Alternatív kötelező olvasmányok - élet a Légy jó mindhaláligon túl

Zanza!

A magyartanárok nagy része még mindig alig olvastat nyolcvan évesnél fiatalabb irodalmat, és azok sem túl kellemes olvasmányok egy mai iskolásnak. De akkor hogyan szerettessék meg a gyerekekkel az olvasást? Itt a Kolibri Gyerekkönyvkiadó és a Dívány gyerekes szerzőinek kedvenceiből összeállított, alternatív kötelező olvasmány lista.

Szinte közhelyszámba megy, hogy az iskolai kötelező olvasmány-lista fölött igencsak eljárt az idő. Persze tisztában vagyunk vele, mit jelent az, hogy egy mű „klasszikus”, mégis elég beszédes, hogy a mostani, egészen másképp gondolkodó, és más világban élő "digitális" gyerekekkel ugyanazokat a műveket dolgozzák fel magyar órán, mint harminc évvel ezelőtt velünk, mostani szülőkkel. Vagy a mi szüleinkkel.

shutterstock 448280863

Ezek közül a művek közül annak idején nyilván egyeseket szerettünk, másokat meg nem, ez egyéni ízlés kérdése. Az azonban már nem az ízlésről szól, hanem hiba, ha kiskamaszokkal egyáltalán nem gyerekeknek szóló könyvet olvastatnak, abból kiindulva, hogy ha gyerekek szerepelnek benne, akkor nyilván nekik szól. Hát nem.

Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint a magyartanároknak csak elenyésző része olvastat felső tagozaton nyolcvan évesnél fiatalabb szöveget, 7-8. osztályban pedig döntő többségük még midig a Légy jó mindhaláligot teszi kötelezővé, annak ellenére, hogy ez a mű érdektelen, és túl korai a 13-14 éveseknek, így egyáltalán nem is való nekik. Pedig sok minden való lenne nekik.

Megkérdeztem néhány magyartanárt, hogy mi alapján választ kötelező olvasmányt. Volt aki azt mondta, hogy a szokás diktál, volt, aki próbált már újítani, de azt is ugyanolyan arányban szerették vagy utálták a tanítványai, és volt, aki kerek perec bevallotta: olyan könyvet olvastat, ami megfelelő számban rendelkezésre áll az iskolai/városi könyvtárban, hogy ne jelentsen gondot hozzájutni a kötethez. 

A tabletek, a különböző torrentoldalak, és a MEK világában. 

Nos, ezen a lesújtó felmérésen felbuzdulva azt találtuk ki, hogy tálcán kínáljuk a megoldást, egyben a szuper kötelező olvasmány ötleteket a magyartanároknak. Megkértük a Kolibri Gyerekkönyvkiadót, hogy segítsen nekünk összeállítani egy alternatív kötelező olvasmány listát, amihez hozzátettük a saját kedvenceinket is. 

Persze nincsenek illúzióink, már a cikk megjelenése előtt elkezdődött a szerkesztőségben a "de ha ez igen, akkor az miért nem", és társai. Maradjunk abban, hogy ötleteket adunk szakértők segítségével, és elkezdünk közelíteni a mához

A válogatás alapja az volt, hogy ezek a könyvek valamiféle értéket közvetítsenek, ami által az olvasó több és jobb lesz (vagy valami hasonló, de semmiképpen sem bérgyilkolásra vagy  feketeöves hazudozásra tanítanak, hanem éppen ellenkezőleg). 

Fontos volt még, hogy

  • Ne „lúzerirodalom” legyen, vagyis ne a szegény ember (gyerekének) szenvedéseiről szóljon,

  • Valamiféleképpen komfortos legyen a mai gyerekeknek, tehát azon kívül, hogy megszólítva érzik magukat, jó érzés legyen beleképzelni magukat – vagyis örömmel olvassák,

  • Nem utolsósorban pedig nem fiúkról szól fiúknak, hanem lányok és nők is szerepelnek benne, akik előreviszik a történet fonalát, és nem csak etetik meg ápolják a cselekvésben megfáradt férfiakat. 

Lássuk tehát a listát, korosztályokra lebontva!

Kisiskolásoknak

shutterstock 364953416

Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról – Hogyan születnek a csillagok

Bár a könyv eredetileg a legkisebbeknek készült, a már önállóan olvasni tudó kisiskolások is haszonnal forgathatják. A nagy, nyomtatott betűknek, és az egyszerű, könnyen érthető megfogalmazásnak köszönhetően már első osztályban meghozhatja a gyerekeknek a sikerélményt, hogy elolvastak egy egész könyvet. Rókapapa és kiskölyke párbeszédéből pedig azt is megtudhatják, hogyan született az univerzum és a csillagok. 

Erről a műről egyébként már korábban is írtunk, amikor még csak a közösségi finanszírozási kampány stádiumban volt, és már akkor is lenyűgözött minket, hogy kisgyerekek nyelvén szól asztrofizikáról. Akkor az angol nyelvű verzióra gyűjtöttek, azóta pedig már magyarul is kiadták, nagy örömünkre. 

Timo Parvela Miú és Vau történetei

A számos díjjal kitüntetett finn író állattörténeteit hazájában családterápiás célokra is használják. Nem véletlenül, hiszen Miú és Vau kutya-macska történetei alapvető emberi értékeket mutatnak be: az együttérzés és együtt munkálkodás fontosságát, és a barátság mibenlétét.

Dr. Seuss-könyvek

Dr. Seuss-szövegei – Szabó T. Anna zseniális fordításában – kis szókincsen alapulnak, ritmikusak és viccesek, ideálisak az olvasással ismerkedőknek. Emellett megtanítják, milyen fontos elpakolni magunk után (Kalapos Macska), hogy érdemes megkóstolni azt is, ami első látásra nem tetszik (Zöld sonkás tojás), és hogy dönteni nem könnyű, de néha muszáj (Kell egy kedvenc).

Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás

Ez a könyv elsősorban a humorával arat, vagyis a gyerekek szívesen olvassák, ez a feltétel tehát pipa. Senki sem boldogtalan benne, még Pamela, a liba is saját elhatározásából szegődik Piroska nénihez társalkodónőnek, és még a nagy veszedelem idején is remekül szórakoznak a falusiak, tehát ez is pipa. Nők is vannak benne jó sokan, hogy mást ne mondjunk, a haramiák vezére is az, tehát ennek a kritériumnak is megfelel a könyv. Emellett van benne jóságos óriás, aki mindenkinek a barátja, és aki a szellemét és testét egyaránt edzi, habár csak egy lába van. Extraként pedig még valóságalapja is van a történetnek: a főszereplő, Ozi a valóságban Szabó Ozor János, többszörös fekvenyomó- és szkandervilágbajnok, aki mostanság paralimpikonokat edz. 

Varga Bálint: Zsé meg a haverok

Egy igazán mai történetfüzér négy jóbarátról, akik a felnőttek világában próbálnak meg eligazodni, de egy pillanatra sem keserednek el, ha éppen nem sikerül. Csupa „hasznos és fontos” dolgot művelnek, például sárkánycsapdát építenek, kardot faragnak, kitanulják a nindzsaságot – szóval, végső soron: játszanak, és közben kajánul vigyorognak. A francia Petit Nicolas-történetek magyar változata. 

Otfried Preussler Torzonborz-történetei

A klasszikusnak számító német gyerekkönyvszerző egyedi humorú, rövid történetei Torzonborzról, a rablóról, Paprika Jancsiról és Vitéz Lászlóról. Kedves és tanulságos történetek, 50 éve kicsik és nagyok kedvencei.

Felsősöknek

shutterstock 531459385

David Walliams: A nagy szökés

David Walliams népszerű brit televíziós személyiség és gyerekkönyvszerző. Kötetei nemcsak egyedi (és fergeteges) humorukról híresek, hanem arról is, hogy egy-egy olyan társadalmi jelenséget járnak körül, amely a gyerekek számára is mindennapi élményt, esetleg problémát jelent. A nagy szökés egy unoka, Jack és nagypapájának szívmelengető története, amelyben a kisfiú az egyetlen, aki komolyan veszi az időskori memóriazavarral küzdő nagyszülőjét.

Caleb Krisp: Ivy Pocket és az Óragyémánt, Állítsátok meg Ivyt! 

Caleb Krisp sorozatának főszereplője egy 12 éves (szoba)lány, ami már önmagában ritka az ehhez hasonló kalandos-nyomozós történetekben. Merthogy Ivynak meg kell fejtenie az Óragyémánt rejtélyét. Minden kalandjában egyedül áll helyt, és bár kicsit szeleburdi, rengeteg önbizalma van (talán a szükségesnél kicsit több is).

Bosnyák Viktória Tündérboszorkány-sorozata 

Az első rész sok iskolában kötelező olvasmány már. A mű főszereplője Laci, aki akkora könyvmoly, hogy még evéshez sem tudja felemelni a tekintetét, ezért a nagymamája két szelet kenyér közé szorított bármivel eteti. Laci az egyetlen, aki felmerészkedik az iskola könyvtárába (nem lévén más választása), hogy a bibircsókos, boszorkánynak kinéző Morcz Aranka könyvtárostól beszerezzen valami „tűrhető” olvasmányt. Csodás nyelvi leleményekkel megbolondított, friss és vidám történet elsősorban az elfogadásról, meg arról, hogy ne ítélkezzünk az alapján, amit itt-ott hallunk, bármennyire is sulykolják. Ez mostanában egy elég fontos üzenet lenne. 

Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Tasnádi István, Vészits Andrea: Időfutár-sorozat

A történet lassan indul, aztán egyre meglepőbb fordulatokat vesz, miközben az időutazós szál mentén történelmi helyszíneket vegyít a nagyon is jelenkori kamaszélet cset-beszélgetéseivel és okostelefonozásával.

Az első kötetben (A körző titka) a főhős Hanna Budapestre költözik családjával, új középiskolába kerül, ennek minden megpróbáltatásával együtt. Aztán furcsa dolgok kezdenek történni: egy ócska körzőt talál, amire környezetéből valamiért többen is pályáznak, felbukkan egy különös öregember, de ami a legborzasztóbb, Hanna számítógépe is önálló életet kezd élni.

A kusza eseményeket a főhős Hannából, szegedi barátnőjéből és fiú osztálytársukból álló hármas próbálja kibogozni. Ehhez időnként némi történelmi tudásra is szükségük van, amiből persze az olvasó is tanulhat, ugyanakkor a regény még véletlenül sem válik tankönyvvé.

Nyulász Péter: Helka-trilógia

Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. Bizony, nemcsak az íreknek vannak tündéreik és trolljaik, hanem a Balaton-felvidéknek is megvannak a maga csodálatos teremtményei. A kalandregény-trilógia már-már a fantasy határait súrolja, és sok-sok humorral íródott. Viszont, ahogy Roxfortba például nem utazhatnak el nyáron a gyerekek, úgy a Balaton-felvidékre nagyon is könnyen, és bármikor felfedezhetik a legendás helyszíneket. Alighanem lesz rá igényük, hiszen ki ne szeretné a valóságban is megnézni, hol játszódik a kedvenc olvasmánya? 

Lakatos István: Dobozváros

A Dobozváros meseregény. Főszereplője Zalán, a kisfiú, aki egy nap szembesül vele, hogy szülei nem az igazi szülei: az igaziakat elrabolták és Dobozvárosban tartják fogva. Zalán egy furcsa öregember segítségével elindul megkeresni a szüleit, közben pedig kalandokba keveredik, amelynek során vízimanókkal, egy kecskével és sárkányokkal is el kell boldogulnia.

A regény fantáziavilága egyedi és magával ragadó, teli ötletekkel: a manócsaládot deportálták, a kertes ház sínen közlekedik, a tó vizét mérnöki módszerekkel megemelik, a szekrényben egy tehén lakik, így mindig van otthon tej, és folytathatnánk a végtelenségig. A különleges helyszínek és ötletek mellett a leghétköznapibb mesefigurák (sárkányok, törpék), popkulturális utalások, és a magyar konyha remekei is megférnek.

Tinik, gimnazisták

shutterstock 705449836

Tonke Dragt: Levél a királynak 

Hollandiában a 20. század legjobb ifjúsági regényének választották Tonke Dragt lovagregényét, amelyet nem csak az olvashat élvezettel, aki A hobbitot vagy Artúr király legendáját is szerette. A klasszikus lovagi erényeket, a mindenekelőtt való hűség és a bátorság fontosságát adja át ez a regény.

Kaponay Réka: Az Őrző hajnala

Ennek a könyvnek a szerzője már életstílusával is üzen: a 16 éves, magyar származású lány évek óta a világot járja családjával, élményeken át, a „worldschooling” alapján tanulja azt, ami igazán érdekli. Az utazásai során átéltek inspirálták fantasyregényét is, amellyel arra szeretné ösztönözni kortársait, hogy merjék megélni az álmaikat. Közben pedig azt is megmutatja, hogy a világ sokkal több a jó és a rossz szembenállásánál. 

Sarah Crossan: Egy 

Első hallásra kissé erősnek tűnik a történet: Grace és Tippi a csípőjüknél összenőtt sziámi ikrek. A két lánynak ugyanolyan egészséges, természetes vágyai, álmai vannak, mint bármely más tininek, ám egyszer egy olyan elhatározást kell meghozniuk, ahol nem lehet jól dönteni.  A Szabó T. Anna remek fordításában megjelent mű a barátságról, a szerelemről, az emberi természetről, egy (kicsit defektes) család életéről szól, és közben fontos morális kérdéseket feszeget.  

A nyelvezete miatt akár egyhuzamban is el lehet fogyasztani, de a témája miatt érdemes időnként megállni, és eltöprengeni az olvasottakon. És hát ezt a végén sem ússza meg az olvasó, de hát ez annyira nem is idegen a gimnazista korosztálytól. 

Blogmustra