Ha a fürdők mesélni tudnának… Tudtad, hogy rejtett kamerás felvételek készültek a Gellért fürdőben?

Olvasási idő kb. 2 perc

Magyarország több mint 100 gyógyfürdőjével valóságos fürdőnagyhatalom. Évszázadok óta törnek itt fel a forróbbnál forróbb vízzuhatagok, és gyógyítanak betegeket, mosdatnak törököket, áztatnak sakkozókat, és borzongatnak külföldieket. Természetes, hogy ennyi idő rótt már rájuk mindenfélét: hideget, meleget. Most csepegtetünk párat a legérdekesebb adatokból, különböző forrásokból.

Tudtad?

  • Hiszed, vagy sem, a Széchenyi fürdő vizének egyik leghűségesebb fürdőzője a Fővárosi Állat- és Növénykert vízilova. Az elkényeztetett hippopotamus a Széchenyi Gyógyfürdő vizében pancsol, köszönhetően annak, hogy a „Szecska” egyik forrásvizének vegyi összetétele a Níluséhoz hasonló.
  • Tudtad, hogy az 1900-as évek elején Hévízen, a Szent András Reumakórház mai díszterme helyén úgynevezett Kúrszalon létesült? Az élénk fantázia elszabadulása előtt jegyeznénk meg, hogy ez báloknak és egyéb nívós kulturális eseményeknek adott helyet az akkorra neves fürdővárossá duzzadt, Balaton közeli településen.
  • Hallottál már róla, hogy a luxusfürdőzésről híres, elit és patinás Gellért fürdő régi neve Sáros fürdő volt a forrásvízzel feltörő iszap miatt, amitől az a benyomása támadt a fürdőzőnek, hogy a zavarosban kavirnyászik?
  • Tudtad, hogy a legrégebbi meleg gyógyvizes fürdőnk feltehetően a Hévízi-tó, melyben a római korra utaló érméket is találtak már, míg az egyik legfrissebben felfedezett forráskincsünk az Egerszalóki-tó, melyet kőolaj keresése közben találtak az 1960-as évek legelején.
  • Sejtetted valaha, hogy a Gellért fürdőben rejtett kamerás felvételek készültek az 1990-es évek végén, a férfi részlegen? A, valljuk be, kicsit bizarr ötlet egy lengyel művésztől származik, aki videoinstallációt készített az így felvett anyagból. A vitatható esztétikai tartalommal rendelkező műalkotást 1999-ben a Velencei Biennálén mutatták be.
A legendás Gellért fürdőben Eddie Murphy is forgatott már, de Ő tudott a forgatásról
Fotó: VW Pics / Getty Images Hungary
  • Gondoltad volna, hogy míg a Széchenyi Gyógyfürdő 1913-ban nyílt, a mai Gellért fürdő helyén akkor már évszázadok óta volt fürdőzési lehetőség, bár a szecessziós épületet csak 1912 és 1918 között építették? Igazi luxus és pompa érződött a Zsolnay-porcelán fali dekorációkon és a Gundel étterem ínyenc, a kor haladó gasztroszellemiségét kiszolgáló falatjain.
A Széchenyi forró vizében már régóta jól megy a sakk is
Fotó: Barbara Alper / Getty Images Hungary
  • Hát nem hihetetlen, hogy a Széchenyi forrásaihoz fúrt kút több mint egy kilométer mély? Az 1240 méterről feljövő forrásvíz 77 °C-os. Az Egerszalókon feltörő víz „csak” 70 °C, a 38 méter mély Hévízi-tó ehhez képest kimondottan hűs. Téli hidegben akár 24 °C-ra is hűlhet, nyári kánikulában 44 °C körülire melegedhet.
  • Képzeld, az úszómedencés stranddá is bővített Széchenyi fürdő lett 1927-ben a pesti oldal első uszodája.
Úszás után azért jólesik a meleg vízben lazítani télen, nyáron
Fotó: VW Pics / Getty Images Hungary

Ez csak néhány csepp Hévíz és Egerszalók, valamint Budapest két legismertebb fürdőjének folyó ügyei közül.

A fővárosban 13 gyógyfürdő közül választhatnak a mártózni vágyók. Fürdőkben a második leggazdagabb megyénk Hajdú-Bihar megye, ahol 9 van, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg következik 8 gyógyfürdővel. Az egy gyógyfürdőre jutó lakosok száma szerint Heves az aranyérmes, Vas ezüst-, Zala pedig bronzérmes helyen van.

Szerencsénkre még számos más helyen is csobbanhatunk, a teljesség igénye nélkül: Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun megyében. Érdemes felfedezni szép lassan mindet!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.