Tényleg közel 100-zal több csontja van a babáknak, mint a felnőtteknek?

Olvasási idő kb. 2 perc

És ha igen, hova tűnik ez a rengeteg csont, mire felnőnek? És egyáltalán: mi volt a természet oka arra, hogy eleinte több csontot kapjunk, később pedig elvegye tőlünk közel a harmadát annak, ami van?

A meglepő tudományos tényekről szóló összeállításokban rendre előkerül érdekességként, hogy a babáknak valójában sokkal több csontjuk van, mint nekünk, felnőtteknek, ám a tudományos magyarázat sokszor elmarad. Pedig akadnak azért fontos kérdések a témához kapcsolódóan, itt van mindjárt az, hogy ha ez igaz, miért van egyáltalán szükségük több csontra? És később, amikor már mozogni, járni kezdenek, és sokkal többféle mozgást végeznek, vajon miért nincs szükségük mindegyikre?

Igaz egyáltalán a hír, vagy sem?

Igaz. A babáknak közel százzal több csontja van, és a természetnek jó oka volt arra, hogy ilyen sokkal többet ajándékozott nekik. Míg a felnőtt emberi csontvázat 206 darab csont alkotja, amikor megszületünk, úgy 300 csontunk van, amelyek a születésünk után minden egyes nap növekednek és változásba kezdenek – részletezi a Healthline

A csontfejlődés folyamatát csontosodásnak nevezzük. Ez valójában az embrionális fejlődés  nyolcadik hete körül kezdődik, ám a csecsemő csontozata még egész más, mint amilyen mondjuk egy fiatal felnőtté. 

Születéskor a csecsemő csontozatának egy része porcokból áll, és azért van több belőlük, mert így jóval könnyebb számukra a szülőcsatornán való áthaladás. Olyankor ugyanis az egész test, így a csontrendszer is óriási nyomásnak van kitéve, ezért jóval szerencsésebb és könnyebb szülést eredményez a kisebb csontokból álló, rugalmasabb rendszer. 

A több csont nagyobb rugalmasságot jelent
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

A babák csontjai közül néhány a következő időszakban összenő, ami azt eredményezi, hogy a csontok tényleges száma csökken. A folyamat során az apró erek – a kapillárisok – tápanyagban gazdag vért juttatnak a csontokat alkotó sejtekbe, amelyek aztán olyan csontot hoznak létre, amely eleinte beborítja a helyén álló porcot, majd végül teljes egészében pótolja.

A kalcium az egyik olyan ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az új csontszövetek kialakulásához. Megtalálható az anyatejben és a tápszerben egyaránt, és a csontosodás miatt nagyon fontos, hogy a gyerekek táplálkozásának része legyen. 

Bár felnőttkorban a csontjaink már szilárdnak és véglegesnek tűnnek, a csontok folyamatos átalakuláson mennek keresztül, ami magában foglalja az új csontszövet képződését és az idősebb csont kalciumra és más ásványi anyagokra bontását, amelyek a véráramba kerülnek. Ennek a folyamatnak a neve reszorpció, és teljesen normális és egészséges része a csontműködésnek – valójában az egész életen át, folyamatosan zajlik.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.