, ahol már 3 évesen is dolgozniuk kellett a legkisebbeknek.

Lewis Hine amerikai fényképész az első világháborút megelőző években készített fotósorozatot az amerikai gyermekmunkások életéről. Képein a rideg valóság csapja arcul a szemlélőt. 

Lewis Hine fotóin keresztül bepillantást nyerhetünk az amerikai gyerekmunkások egykori életébe
Fotó: Wikimedia Commons

Lewis Hine az Országos Gyermekmunka Bizottság fényképészeként dokumentálta a mindennapjaikat, beutazva több államot. A kiskorúakat alkalmazó mezőgazdaságokban, gyárakban és bányákban is készített felvételeket. Célja az volt, hogy „a gyermekek és fiatalok munkával kapcsolatos jogait, tudatosságát, méltóságát, jólétét és oktatását” növelje.

Nagyon hamar munkába álltak a gyerekek a múlt században

A 19-20. század fordulóján bekövetkezett óriási gazdasági változások ugyanis nemcsak a felnőtt munkavállalók életére voltak hatással. A tömegével a városokba áramló egykori vidéki lakosság nem egyedül, hanem családostul érkezett, és a gyermekek keresetére is szükség volt ahhoz, hogy a létfenntartáshoz elegendő pénzt megkeressék, de ez még úgy is nehezen ment, ha az egész család robotolt. Mint kiderült, akár már 3 évesen is dolgozni küldték a gyerekeiket.

Az apró kezek oda is befértek, ahová a felnőtteké nem: jobb esetben csupán baleset volt a vége
Fotó: Arterra / Getty Images Hungary

Bár korábban, a családi gazdaságokban és az otthoni munkákra is befogták őket, az a típusú segítség egészen másnak bizonyult, mint amivel a városba költözők gyermekeinek szembesülniük kellett. A munkaidő 10-14 órán át tartott, sok esetben kifejezetten egészségtelen körülmények között. Az apró termetű, kis kezű gyermekek sok olyan feladatot el tudtak végezni, amit a felnőttek már nem, így egészen extrém munkakörökben is dolgoztatták őket a gépek között, melyek akár csonkolhatták is végtagjaikat. A levegőben keringő por és mérgező anyagok sokakat megbetegítettek. 

Valamivel jobban jártak, akik a mezőgazdaságban vállaltak munkát. A kevesebb szabállyal járó idénymunkák azonban a kiszámíthatatlan időjárás, a hideg, az eső vagy a fagy miatt hasonlóképp megviselték a gyermekek szervezetét. Nem sokkal Hine fotósorozatát követően, talán annak hatására is, szabályozták a gyermekek által végezhető munkák jellegét, és a munkavállalók korhatárát is 10 éves kor fölé emelték Amerikában. 

Korábban az európai gyermekmunkások helyzetéről is írtunk már, ide kattintva tovább olvashatsz a témáról.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.