SZÜLŐSÉG

Hülyeség az "ülj le, és csendben figyelj!"

2017. július 16., vasárnap 14:41

Nem az a gyerek lesz okosabb, aki csendben ül, és úgy tesz, mintha odafigyelne. Éppen ellenkezőleg, azok fejlődnek a legjobban, akik a testükkel is megtapasztalják a dolgokat.

A gyerekem rendkívül elhivatott és rátermett óvónője időről időre megkísérelte elmagyarázni a nagycsoportosok szüleinek, hogy tőle hiába várják, hogy „hozzászoktassa” a gyerekeket az iskolához, leültesse őket és foglalkozásokat tartson nekik, úgysem fogja megtenni, mert nem látja értelmét. Ebben a korban ugyanis a gyerekek agya leginkább a mozgáson át fejlődik, és sokkal többet tanulnak, ha közben ugrabugrálhatnak, mintha csendben ülnek és figyelnek – magyarázta.

Én ezt a tetszetős elméletet már akkor is szívesen elhittem, mert láttam, hogy az én fiamat úgysem tudná leültetni, szóval nekünk tiszta haszon volt ez a hozzáállás, összhangban a körülményekkel. Most viszont megtaláltam a dolog tudományos hátterét is, az óvónőnek igaza volt.

shutterstock 122692285

Egy kutatásból egyértelműen kiderült, hogy sokkal, de sokkal többet fejlődtek azoknak a gyerekeknek a motorikus és nyelvi képességei, akik mesehallgatás közben, a történettel összefüggésben mozogtak is, mint azoknak, akik csak hallgatták a mesét, vagy csak elmozogták azt. De ami a legérdekesebb, hogy még azoknak az ovisoknak is többet fejlődtek a nyelvi képességei, akik csak mozogtak, és még csak el sem mondták nekik a mesét.

A brit kutatásba 74 óvodást vontak be, és a gyerekeket három csoportra osztották. Azt vizsgálták, hogy melyik a hatékonyabb tanulási forma: a mesehallgatás, a mozgás, vagy ha a kettőt kombinálják. A gyerekek egyik csoportjának csak felolvasták A Gruffalo című mesét, ami jelenleg igen népszerű Nagy-Britanniában, és egy grizzly-bölény keverék állatról szól (grizzly+buffalo=gruffalo). Ezek a gyerekek ültek a mese közben, míg a második csoporttal csak a mozgásos játékokat csinálták meg, anélkül, hogy elmondták volna nekik a mesét. A gyerekek harmadik csoportja pedig a kettőt együtt csinálhatta: hallgatta is a mesét, és mozogtak is közben. Itt a mesélést kiegészítették az ugrabugrálással, akadályokat küzdöttek le, csúsztak, galoppoztak, célba dobtak, fogócskáztak, méghozzá éppen úgy, ahogy a mesében szereplő állatok, a kisegér, a bagoly, a róka, a kígyó, és a medvebivaly. 

Mindhárom csoporttal egyszerre 20-30 percig foglalkoztak így, hat héten át, hetente kétszer.

 A kutatók a hathetes foglalkozás sorozat előtt és után is megmérték a gyerekek motorikus (mozgásos) és nyelvi készségeit. Abban a csoportban, amelyikben meséltek és mozogtak is, a gyerekek nyelvi és motorikus képességei átlagosan 10 pontot növekedtek. Ezzel szemben azoknál a gyerekeknél, akik csak mozogtak, 6 pontos növekedést mértek, akik pedig ülve hallgatták a mesét, nos, ők 3 pontot fejlődtek a skálán.

Ami viszont még ennél is érdekesebb, hogy még a nyelvi képességek terén is jobban fejlődtek azok a gyerekek, akik csak mozogtak, azokkal szemben, akik nyugton ülve hallgatták a mesét (előbbiek 5, utóbbiak 3,4 pontot értek el). Ugyanakkor kimagasló, 13,6 pontos fejlődést mértek az ugrabugálva mesét hallgató gyerekeknél.

A kutatást vezető Michael Duncan, a Coventry University alkalmazott sporttudományok professzora szerint a különbség egészen drámai a két csoport fejlődése között, és nagyon úgy tűnik, hogy a tanulásnak ez a két módja nemcsak kiegészíti egymást, hanem együtt alkalmazva sokkal hatékonyabbak is.

shutterstock 125871542

Azt persze még csak sejteni lehet, hogy ez miért van így, lehet, hogy azért mert a fizikai aktivitástól az agy frontális lebenye megtelik oxigénnel, ami segíti a gondolkodást. Az is lehet, hogy ez a „megtestesült gondolkodásnak” köszönhető: a szenzomotoros tapasztalatok erősítik a megismerést, mivel olyan közel vannak egymáshoz az agy megfelelő területei.

Mindenesetre nyolc hét után a vizsgálatnak vége lett, és a módszer hatásai is csökkentek, vagyis a valódi eredményekhez nem elég az egyszeri felbuzdulás: elszántság, szemlélet- és módszerváltás kellene.

Meg persze a minta is elég kicsinek számít, ebben a kutatásban összesen 22 gyerek volt a mesélő-mozgó csoportban, viszont nem ez az egyetlen kísérlet, ami ugyanerre az eredményre jutott.

Lényeg, hogy pont itt lenne az ideje alaposan átgondolni, hogy mennyi értelme van beültetni a gyerekeket az osztályterembe, mozdulatlanságot követelni, és frontálisan elmagyarázni nekik, amit tudniuk kell(ene).

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

HATÁR Mennyiből él meg egy magyar család?

Fejenként 150 ezer? Vagy 250 ezer, esetleg 500 ezer? Olvasói vélemények alapján próbáltuk összeszedni, mennyi pénz kell a normális élethez

KETTŐS MÉRCE Szexizmus, rasszizmus, minden van a kísérleti tankönyvekben

Az iskola az életre nevel – tartja a népi bölcsesség, s ha ez így van, akkor nagy bajban vagyunk, mióta a Fidesz-KDNP kormánya lenyelte az oktatást, desszertként pedig elfogyasztotta a teljes tankönyvpiacot is.

Spanyolviasz Tényleg el kell hagyni a Földet 100 éven belül?

És ha igen, mert különben kiírtjuk magunkat, egymást, és tönkretesszük a bolygót, van rá esély, hogy a kolonizációval ne csak a haldoklásunkat hosszabbítsuk meg?
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta