Mindenki, aki valaha életet adott egy babának, megérdemelné, hogy a sportcsatornák kedvelt összefoglalóihoz hasonló lassított felvételek örökítsék meg ezt a fantasztikus teljesítményt: ahogyan vér, izzadság és könnyek után végre kezében tartja az aprócska újszülöttet. Persze a szülés során még komolyabb a tét, mint a sportban, ráadásul cserét sem lehet kérni, ha elfáradtál. Hogyan lehet mentálisan felkészülni erre az igénybevételre?
Serena Solomon egész életében sportolt. Az ausztrál származású újságíró minden évben megcsodálta, ahogy a New York City Marathon női résztvevői elhaladnak brooklyni otthona előtt. A futók képe lenyűgözte a fiatal nőt: a vékony lábak mozgása, amelyen minden egyes pici izomcsoport működése jól kivehető, a mosódeszka laposságú hasak, de leginkább az a fókuszált, nyugodt, magabiztos kisugárzás, ami az atléták arckifejezéséből áradt.
Amikor 2018 januárjában Serena várandós lett, feltankolt prenatális vitaminokkal, beiratkozott egy szülési kurzusra és elkezdett légzőgyakorlatokat tanulni. Mindvégig a maratonisták képe lebegett a szeme előtt, miközben élete egyik legnagyobb teljesítményére készült. Rögtön arra gondolt, hogy a vajúdás az egyik legnagyobb kihívás a fizikai erőnlét, a mentális szívósság és a fájdalomtűrés szempontjából. Sportpszichológusokhoz fordult tanácsért, mivel
„egy sportoló erejével, magabiztosságával, elszántságával akartam szülni”.
Tapasztalatait a The New York Times hasábjain foglalta össze, immáron világbajnok anyukaként. Olvasd el te is, hogy mit tanult a konzultációk során.
#1 Mindenkinek vannak félelmei, ez természetes
Ahogy közeledett a szülés időpontja, Serena egyre jobban félt a fájdalomtól, és attól, hogy mi vár rá ebben a számára ismeretlen helyzetben. Meddig fog tartani a vajúdás? Mi van, ha teljesen szét fog esni mentálisan? Mi van, ha a medencéjének nincs optimális alakja, ha nem fog tágulni, ha császározni kell? Olyan magabiztos szeretett volna lenni, mint maratonista példaképei. A felkészüléshez sportpszichológus segítségét vette igénybe, aki támogatta őt a céljai eléréséhez szükséges eszközök elsajátításában.
Miben tud segíteni egy sportpszichológus?
A sportpszichológus változatos módszerekkel támogatja kliensét abban, hogy magasabb szintű teljesítményeket érjen el. A közös munka gyakorlatilag személyiségfejlesztés, amelynek során bárki megtanulhatja, hogy miképpen tudja kezelni a szorongást, hogyan tud jobban összpontosítani, különböző forgatókönyvekkel készülni a legváratlanabb helyzetekre, vagy éppen hatékonyabban együttműködni az edzőjével, a csapattársaival, a szakmai stábbal.
A sportpszichológia iránti növekvő igény az Amerikai Pszichológiai Társaság éves trendjelentése szerint a harmadik legfontosabb pszichológiai téma lesz idén. A kereslet minden olyan szakmában megemelkedett, ahol nagy nyomás mellett kell csúcsformában lenni. Ma már egyre több előadóművész, tűzoltó, sebész keres fel sportpszichológust.
#2 Vizsgáld felül a hiedelmeidet
Megesik a sportban, hogy valaki azt hiszi, csak a szerencse miatt nyert meg egy tornát, vagy azért, mert a többiek gyengébben szerepeltek. Mások meg vannak győződve róla, hogy vesztett helyzetből nem tudnak fordítani. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a bajnokság első meccsén történtek az egész szezon szempontjából meghatározóak lesznek. Ezek a hiedelmek sokszor nem is tudatosak, viszont nagyon kártékonyak tudnak lenni a teljesítmény szempontjából.
Serena nagyon félt mindenféle operációtól, így a császármetszés lehetőségétől sokkal jobban szorongott, mint magától a szüléstől. Azt hitte például, hogy a beavatkozást követően a kismamák 6 hétig nem tudják felemelni a babát. Jay-Lee Nair sportpszichológus azt javasolta neki, hogy gyűjtsön a császármetszésről szóló pozitív történeteket. Az új információk alapján Serena képes volt hiedelmei azonosítására, majd ezeket racionális tényekkel tudja behelyettesíteni. Meggyőződött például arról, hogy az újdonsült anyukák a császármetszést követő pár napon belül már felemelhetik a gyermeküket. Átdolgozott vélekedései hatására a szorongása is jelentősen csökkent.
#3 Legyen terved a nehéz pillanatok kezelésére
Joan Steidinger egykori ultramaratonista, sportpszichológus a következő tanácsot adta Serenának: készítsen mindfulness tervet, amiben feltérképezi a vajúdás várhatóan extrém nehéz pillanatait, majd ezekre dolgozzon ki külön meditációs gyakorlatokat, akár képzeleti képek, illetve légzéstechnikák segítségével. Ezt a módszert gyakran használják olyan futók is, akik 160 km-t tesznek meg egy versenyen 40 °C-os hőségben. Sok sportoló lelki szemei előtt egy hűvös forrás képe lebeg, hogy elméjük frissen tartásával túléljék a megmérettetést.
Serena számára a kórházba vezető, az összehúzódások fájdalmában eltöltött 45 perces taxiút tűnt az egyik legnagyobb kihívásnak. Bár az imagináció kevésbé vált be nála, nagyon hasznosnak találta azokat a légzéstechnikákat, amiket a felkészülés alatt megtanult.
#4 Mi van, ha nem a tervek szerint alakulnak a dolgok?
Képzelj el egy műkorcsolya-versenyzőt, aki hónapokig készül egyetlen ugrásra, azonban a kűrjében elvéti a gyakorlatot, és ez a hiba egy csapásra megingatja minden reményét az éremszerzésre. Ahhoz, hogy tovább folytassa a koreográfiát, s méltósággal hagyhassa el a jeget, túl kell tennie magát a rontáson. Hogyan képes erre?
Az egykori korcsolyázó, Caroline Silby sportpszichológus elárulta, hogy minden versenyző tudatosan alkalmazott egy olyan előre kitalált mozdulatot, ami ilyen esetekben segített neki a fókusz visszaszerzésében, és ismét összekötötte az elméjét és a testét, hogy figyelmét a további gyakorlatnak tudja szentelni, illetve ne ragadjon le a hibázásnál. Voltak, akik ilyenkor erősebben rátapostak a jégre, míg mások egy mély belégzéssel tették túl magukat – legalábbis átmenetileg – a történteken.
Serenának is volt egy olyan mozdulata, amivel újra össze tudta rendezni magát, amikor kezdett nagyon szétesni a fájdalomtól. Belégzéskor kezét ökölbe szorította, kilégzéskor pedig tenyerét a plafon felé tartotta. Közben erre gondolt:
Átadom magam ennek a nehéz pillanatnak és bárminek, amire a testemnek szüksége van ahhoz, hogy biztonságban megszüljem a kicsit.
Szokás egyszerre több sportpszichológussal dolgozni?
Noha a legtöbb sportoló és magasan teljesítő személy munkáját egy egész csapat segíti (orvos, masszőr, edző, pszichológus), általában egy pszichológussal folytatnak rendszeresen konzultációkat. Ha valamilyen speciális szaktudást igénylő terület merül fel, akkor persze előfordul más szakember bevonása. Ebben a cikkben inkább az történt, hogy a szerző újságíró lévén több sportpszichológust is felkeresett tanácsért.
#5 A fájdalom elviselése egy nagyobb cél érdekében
Az Ultra c. dokumentumfilmben Simonyi Balázs 246 km-t fut Athén és Spárta között. Az egyik pihenőnél már annyira fáradt, hogy szinte sírva borul az egyik frissítőt osztogató ismeretlen szervező nyakába, aki kedves biztatással önt lelket a versenyzőbe. A sportolóknak van tapasztalata a fájdalomról, a holtpontok kezeléséről, a kimerültségről, hiszen az ő útjuk is ezeken keresztül vezet a győzelem felé.
Serena komolyan vette a készülést, igyekezett növelni a fájdalomküszöbét. Hetente pár alkalommal úgy edzett, hogy jeget tartott a kezében, miközben gyakorolta azt a légzéstechnikát, amit a szülőszobában szándékozott alkalmazni. Dr. Silby tanácsát is nagyon hasznosnak találta, aki a következőket mondta neki:
Az összehúzódások fájdalmai között légy a jelenben, használd erőgyűjtésre a szünetet,
ahogyan egy futó is feltöltődésre használja a lejtőket.
Ha valakinek mindig a következő löketnyi fájdalom jár az eszében, elpocsékolja a pihenés átmeneti lehetőségét, és a kelleténél jobban kimeríti magát. A siker kulcsa nemcsak az energia mozgósításában, hanem a tudatos beosztásában rejlik.
#6 A történet vége egy új kezdete
Serena végül 24 órányi vajúdás után életet adott gyermekének, egy egészséges kisfiúnak. Nem állítja, hogy a sportpszichológia csodaszer, amely kényelmes sétagaloppá változtatja a szülést, de az elsajátított stratégiák a hihetetlenül nehéz pillanatok során is sokat segítettek. Ma már könnyebb szívvel emlékszik vissza ezekre, miközben otthonából nézi az általa csodált futókat, akikkel egyre mélyebb rokonságot érez.
#7 A győzelmet is fel kell dolgozni
Ha valaki hónapokig készül egy minden gondolatát betöltő megmérettetésre, előfordulhat, hogy az esemény lezárultával ürességet fog átélni még akkor is, ha sikert ért el. Mi történik velünk, amikor hirtelen bekövetkezik az, amiről annyit álmodoztunk? A pszichológusok világbajnok sportolókat, újdonsült szülőket egyaránt segítenek a nagy teljesítményekkel kapcsolatos érzések feldolgozásában.
