Ha többet keres a tanár, jobban is tanít?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A rossz tanár nem lesz a sok pénztől jó, viszont a magas fizetés jókat vonzana a pályára. Ezt gyakorlati lépésekre is könnyű lefordítani.

Összefügg az oktatás minősége a tanárok keresetével? Vajon több pénzért sikeresebben tanítanának, a gyerekek pedig ügyesebben teljesítenének a különböző felméréseken? Nem feltétlenül, de tudjuk, hogy hol lenne érdemes változtatni. Csakhogy ellentmondana minden berögződésnek.

Amint az oktatás bajairól kezdenek el társaságban beszélgetni, egészen biztosan elhangzik a közkeletű vélekedés: azért teljesítenek a magyar gyerekek bénán a PISA teszteken, mert a tanári szakma kontraszelektált, manapság csak az megy pedagógusnak, aki más pályára alkalmatlan. Ami érthető, mivel a tanári fizetés még mindig nevetséges, bár ha jobban belegondolunk, inkább siralmas.

Nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének oktatástudományi kutatócsoportja éppen arra kereste a választ, hogy a tanári fizetések alakulása befolyásolja-e valamiképpen a gyerekek teljesítményét az európai országokban. Vagyis, ha többet keres a tanár, akkor jobban tanít-e.

A válasz persze némiképp bonyolultabb annál, minthogy igennel, vagy nemmel lehessen válaszolni. A helyzet valahogy úgy néz ki, hogy azokban az országokban, amelyekben a pedagógusok fizetése viszonylag magas, a tanárok okosabbak, kompetensebbek, jobb szakemberek. Vagyis igen, ahol több a fizetés, ott jobban tanítanak a tanárok.

Ha viszont a vonzó jövedelem kezdetben nincs jelen, hanem menet közben emelik meg a fizetéseket, ott nem lesz az inkompetens, közömbös, középszerű tanárból egy csapásra kiváló szakember.

A sikeresség tehát inkább a kiválasztáskor dől el, nem pedig menet közben alakul nagyot. Így tehát mégsem függ össze a tanárok fizetése és az oktatás sikeressége.

A témában nem régen jelent meg Varga Júlia tanulmánya, aki azt vizsgálta, hogy a tanári jövedelmek viszonylag rövid távú, öt éven belüli változása hogyan befolyásolta a gyerekek PISA teszteken elért eredményeit. Kiderült, hogy a magasabb kezdő tanári fizetés a matematika és természettudományi ismeretekben elért eredményekben mutatkozott meg a legjobban, az írás-olvasás eredményeket viszont nem befolyásolta.

Érdekes módon a későbbi tanári fizetés alakulása, vagyis amikor a pedagógus már több mint 15 éve van a pályán, semmiben sem módosította a gyerekek eredményeit. Ekkor már nem igazán valószínű ugyanis, hogy a tanár pályát változtat, sőt, minőséget sem ugrik, úgyhogy a hatékonyságot ekkor már nem lehet pénzzel javítani.

Ahol jobb a fizetés, több a férfi tanár

A másik ilyen fontos befolyásoló tényező a más szakmában elérhető jövedelmek. Mérnöktanárból, informatikatanárból, de akár iskolai rendszergazdából is azért van szinte mindenhol hiány, mert – jé – a piacon nagyságrenddel többet kereshetnek, mint akkor, ha beállnak tanárnak. Ezt a tanári bérek kialakításánál elméletben érdemes lenne figyelembe venni. Csakhogy a pedagógusok fizetését mindenhol törvény szabja meg, és a törvény szakok szerint nem tesz különbséget, csak a képzettség és a pályán eltöltött évek szerint.

Az is beszédes, hogy a férfiak nem szívesen mennek tanári pályára, és ennek egyik oka a nyilvánvaló alulfizetettség. Magyarországon a tanárok átlagkeresete a más szakmában dolgozó, felsőfokú végzettségű férfiakénak az 57 százalékát éri el, ennek megfelelően a közoktatásban mindössze három százalék a férfi tanárok aránya. 97 százalék meg nő, aminek nyilván sok oka van, de most nem megyünk bele, hogy mi minden. Luxemburgban ugyanakkor a tanárok 2 százalékkal keresnek csak kevesebbet, mint az átlagos felsőfokú végzettségű férfiak, ott a tanárok 25 százaléka férfi. Vagyis a pedagógus pálya nem feltétlenül azért nőiesedett el nálunk, mert a nők jobban értenek a gyerekekhez.  

A konklúzió tehát az, hogy ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek jobb eredményeket érjenek el, akkor magas kezdő fizetéssel kell a tanári pályára csábítani a jó képességű fiatalokat, és különösen azokon a szakokon kellene jó pénzt adni, amivel a versenyszférában sokkal magasabb fizetéssel lehet elhelyezkedni. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.