A hét kérdése: Szőrtelenítsen-e egy gyerek?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyetlen gyerek sem jön a világra teljesen csupaszon, legyen szó fiúról vagy lányról. Hívhatjuk pihének, vagy akár szőrnek is, a kérdés az, mit kezdünk vele a kamaszkor és a nyár küszöbén.

Nyakunkon a jó idő, ilyenkor nemcsak a könnyű ruháink közül válogatunk, de a szőrtelenítési módszerek között is. Mindenkinek megvan a maga jól bevált módszere: hagyja szabadon nőni, aminek nőnie kell, kurtítja, borotválja, epilálja, gyantáztatja. Felnőttként folyamatosan variálhatunk közöttük, hiszen mi döntünk a saját testünk felől. Az elvárások halmazát – fakadjanak akár belülről, vagy érkezzenek kívülről – megtanuljuk kezelni, és egy idő után szabadon vállalni merjük saját döntésünket és testünket egyaránt. De mi lesz a gyerekekkel?

Heti kérdésünk így szól: Szőrtelenítsen-e egy gyerek?

Mikortól számít cikinek a szőr?

Már megszületésükkor meglepetést tudnak okozni a csecsemők. Több születik közülük sötét pihével borítottan – szaknyelven ez a lanugo –, homlokán, hátán is mintha kis pamacsok díszelegnének. Ezek az első pár hétben lehulló szőrök és a magzatmáz védik a méhben a baba bőrét a kilenc hónapnyi magzatvízben ázás káros hatásaitól. Persze a lanugo színe, hossza, sűrűsége mindenkinél egyedi. A későbbi években az egész testet borító piheszőrök szintén védenek a környezeti hatásoktól, segítenek elvezetni az izzadságot, s úgy általában semmi bajunk velük. Tudjuk, hogy ott a helyük, és maximum azokat a gyerekeket éri emiatt inzultus, akiknek pihéi sötétebbek, erősebbek a megszokottnál. Tízéves kor körül aztán beindul a kamaszodás, a pihék közt szőrszálak ütik fel a fejüket, a gyerek pedig elkezd azon gondolkodni, mihez kezdjen velük.

Hatalmas különbségek vannak a lányok között 9-12 éves korban
Fotó: Ryan McVay / Getty Images Hungary

Nem vagyok olyan, mint a többiek

Elképesztő a nyomás egy fiatal lányon a nyár közeledtével. Ezernyi helyről kapja az egymásnak olykor teljesen ellentmondó információkat: a szülei szerint teljesen rendben van a kinézete, az osztálytársai közül kettő borotválkozik, a tanárnő ezt határozottan ellenzi, de a barátnő már tavaly is gyantáztatott. A fiúk csak nevetnek, azon is, aki szőrtelenített, ezzel felvállalva egy nagylányos szerepkört, és azon is, aki pontosan úgy néz ki, mint fél évvel ezelőtt, csak közben valami megváltozott a levegőben. Megindultak a hormonok, növekszenek az apró mellek, elrejtőznek a pocakok, a gyerekek pedig szoronganak emiatt, és egymás testén próbálják lemérni, mennyit ér a sajátjuk. Mi sem könnyebb, mint valami egyértelműt elővenni, nevezetesen a szőrkérdést.

Minden korban mást jelképez

Szülőként teljesen tanácstalanok lehetünk ebben a kérdésben, hiszen a mai gyerekeknél jóval korábban érkezik el a kamaszkor, s vele az ilyen problémák is. Nagyszüleink, szüleink idejében még elképzelhetetlen lett volna a szőrtelenítésről beszélni, tabutémának számított, ráadásul volt egy olyan üzenete, hogy aki elkezdi, az kacérkodik az ismerkedéssel, a szexualitással, tehát „olyan” lány – s itt az „olyan” kifejezetten negatív töltetű szóként jelent meg. A mi fiatalkorunkban már lazultak a szabályok, és senki sem botránkozott meg mondjuk egy tizennégy éves, szőrtelenítő lányon. Manapság viszont kilenc-tíz éves kislányok érdeklődnek, mennyire fáj a gyantázás, s vajon térdig szőrtelenítsék a lábukat, vagy azon felül is? A torontói Sugarmoon Salonba nyolcéves kislányok érkeznek az anyukájukkal, hogy bőrbarátként hirdetett cukorgyantával szabadítsák meg őket a karukon levő szőrszálaktól. Kevés kivételtől eltekintve lányaink a közösségi oldalakon, magazinokban, filmekben, de a sportközvetítéseken is csupa olyan nőt látnak, akiken nincs egy szál oda nem illő szőr sem. Ez részben annak köszönhető, hogy a szőrtelenített testről lekerült a stigma, s annak is, hogy a jelenlegi trendek szerint a sima bőrfelület egyet jelent az igényességgel. Az a kiskamasz pedig, aki szeretne megfelelni az elvárásoknak, már nagyon hamar meg akarhat szabadulni a pihéitől, vagy a kamaszkorral érkező szőrszálaktól.

Mit kezdjenek a lábukkal?
Fotó: Driendl Group / Getty Images Hungary

Kínzó kérdések, válasz nélkül

A legnagyobb kérdés persze az marad, hogy valóban szükség van-e erre az egészre? Mikortól szőrteleníthet egy serdülő korú lány, egyáltalán kell-e neki? Ismeri-e a vele járó kockázatokat, úgy is mint bőrgyulladás, szőrtüszőgyulladás, fertőzés, sebhelyek, fájdalom? Tanítsuk meg, hogyan erősítse meg az önbizalmát a kortárs nyomással szemben, vagy adjuk be a derekunkat? Ha az utóbbira voksolunk, milyen módszert válasszunk? Képesek vagyunk-e felvállalni a saját véleményünket, és nem versenybe bocsátkozni a többi lányos anyával? A válasz nagyban függ attól is, mi hogyan viszonyulunk saját testünkhöz, mi mennyit szőrtelenítünk, úgy gondoljuk-e, hogy csak a sima bőr lehet ápolt. Megijedünk-e attól, ha szőrösödni kezd a gyerekünk, vagy teljesen természetesnek találjuk? Mit kezdünk a változó teste miatt érzett félelmeivel? Szigorú szülő szerepkörből tiltunk meg minden nagylányos hóbortot, vagy rá bízzuk a döntést? Mesélünk-e neki arról, hogy bizonyos népcsoportok tagjainál a pihék is jól láthatóak sötét színük miatt, ez mégsem betegség, vagy bármi rossznak a jele? El tudjuk-e fogadni magunkat, a gyerekünket, a többi embert úgy, ahogy van? Beszélgetünk-e arról, hogy ki mitől érzi szépnek magát, melyik kultúrában mi a szokás, hogy az egészség, a bőr jólléte sokkal fontosabb annál, mint hogy mit mondanak mások? Képesek vagyunk-e elfogadni, figyelembe venni a gyerekünk véleményét? S ha igen, szabunk-e ennek korhatárt?

És te mit gondolsz? Szőrtelenítsen egy gyerek?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.