Mire juthatnak a diákok a #nemenjsuliba napon?

Olvasási idő kb. 3 perc

Január 19-én #nemenjsuliba nap lesz, délután pedig tüntetés a Parlamentnél, az oktatási rendszer reformjáért. Ezt most diákok szervezik, és nem akarnak itt megállni. Szerinted mi lehet ebből? Szavazz!

Újabb tüntetés lesz hamarosan az oktatás reformjáért, ezúttal diákok szervezik a Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért #január 19-én napot. A megmozdulás célja – amire már majdnem tízezren jelezték, hogy ott lesznek – hogy felhívják a figyelmet az oktatás bajaira, és

Idézőjel ikon

„kiálljanak egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik”

– áll az esemény leírásában.

Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock

A gyakorlatban pedig úgy néz ki, hogy azt kérik, 19-én a diákok ne menjenek iskolába, és posztoljanak egyet #nemenjsuliba hashtaggel úgy, hogy egy papírra felírják, nekik mi a legnagyobb bajuk az oktatással. Délután négy órakor pedig egy demonstráció lesz a Parlamentnél, amire mindenkit várnak, diákot, tanárt szülőt és mindenkit, aki szimpatizál a törekvésekkel.

Az oktatás problémáit estig lehetne sorolni, mi is megtettük már jó párszor, és látszik a szervezőkön, hogy ők sem tudják, hogy melyik bajt hangsúlyozzák, vagy mondják előbb. A diákok túlterheltek, eleve túl sok időt töltenek az iskolában, közben iszonyatos mennyiségű, végső soron semmire sem használt információt kell megtanulni, ahelyett, hogy a készségeket fejlesztenék. A másik kiemelt probléma, hogy az oktatási rendszer, úgy, ahogy van, teljesen igazságtalan, és egyáltalán nem képes a társadalmi különbségeket enyhíteni. 

Ugyanakkor, úgy látják, hogy a politikusok nem is nyitottak a problémák megoldására. 19-én ezért egy programcsomagot szeretnének átnyújtani a döntéshozóknak, aztán meglátják, mi lesz, jelentkeznek a fejleményekkel, legalább is ezt mondta a szervező, Gyetvai Viktor az RTL klub reggeli műsorában. Nagyon úgy tűnt, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, ha nem érnek el azonnali eredményeket. Amire egyébként igen kicsi az esély.

Néhány héttel ezelőtt, amikor kijött a tavalyi PISA felmérés lesújtó eredménye, mi is borongtunk itt egy sort, hogy semmi nem változik, holott évek óta szajkózzuk az oktatás bajait. A végkifejlet pedig az volt, hogy a legnagyobb baj, hogy már bele is fáradtunk a tiltakozásba, már nem is emel szót, már nem is tüntet senki.

Nos, most itt az új remény, hogy végre megint történik valami. A kockásinges-esernyős tiltakozás bár kifulladt (habár a háttérben folyik a munka, de már el sem jut a tömegekhez), most ismét utcára szólítják azokat, akik elégedetlenek az oktatással.

Roppant érdekes lesz nézni, hogy mire tud kifutni Magyarországon egy legalulról, a diákoktól induló kezdeményezés. Különösen annak tükrében, hogy legutóbb a felnőtteket, a kockásinges tanárokat, a szervezeteiket, sőt, a szakszervezeteiket is kijátszotta a hatalom. Ha emlékeztek még, létrehozták a Köznevelési Kerekasztalt, úgy tettek, mintha valódi egyeztetések kezdődtek volna, de aki egy kicsit is odafigyelt, látta, hogy pont azokat hagyták ki az egyeztetésből, akik a tiltakozókat képviselték, és gyökeres változást akartak.

Vajon el tudják-e érni a diákok, hogy komolyan vegye őket a hatalom? Volt már rá példa, hogy visszakoztak, igaz, akkor nagyon konkrét ügyért, a tandíjak miatt tiltakoztak. Most azonban, ha jól értjük, mindenestől elutasítják a kormány oktatáspolitikáját, és ezen nem segít sem egy új Nemzeti Alaptanterv, sem egy új Diákhitel program: gyökeres reformokat szeretnének. Mondjuk időszerű is lenne már.

Vajon mekkora potenciál van egy ilyen tüntetésben? Mi van a fiatalok tarsolyában, és mennyire lesznek kitartók? Jelent valamit, hogy pont a választások előtt pár hónappal irányítják rá a figyelmet arra a problémára, ami valamilyen módon szinte az egész társadalmat érinti?

Minden esetre izgalmas lesz követni a fejleményeket, mi mindenképpen rajta leszünk az ügyön. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?