Sokat tehetünk a gyerekünkkel való jó kapcsolat érdekében, ha a mindennapjainkba bevezetünk néhány olyan szokást, amely révén több minőségi közös időt adhatunk neki. Mindezt úgy, hogy semmiért sem kell fizetnünk egy fillért se.
21. századi szülőként hajlamosak vagyunk arra, hogy folyamatos rohanásban éljük az életünket, miközben egyre többen próbálnak tudatosabban odafigyelni a gyerekeikre, és próbálják megtalálni a család és a munka közötti egyensúlyt. Nem könnyű feladat, főleg, ha a háztartás vezetését is felvesszük a listára.
Laura Markham, a Békés szülő, boldog gyermek című könyv szerzője a saját weboldalán (Aha! Parenting) 10 pontban foglalta össze, hogy mit tehetünk a gyerekünkkel közös meghitt pillanatokért. A lényeg röviden: a figyelem a legnagyobb kincs.
#1 Naponta 12 ölelés
Virginia Satir családterapeuta híres mondása: „Naponta négy ölelésre van szükségünk a túléléshez. Naponta nyolc ölelésre a szinten tartáshoz. Naponta 12 ölelésre a fejlődéshez.”
A testkontaktus fontos! Nem kell feltétlenül ölelésnek lennie, az is jó, ha csak megcirógatod, amikor ébreszted, és megsimogatod, amikor elalszik. Öleld át, amikor elköszönsz tőle, amikor újra találkoztok, és csak úgy bármikor (persze ha ő is akarja). Borzold össze a haját, simogasd a hátát. Nézz a szemébe és mosolyogj, ami szintén érintés, csak nem fizikai. Ha az iskolából hazatérő kamasz visszautasítja a közeledést, akkor először kicsit lazítanunk kell a hangulaton. Adj neki inni, masszírozd meg a lábát. Lehet, hogy ez túlzásnak tűnik, de így biztos el fogja mesélni, hogy mi történt vele aznap.
#2 Játék
A közös nevetés erősíti a kapcsolatot, mert olyankor mindkettőtökben oxitocin és endorfin termelődik. A mindennapos nevetés a feszültség levezetésére is lehetőséget ad, ami egyébként könnyen lehet, hogy amúgy veszekedéshez vezetne. A játék abban is segít, hogy rávegye a gyereket az együttműködésre. Mennyivel más például, ha a „gyere reggelizni!” helyett azt mondod: „Gyere, kis gorilla, itt a reggeli” vagy „Nézd csak, bogár és banán van a zabkásádban!”.
#3 Kütyü OFF
Kapcsold ki vagy legalább némítsd le a telefonod és a laptopod, amíg a gyerekkel foglalkozol. Tényleg. Így a gyereked arra fog majd emlékezni, hogy elég fontos volt a szülei számára ahhoz, hogy félretegyék a telefonjukat. Az is sokat számít, ha például az autóban kikapcsoljuk a zenét, hiszen ott a szemkontaktus hiánya miatt alapból nehezebb kapcsolódni, de ha kikapcsoljuk a rádiót, akkor a gyerek könnyebben megnyílik.
#4 Kapcsolódj vele, mielőtt félbeszakítod
A gyerekek általában nehezen váltanak egyik elfoglaltságról a másikra, ha ez azt jelenti, hogy fel kell adniuk valamit azért, mert én valami mást szeretnék, például hogy hagyja abba a játékot, mert jön az ebéd, vagy el kell indulni otthonról. Nézz a szemébe, várd meg, hogy kapcsolódjon, nevessetek össze – ez mind segíteni fog a váltásban.
#5 Mindenkire jusson idő
Gondoskodj róla, hogy minden gyerekeddel el tudj tölteni kettesben minimum 15 percet naponta! Váltogassátok, hogy épp olyat csináltok, amit ő szeretne vagy amit te. Az ő napjain egyszerűen csak kövesd, míg a te napjaidon próbáljátok ki valami szórakoztató, aktív játékot, ami közben jókat lehet nevetni.
#6 Örülj az érzéseknek
Persze a nagy sírással járó kiborulás nem kellemes, de még mindig jobb, ha kiadja magából. Ez jó lehetőség arra is, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz, szóval inkább fogd vissza magad, légy türelmes, ne hagyd magad felbosszantani, és engedd, hogy kiadja a könnyeit és a félelmeit, amik a düh mögött vannak. Gondolj arra, milyen jó, hogy te vagy az, akiben megbízik annyira, hogy kisírja magát. Fogadd el az érzéseit és próbáld megérteni a fájdalmát, így biztonságos környezetet teremthetsz számára, ami megkönnyíti, hogy megnyugodjon. Ez tényleg nagyon nehéz, ez a szülőség egyik legnagyobb kihívása, de ez nem ok arra, hogy meg se próbáljuk.
#7 Hallgasd meg, és légy együttérző
A kapcsolódás hallgatással kezdődik. Harapd el a nyelved, ha kell, és csak annyit mondj: „Hú, tényleg? És ez neked hogy esett? Mesélj még…”
Azzal, hogy megpróbálod az ő szemszögéből nézni a dolgokat, megadod neki a tiszteletet, és jó eséllyel mindketten nyertesként kerültök ki a szituációból. Segíthet megérteni a viselkedését, ami amúgy az őrületbe kerget, és segít a saját érzéseid kontrollálásában is, hogy ne ellenségként tekints a gyerekedre.
#8 Lassíts!
Ahelyett, hogy végigkergeted a napon azért, hogy lefekvés előtt legyen pár nyugodt percetek, inkább használj ki már napközben is minden lehetőséget a kapcsolódásra. Lassíts le, és élvezzétek ki a pillanatot: engedd például, hogy megszagolja az epret, mielőtt belerakod a turmixba. Szagolj bele a hajába, figyeld a nevetését, nézz a szemébe, és kapcsolódjatok, amikor csak lehet!
#9 Esti összebújás
Hozd előbbre a lefekvést, hogy alvás előtt legyen még idő egy kis összebújásra, beszélgetésre, legyen szó akár a reggeli veszekedés megbeszéléséről vagy iskolai dolgokról. Nem kell a problémákat azonnal megoldani, csak hallgasd meg, és biztosítsd róla, hogy másnap megoldást fogtok rá találni. És ez valóban legyen is így. Meg fogsz lepődni, milyen sokat segít ez majd a kapcsolatotokon. Tartsd meg ezt a szokást később is, mert a kamaszok gyakran csak ilyenkor hajlandók megnyílni.
#10 Legyél ott!
Sokan csak félig vagyunk jelen az életünkben, a gyerekünk meg csak durván 900 hetet tölt velünk, mielőtt kirepül a családi fészekből. Ez az idő hamarabb elröppen, mint gondolnánk. Ezért amikor vele vagy, légy száz százalékban vele, és engedj el minden mást. Nem fog mindig sikerülni, de minél többet gyakorlod, annál könnyebben megy majd.
