Főleg a géneken múlik, mennyire agresszív egy hatéves

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ikrek viselkedését megvizsgáló kutatás szerint ugyanakkor arra már a gyerekek környezete is befolyással van, hogyan változik mindez a következő 6 év során.

A gyermekkori agresszió mértékét befolyásoló tényezőkkel a Montreáli Egyetem kutatója foglalkozott. Az 555 ikerpár részvételével lebonyolított kutatás alapvetően azt szerette volna kideríteni, milyen tényezők befolyásolják, mennyire agresszív egy gyerek 6 és 12 éves kora között. A kutatás eredményeiről a Science Daily számolt be. 

Bár hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni, az agresszió meghatározó része a kisgyerekek szociális fejlődésének. A legagresszívabban a 2-4 éves gyerekek viselkednek egyébként a társaikkal szemben. Később, ahogy felnőnek, megtanulják, hogyan kommunikáljanak a többiekkel és hogyan kezelhetik az érzelmeiket és a konfliktusokat.” – mondta el a tanulmány szerzője, Stéphane Paquin.

A 223 egypetéjű, és 332 kétpetéjű ikerpár viselkedését mind a proaktív, mind a reaktív agresszió szempontjából a gének határozzák meg a kutató szerint, legalábbis hatéves korukig. A következő hat év során ugyanakkor a környezeti tényezők szerepe is meghatározó lehet abban, hogy milyen irányban változik a gyerekek viselkedése.

A proaktív, azaz a másik dominálást és az előnyszerzést szolgáló agressziót, és a reaktív, azaz a fenyegetésekre válaszoló, védekezést segítő agresszió mértékét a tanáraik segítségével mérték fel a kutatók. A gyerekek agresszív megnyilvánulásait feljegyző tanárok 6, 7, 9, 10 és 12 éves korukban is beszámoltak róla, milyen a gyerekek magatartása.

Az ikrek eltérő magatartása alapján úgy tűnik, hatéves korukban teljesen más genetikai tényezők határozzák meg a gyerekek viselkedését, mint 12 éves korukban. Ahogy felnőnek a gyerekek, egyre inkább a kognitív fejlődésük mértéke válik meghatározóvá az agresszió megnyilvánulása szempontjából. A tervezést, a döntéshozatalt, a koncentrációs képességet és az önuralmat meghatározó fejlődés mértékének megfelelően változik ugyanis az is, mennyire agresszívak a gyerekek.

A kutatók ezek után azzal szeretnének foglalkozni, pontosan milyen szociális tényezők határozzák meg a gyerekek viselkedésében bekövetkező változásokat. Paquin szerint egyébként az új tanulmány eredményei is megerősíteni látszanak azokat a vélekedéseket, melyek szerint a reaktív agressziót az áldozat mentalitás érzésének orvoslásával, a proaktív agressziót pedig a proszociális viselkedés fejlesztésével lehetne megelőzni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.