SZÜLŐSÉG

Soha többé autizmus - diétával? Most tényleg?

2017. április 13., csütörtök 11:26

Egy győri anyuka állítja, meggyógyította autista gyerekét diétával, sőt, már tanítja is a módszert. Bár elsőre meredeken hangzik, állításainak egy részét a tudomány is tudja igazolni. Más részüket viszont nem. Lássuk, mire jó és mire nem hat az autistáknál a speciális étrend.

Az autizmus divatos betegség manapság. Nem szép dolog ilyet mondani egy sokak életét megnehezítő pszichés zavarra, igaz? Ugyanakkor tény, hogy bizonyos problémák időként pár évre a kutatók és a közvélemény fókuszába kerülnek, sorra jelennek meg a vele kapcsolatos kutatások és cikkek, a véleményformálók véleményt formálnak róla, a csodadoktorok meg tudják gyógyítani, a hipochondriára hajlamosak felfedezik magukon a tüneteit, a „valódi” pánikbetegek vagy ADHD-sok vagy autisták pedig csak kapkodják a fejüket.

Természetesen nem baj, ha egy probléma nagy nyilvánosságot kap, hiszen így az érintettek hamarabb diagnózishoz jutnak, könnyebben értesülnek a gyógymódokról, a kutatók szívesebben kutatják a témát, és ha szerencsénk van, még a pszichés zavarokhoz gyakran kapcsolódó stigmatizáció is csökken.

És persze megjelennek a piacon a csodaszerek, csodadiéták, teák, ráolvasások, méregtelenítőkúrák és egyéb tetszőleges kuruzslások. Most épp egy győri édesanya képes gyógyítani az autizmust, mi több, már meg is tette: fiának autisztikus tünetei szinte teljesen elmúltak. A módszer alapja a bél és az idegrendszer kapcsolatának felismerése, és egy ezen alapuló méregtelenítő étrend bevezetése. De tényleg összefügg a belünk és az agyunk? És ha nem eszek zsömlét, meggyógyulok az autizmusból?

Akkor most elmagyarázzuk.

Tényleg van köze az autizmusnak a bélhez?

Igen, van. Az autizmus multikauzális, azaz több okra visszavezethető betegség; emellett gén-környezet interakció eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy kialakulásában örökletes és környezeti tényezők együttállásának van szerepe. Az azonban tévedés, illetve részinformáció, hogy az autizmus csupán a bélműködés zavara.

Már ott figyel a génekben

Az autizmus genetikai hátterével kapcsolatos kutatások épp ott tartanak, hogy sikerült 65 gént azonosítani. Ezek döntően az idegrendszer felépítését kódoló gének és ezek mutációi növelik az autizmus kockázatát. A gének egymásra is hatnak, és más típusú genetikai eltérések figyelhetők meg a magas intellektusú autizmus spektrumzavarban, mint a „sima” autizmusban.

Az autizmussal kapcsolatban rengeteg spekulációra ad okot, hogy a tünetek általában másfél-három éves kor között válnak nyilvánvalóvá, az előtt a baba nem „látszik” autistának. Részben innen ered a sokszor cáfolt védőoltás-elmélet is (melyet a fenti anyuka is említ): a baba fokozatosan nő, közben kapja az oltásokat, és egyszercsak felfedezik rajta az autizmus tüneteit, így könnyen gondolhatjuk az időbeli egybeesést ok-okozati összefüggésnek is.

Ugyanakkor épp pár hete jelent meg a Nature c. rangos szaklapban az a kutatás, amely szerint az autizmus már 6-12 hónapos korban kimutatható: a később autizmussal diagnosztizált babák agya ebben az életszakaszban máshogy fejlődik, a kérgi szürkeállományuk túlburjánzik, amely mágneses rezonanciavizsgálattal szépen követhető. Itt jegyeznénk meg, hogy a 6-12 hónapos babák jó eséllyel nem esznek még cukrot, és igen korlátozottan fogyasztanak tehéntej-fehérjét is.

Bél és agy: jobban összefügg, mint gondoltuk!

De térjünk a lényegre. Az autizmuskutatás egyik izgalmas területe valóban az idegrendszer-bél kapcsolat feltárása. Az utóbbi években sorra születnek azok a tanulmányok, amelyek a bél, illetve a bélflóra állapotának szerepét vizsgálják pszichés zavarokban (a jelenségről bővebben itt írtunk, meg azt is megírtuk, hogy ha sok natúr joghurtot eszik, akkor kevésbé lesz szociális fóbiás).

Ezek az összefüggések első pillanatban szokatlannak hatnak, hiszen úgy szocializálódtunk, hogy test és elme külön fogalom – csakhogy ez a dogma mára már megdőlt. A bélben élő baktériumflóra hatással van idegrendszerünk állapotára – ez ma tudományos tény.

A bél és az idegrendszer kapcsolata még ennél is sokrétűbb: nemrég jelent meg egy kutatás például arról, hogy az autizmussal élők körében gyakori székrekedés valójában a stresszre adott reakció. A kutatók autista gyerekeket „idegesítettek” fizikai ingerekkel, majd megmérték a stresszhormon-szinjüket (kortizol). Kiderült, hogy az autizmussal élő gyerekek sok esetben a magas kortizolszinttel összefüggésben produkáltak gyomor-bélrendszeri tüneteket, azaz esetükben a stressz emésztési zavart okozott.

Autista bél?

A kutatók agy-bél-mikrobiom tengelynek nevezik a központi idegrendszer, az emésztőrendszer és a benne élő bacirengeteg közötti kapcsolatot. Egyre több kutatás igazolja, hogy ebben a tengelyben felmerülő hibás működéseknek köze van az autisztikus tünetek kialakulásához.

Tudjuk, hogy autizmussal élő gyerekek körében gyakoribbak a bélműködési zavarok. Azt is kimutatták, hogy a szervi okkal nem magyarázható székrekedés különösen jellemző lehet az autista gyerekekre – a két dolog annyira szorosan együtt jár, hogy egyes kutatók szerint az autizmussal élőket eleve rutinszerűen szűrni kellene emésztési zavarokra, az emésztési zavaros gyerekeket pedig autizmusra.

A kutatók szerint mindez annak köszönhető, hogy az autisták belében másfajta baktériumok élnek, mint a nem autisták belében. Az autisták belében kevésbé sokszínű a bélflóra, és az egyes bakrétiumtörzsek aránya is eltér a nem autistákétól.

Úgy tűnik, ez részben mutat átfedést az autizmussal élő gyermekek emésztőszervi tüneteivel: létezik egy „normál” baktériumflóra, egy másik az autistákra jellemző flóra, és ezektől is elkülöníthető az emésztési zavarral küzdő autisták bélflórája.

Akkor gyógyítsuk meg a bélflórát!

A fenti kutatások nem annyira régiek, így a hétköznapi gyakorlatban még nem igazán jelentek meg a megfelelő gyógymódok. A kutatók maguk is óvatosságra intenek, hiszen rosszul megválasztott gyógymódokkal árthatunk is (ilyen volt autizmusban a kelátképző fémek adása, ami már jobbára lecsengett, de akkortájt haláleseteket is okozott).

A bélflórát elvileg a következőképpen lehet megváltoztatni: diétákkal, probiotikumokkal, antibiotikumokkal és széklettranszplantációval. Utóbbi esetben antibiotikumokkal kiirtják a páciens saját bélflóráját, majd egészséges emberek székletéből származó bacikkal újratelepítik. Az ezzel kapcsolatos kutatások kezdeti fázisban vannak, de úgy tűnik, a széklettranszplantáción alapuló eljárások valóban csökkenthetnek egyes viselkedésbeli tüneteket. Persze, mindez nem veszélytelen és nem is mellékhatások nélküli. Meg az is lehet, hogy a hatások csupán átmenetiek – a tartós hatás leméréséhez hosszabb távú, követéses vizsgálatokra lesz szükség.

És a diéták?

Az autizmus gyógyítása diétával szintén nem új találmány. A szóba kerülő tápanyagok többnyire a glutén és a tej (azaz a tehéntejfehérje, a kazein) – ezek elhagyása esetleg csökkentheti az autisztikus tüneteket. Ezt a két anyagot, illetve az elhagyásukat sok éve vizsgálják autizmussal élők körében.

Vannak arra utaló jelek is, hogy talán lehet értelme kipróbálni a gluténmentes diétát: egy randomizált, kontrollált, bár elég kis elemszámú friss kutatás szerint a gluténmentes diétát tartó autista gyermekek emésztőszervi tünetei csökkentek, és autisztikus viselkedésbeli tünetei is csökkentek. Ugyanakkor az összefoglaló kutatások ( például ez) szerint a gluténmentes és a tejmentes diéta hatása nem bizonyított, az ezeket alátámasztó kutatások rossz minőségűek. Elképzelhető, hogy arról van szó, hogy ezek a diéták az autisták egy kisebb alcsoportjának hatásosak, de nem mindenkinek.

Felmerülhet még a ketogén diéta (nagyon leegyszerűsítve: nagyon sok zsír, sok fehérje, kevés szénhidrát) bevezetése, ez ugyanis megváltoztatja a bélflórát, és egyes neurológiai betegségek esetén jó hatású.

A ketogén diéta jól szerepel állatkísérletekben, azaz autista egerek viselkedéses tüneteit egész hatékonyan csökkenti. Emberekkel kapcsolatos eredményekre még várnunk kell. Míg azzal nagy bajt nem csinálunk, ha kipróbálunk pár hónapig egy gluténmentes vagy tejmentes étrendet, addig a ketogén diéta, illetve a bélflóra megváltoztatását célzó drasztikusabb beavatkozások már nem veszélytelenek.

Milyen tünetek gyógyulnak meg?

A kutatások szerint a repetitív, sztereotipikus viselkedés és az emésztőszervi tünetek összefüggnek. Mármint időben, az ok-okozati összefüggés nem világos: lehet, hogy a gyerek azért ideges, mert nem tud kakilni és azért veri a fejét a falba, de lehet, hogy valami külső stressz hatására lesz ideges és attól nem tud kakilni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a bélműködést megváltoztató beavatkozások csökkenthetnek egyes autisztikus tüneteket. Hangsúlyozzuk ki még egyszer, hogy _egyes_ viselkedésbeli tüneteket. Mint például a sztereotip viselkedés.

Emlékszünk arra a kutatásra, ami szerint az autista gyerekek agya már 6-12 hónapos korban máshogy nő, mint a nem autisták agya? Egy ilyen korai agyfejlődési zavart hogyan lehetne meggyógyítani azzal, ha elhagyjuk a zsömlét? Hát, sehogy.

Az agy-bél tengelyt, illetve a diétákat vizsgáló kutatások jellemzően az autizmus nagy, látványos viselkedésbeli tüneteire irányulnak: sztereotip viselkedés, agresszív kitörések. Egyéb autisztikus tünetek, illetve készséghiányok, mint a kommunikáció szegényessége vagy a társas készségek zavara kevésbé említődnek.

A társas készségek zavarát nem gyógyítja, ha nem adunk zsemlét

Nem szabad elfelejteni, hogy az autizmus még mindig a központi idegrendszer, azaz az agy betegsége: a bélflóra hatással van ugyan agyunk működésére, de agyműködésünket nem csak és kizárólag a bélflóránk határozza meg. Ugye? Hanem az is, hogy milyen az agyunk felépítése, hogy hol élünk, kikkel találkozunk, milyen benyomások érnek minket, milyen készségeket sajátítunk el, hogyan, mikor.

Az autizmus egyes tünetei készséghiányok, vagy azokból erednek. A készségfejlesztés ezért autizmusban továbbra is elsőrendű, és minél korábban elkezdjük, annál jobb. A késő beszédfejlődés és a társas készségek zavara a megfelelő fejlesztő terápiákkal kezelhető, ugyanakkor senkinek nem fognak új, eddig meg nem lévő készségei kifejlődni attól, ha diétát tart. Az autizmus gyógyításának magyar irányelvei egyébként kitérnek a diétákra és a fejlesztésekre is, az irányelvek itt olvashatóak el.

Az autizmus egyik kulcstünete a mentalizáció zavara, azaz az autisták nem tudják bejósolni, megtippelni, mit gondolhat, érezhet a másik ember. Ezt a tünetet nem gyógyítja meg, ha nem adunk neki zsömlét: a mentalizációs készség fejleszthető, de ehhez szakember szükséges.

“A fejlesztés mindenképpen egyénre szabott, pszichoszociális és gyógypedagógiai eszközöket használ.” – mondta el kérdésünkre dr. Bálint Melinda pszichiáter, az Autizmus Alapítvány munkatársa. - “Fő területei a szociális - kommunikációs készségek javítása, a sztereotip, beszűkült viselkedések és érdeklődés, a nem funkcionális rutinokhoz való ragaszkodás kezelése, valamint a kognitív, önállósággal, önellátással kapcsolatos, munka - és szabadidős készségek fejlesztése.

Gyakran részét képezi a strukturált, bejósolható környezet kialakítása és a vizuális alapú kommunikáció bevezetése. A fejlesztő a szülőkkel is felveszi a kapcsolatot, és tanácsokat ad az otthoni ellátáshoz, neveléshez is.”

Hamis remények?

A szakember szerint a divatos diétákkal nem árt óvatosan bánnunk, hiszen adott esetben árthatunk is velük.

“Míg a diéta előnyös hatása autizmusban nem bizonyított megbízhatóan, káros hatásai lehetnek, például mert még jobban megterheli a sokszor egyébként is túlterhelt családot anyagi és fizikai szempontból, és akár más, bizonyítottan hatékony terápiák elől veheti el a forrásokat.” – magyarázza a doktornő.

“Emellett veszélyt jelent, hogy a gyermek fejlődő szervezete nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz - ezt sokszor nehezíti, hogy eleve válogatós, és így még nehezebb biztosítani a kiegyensúlyozott étrendet.

A diétát hirdető hölgy azzal az ígérettel, hogy meggyógyítja az autizmust, hamis reményt kelthet a szülőkben, miközben jelenleg nincs arra tudományosan elfogadott bizonyíték, hogy az eltérő idegrendszeri fejlődés valahogy gyógyítható, elmulasztható lenne, ráadásul a gyermekben azt az érzést kelti, hogy vele alapvető szinten nincs rendben valami.

Szerintem az autizmussal élőket nem meggyógyítani, hanem elfogadni kell, biztosítani számukra azt az érzést hogy alapvetően jók úgy ahogy vannak. Inkább arra fontos törekedni, hogy az átlagemberek, nem érintettek is minél jobban megértsék ezt az állapotot, és társadalmi szinten tudjunk alkalmazkodni hozzá.”

Túlérzékenység és vércukoringadozás

Egy másik, felnőtt autistákkal foglalkozó pszichiáter, Dr. Farkas Kinga szerint a diéták jótékony hatása az autizmusban jellemző érzékszervi hiperérzékenységgel (szenzoros hiperszenzitivitás) is összefüggésben állhat.

“Az autizmus spektrumzavarra jellemző, hogy az érintettek egyes érzékszervi ingerekre jóval alacsonyabb ingerküszöbbel reagálnak. – magyarázza a doktornő. – Van, aki felrobban a feszültségtől, mert az alagsori terápiás szobában számomra alig észrevehetően villog a neon, de a másodikon, ahol természetes fény van, semmi baja.

Van, aki nem bírja a légnyomásingadozást, vagy a ruhaanyagban a 2 százalék poliésztert. Van, aki a vércukorszint ingadozásait vagy épp az emésztéssel kapcsolatos testi érzeteket tolerálja rosszul. A finomított cukor, a glutén és a tej kivezetésével együtt járhat, hogy jobb glikémiás indexű ételeket esznek, kisebb lesz a vércukoringadozás, nagyobb a rosttartalom, ami egy egyenletesebb, kisebb ingadozásokat produkáló anyagcserét eredményez, így kevesebbszer lesz az illető feszült, ideges ezek miatt. Ennek a hatásnak azonban sok köze nincs a glutén fehérjéhez vagy a kazeinhez.”

De a győri anyuka meggyógyította!

A hölgy fiának a tünetei csökkentek a diéta hatására. Ez nem hihetetlen. Egy másik ismerősöm autista kislányára átmenetileg jó hatással volt a diéta, nyugodtabb lett tőle, később lecsengett a hatása. Ez is hihető a fentebb vázolt tudományos eredmények tükrében. A diétaguru azért gyanús nekünk, mert azt állítja, hogy az autizmus meggyógyítható – pedig nyomtalanul nem.

További gyanakvásra ad okot, hogy Kertész Nikoletta Zita legközelebb a Bionom Központban ad elő autizmusgyógymódjáról, a bionom pedig Antal Valinak, a magyar internet egyik legismertebb alternatív gyógyítójelöltjének “találmánya”, és minden tudományos alapot nélkülöz.

(Ne keverjük össze a bionom és a mikrobiom szavakat, az előbbiek az alteros kamutanok, az utóbbi a bélbacik összessége). Sajnos ezzel már önmagában veszít egy keveset a hiteléből a dolog.

Emellett a diétaguru szerint a tejallergia, a gluténérzékenység és a többi ételallergia laborvizsgálattal kimutatható – sajnos ez nincs így, főként gyerekkorban, de később is nagyon rossz eredménnyel jósolják be a vérvételek az ételallergiákat.

Soha többé autizmus? Most tényleg?

Nem beszélve arról, hogy a “Soha többé autizmus!” kampánymondatot autizmussal élő barátaim nevében is rettentő sértőnek és kirekesztőnek érzem. Az autizmus spektrumbetegség, az érintettek között természetesen vannak súlyos, értelmi fogyatékkal járó esetek, ahol nyilvánvalónak tűnik, hogy jó lenne legalább valami tüneti javulást elérni.

GettyImages-179803613
Fotó: Bsip / Getty Images Hungary

A spektrum másik vége a rosszul mentalizáló, azaz a társas készségek, főként az érzelemkifejezés terén az átlagtól elmaradó, de gyakran racionálisabban gondolkodó, precízebb, monotóniatűrőbb, intellektuálisan kiemelkedő személyek.

Esetükben már nem annyira egyértelmű, hogy átlagembert kellene belőlük faragni, diétával vagy mással. Persze, lehet az a cél, hogy legyen a világon mindenki teljesen egyforma, de akkor egy idő után életképtelenné válna az emberiség, ja, meg baromi unalmas is lenne.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.04.13 12:14:44boroka36

    "........azaz autista egerek viselkedéses tüneteit egész hatékonyan csökkenti......"
    Na, itt hagytam abba az olvasást, de azonnal!!! :-)

  • 2017.04.13 12:40:42huangdi

    Nincs új a Nap alatt :-) Dr. Natasha Campbell-McBride, Angliában élő neurológus és dietetikus már 2004-ben megjelentette hasonló témakört érintő könyvét, amely magyarul is megjelent "GAP-Szindróma. Az emésztés és pszichológia kapcsolata" címen. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban is létezik egy "Soha többé autizmus" elnevezésű Facebook csoport.

    A módszer egyébként valóban meglepően jó eredményekkel bír.

  • 2017.04.13 12:53:58Vakmacska

    boroka36, először én is nagyon röhögtem, de rákeresve kijönnek ilyenek[link]

  • 2017.04.13 13:04:08mandarinzselészínű

    Az undorító Puskás Pálma szíveskedjen olvasgatni a szakirodalmat: erről már 15 éve írnak. Miért nem alkalmazzák ezt a tudást a magyar gyakorlatban? Mihez kezdjen az, akinek autista a gyereke és az orvosok semmit nem segítenek? Kertész Niki módszere működik. Pont. És ez nagyon fáj a hivatalos orvostudománynak, ilyenkor jön a "divatdiéta" és hasonló zöldségek.

  • 2017.04.13 13:36:58Kölesgolyó

    Etikus lett volna a cikk megírása előtt elbeszélgetni Kertész Nikivel, így nem lennének a cikkben féligazságok, ferdítések. Szerintem szívesen segített volna és ezt még nem késő pótolni.

    Egyébként a kazein- és gluténmentes diéta meglepően hatékony az autisták döntő többségénél. Ez egyben saját tapasztalat is.

    Egyébként például miért is nem fogyasztanak a csecsemők tehéntej-fehérjét? Ha az anya fogyaszt, átmegy az anyatejbe. Valamint a tápszerekben is van.

  • 2017.04.13 13:52:11huangdi

    Abszolút így van, Kertész Niki és az említett csoport, minimum. E nélkül cikket írni, finoman szólva is dilettantizmus... Ami a laktózt illeti, nem csak a babákat kell óvni tőle...

  • 2017.04.13 14:29:15Collector

    Immunrendszer - bélrendszer - idegrendszer ...

  • 2017.04.13 14:39:12Dzsordzs Lukász

    Azert az aligha tagadhato, hogy az autizmus, folleg a nyugati joleti konzumidiota tarsadalmak betegsege. Az elmult evtizedekben hirtelen sokszorosara not az autistak szama. Ez eleg valoszinu, hogy osszefugg a nyugati eletvitelel, az etkezessel. A csipszet eszem kolaval es kozben a terepjaromban ulok a dizelek altal elszennyezett levegoben es mereven bamulom a mobiltelefonomat eletmoddal.
    Szinte kizart, hogy az a rengeteg vegyszer, gyogyszer szennyezett levego, ne okozon sulyos karosodast az emberekben. Az alergiak ma mar kozel 100 %-os elterjedsege is ezt bizonyitja.

  • 2017.04.13 14:41:57Edit Verebné Valcz

    Kedves Puskás Pálma! A Bionom Központban tavaly volt előadása Nikinek, méghozzá az én szervezésemben, és (nem Antal Vali szervezésében), az Együtt-Egymásért klub szervezésében. Mellesleg köszönöm, hogy ilyen jó reklámot csinált nekünk, ugyanis nem győzöm elküldeni a jelentkezőket. Az előadás ugyanis tavaly volt. (Erre sem ártana figyelni). Egyébként csatlakozom az előttem szólókhoz, jó lenne, ha időnként elolvasná a Soha Többé Autizmus csoportba író szülőket is. Én már ott elakadtam a cikkénél, amikor azt írta, hogy a kisbabák nem esznek tejet és cukrot. Ez igaz, többnyire anyatejet vagy tej alapú tápszert kapnak sokszor. Az anyatejben ugye az van, amit az anyuka megeszik és az anyuka bizony már eszik tejet és cukrot igaz? Az újszülött az édesanya bélflóráját örökli. Akkor miről is beszélünk. Azt írja , hogy magas a kortizol szint? Szívesen írnék erről bővebben is, itt csak annyit, hogy bizony ez is összefügg a táplálkozással. Ja egyébként az érdeklődőknek írom, hogy lesz Kertész Niki előadás Budapesten az Együtt-Egymásért klub keretében, de hogy hol és mikor, még nem tudom. Érdeklődni nálam lehet, vagy a klub fb oldalán.

  • 2017.04.13 14:51:29tyberius

    Ja persze, a diszacharidokat nem bondja le az emésztőrendszer csak úgy, meg a fehérjéket sem, azok egy az egyben grasszálnak végig a szervezetben. A bélbacik meg csak úgy átdiffundálnak a köldökzsinóron, hogy az újszülött megörökölhesse őket, úgyis ott van a közelben, nem nagy kitérő.

    Édes istenem, a hülyeség ha fájna...

  • 2017.04.13 14:57:52cardiobascuralis 3

    Ekkora faszsághalmazt...
    Az autizmus nem gyógyítható. Diétával pláne nem.

    Jön egy önjelölt barom (ez esetben Kertész Nikoletta), más néven szélhámos, aki ebből akar megélni, hogy a hülyéktől pénzt szed. Azok meg adnak is neki.

    Nyilván otthon a konyhában komolyabb kísérleteket bír folytatni, mint az orvosi kutatóintézetek.

    Tényleg ennyi ostoba fasz van ebben az országban, aki ezeket elhiszi?
    Biológiaórára csak melegedni jártatok be?

  • 2017.04.13 15:01:49mbogi

    Végeredményben maga a cikk sem állított mást, mint hogy bizonyos esetekben hatékony lehet a diéta.
    Az pedig kizártnak tartom, hogy az autizmus kizárólag ny-európai betegség, ehhez az egész világon korrekt mérésre lenne szükség. Lehet, másutt is ekkora az autisták aránya (elég széles sprektrumról van szó), de ott úgy állnak hozzá, hogy az egy kicsit fura figura. Fejlesztés pedig nincs.

  • 2017.04.13 15:02:18cardiobascuralis 3

    Edit Verebné Valcz:
    Ahogy látom, ez a Bionom Központ ugyanaz a szintű humbug áltudományos faszság, mint Antal Vali, szóval nincs mire felvágnod.

    "Az újszülött az édesanya bélflóráját örökli."
    Ja, mert az anya meg az magzat bélrendszere közt átáramlik a köldökzsinóron a bélflóra, mi?
    További áltudományos faszságok?

    Dzsordzs Lukász:
    Az autizmus azzal függ össze, hogy ma már életben tartják őket. Régen az ilyenek még csecsemőkorban meghaltak, még mielőtt kiderülhetett volna, milyen szép nevű elmebetegségük van.

  • 2017.04.13 15:03:03cardiobascuralis 3

    mbogi:
    Ja, pl. ha bélrendszeri problémád van.
    De autizmus esetében nem.

  • 2017.04.13 15:03:55cardiobascuralis 3

    Dzsordzs Lukász:
    jav.:
    Az autisták mai nagy száma azzal függ össze, hogy ma már életben tartják őket. Régen az ilyenek még csecsemőkorban meghaltak, még mielőtt kiderülhetett volna, milyen szép nevű elmebetegségük van.

  • 2017.04.13 16:15:592-More

    Illetve, azt sem szabad elfelejteni, hogy sokkal jobb a felismerési ráta is,illetve több olyan dolog is felmerült, aminek 20-30-50-100 éve neve sem volt, csak ment a "falubolondja" gyűjtőbe. Az enyhébb esetek, vagy azok akik az említett magasabb intelligenciájú csoportba esnek, még manapság is simán átcsúsznak a rendszeren, és lehet hogy egy életen át ellavíroznak a "bajukkal".

  • 2017.04.13 18:17:04nyünyüge

    Az, hogy megszaporodott az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek száma, az több dologgal magyarázható, nemcsak a civilizációs ártalmak növekedésével.
    Egyrészt ezen betegség-állapot felismerése, diagnosztizálása sokkal széleskörűbb, mint akár tíz-húsz éve.
    Másrészt, és ez még fontosabb, óriási arányban születnek meg és nőnek fel - a fejlettebb terhes- és csecsemőgondozás okán - akik régen már magzati vagy csecsemőkorban elpusztultak, életképtelennek bizonyultak.

  • 2017.04.13 18:26:33kovacsbelane

    Ja, mert a gluténmentesség meg a tejmentesség mindenre megoldás... Láthatóan bizonyos mentális zavarokat csak felerősít...

    mandarinzselészínű: no igen, ha ennyire egyszerű lenne.

  • 2017.04.13 18:30:39Rébusz

    Szerintem a cikk kissé össze lett dobva, az autista egereken én is fennakadtam. Viszont a tudományos eredmények érdekesek voltak.
    Mára már tudományos berkekben sem vitatott az immunrendszer-bélrendszer kapcsolata.
    @cardiobascuralis 3: a szóban forgó anyuka érintett, mivel mindkét iker gyermeke autista. Induljunk ki abból, hogy többet tud a dologról, mint bárki, aki eddig kommentelt vagy akár a cikket írta, beleértve téged is. Az eredményeit naplózza, egyébként nem egy ilyen családot ismerek, ahol a szülők felvértezve rengeteg tudományos ismerettel részletesen lejegyzik, mit hogyan csinálnak, legyenek azok fejlesztő gyakorlatok, szórakozás (kirándulás pl) vagy éppen a táplálkozás. Mielőtt ítélkeznél, talán utána kellett volna nézned, hogy a szülők mennyi mindenre jönnek rá maguktól (minden autista más), hiszen ők nem "in vitro" vizsgálják a gyereküket, mint egy orvos.

  • 2017.04.13 18:42:36Rébusz

    @nyünyüge: lehet, hogy azoknak van igazuk, akik úgy vélik, a diagnosztizálás fejlettsége miatt nőtt az autisták száma. Én nem így gondolom. Gyerekkoromban a lakóhelyünkön is voltak fogyatékos gyerekek. Kb. 18 éves koromig összesen ez a 3 gyerek volt az, akivel találkoztam. Sem az óvodában, sem az iskolában nem voltak fogyatékos társaim, és nem azért mert én nem tudtam róla. Mivel a lakóhelyemen voltak, pontosan tudtam, miben különbözik tőlünk egy fogyatékos gyerek, tehát felismertem volna, ha lettek volna ilyen társaim, vagy a barátaim családtagjai körében ilyen gyerekek. És mi van most? A gyerekem ovis csoportjában már egy autista kisfiú volt (a velük szemben lévő házban szintén..), volt osztálytársam gyereke autista, a házunkban lakott egy autista, ismeretségi körömből viszik a gyerekeket dévény tornára, mert nem kezdenek el járni vagy a játszótéren találkoztunk olyan gyerekkel, aki 2 évesen még nem tud járni, nem is beszél és az okát nem ismerik. Nagyon sok esetben ezek a gyerekek kifejezetten szépek is, tehát ott ül előtted egy angyal, értelmesen néz rád, de nem tud járni és nem "hajlandó" beszélni. És ott vannak az aspergeresek, akik hiába csacsognak, nem tudnak sokszor mégsem kommunikálni, mert a szavakat értik, de a célzásokat, mögöttes tartalmakat vagy a beszédet kísérő non verbális elemeket már nem.

  • 2017.04.13 20:50:01D2

    Jófej a poszter, a barinőt felpromózzuk, a nemtetszemet lehúzzuk.

    A Nature cikk nem olvasható előfizetés nélkül, de volt már nekik is félrenyúlásuk... 42 csecsemő megfigyelése még nem olyan nagy tudományos eredmény, és ha ezek a gyerekek az USA-ban vannak, jó eséllyel nem "cicikéznek" hanem gyakorlatilag születésüktől tápszert (cukrot és tehéntejet) kapnak. 4 hós koruktól meg gyakorlatilag mindent.

    @cardio...
    Az öröklődés nem pontos a bélflórára, hosszabban itt olvashatsz róla:[link]

    Ha valakinek könnyebb lett a diétával, kívánjunk neki kitartást és jó szerencsét, nem tudom, mennyivel rosszabb ez, mint Rubint Rékától életvezetési tanácsokat kapni.

  • 2017.04.13 20:53:00Anna Halmai

    Kedves Puskás Pálma! A cikkében említett csoport egyik tagjaként, és mint szintén érintett édesanyaként, szeretném megköszönni, hogy ennyire mélyrehatóan tanulmányozta azt a "témát", amely gyermekeink születése óta kitölti a mindennapjainkat 7/24-ben. Rengeteg időbe és energiába kerülhetett ennyi információt beszerezni és átlátni, hogy ez a cikk megszülethessen. Jó munkához idő kell, tudom...de ha még van esetleg ideje, akkor szeretettel várjuk a csoportunkban további információgyűjtés céljából! Hisz minden újságíró elsődlegesen a hitelességre törekszik, és jelen esetben ezt kizárólag csak akkor érheti el, ha azokat a családokat interjúvolja meg, akik jelenleg is ebben élnek, és és használják a fenti módszereket, tapasztalják a hatásait. Mi senkit sem szeretnénk meggyőzni. Nincs rá időnk...Mi csak csináljuk, amit a legjobb tudásunk és az anyai ösztönünk diktál...és a legfontosabb, hogy, mert látjuk, hogy a gyerekeink jobban érzik magukat, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak. Bármely kérdése esetén, kérjük kérdezzen minket, megközelítőleg 1700 leendő riportalannyal várjuk és készséggel állunk rendelkezésére!

  • 2017.04.14 02:46:22cardiobascuralis 3

    Rébusz:
    Ja, nyilván mivel atomokból épülnek fel a gyerekei, az anyuka egyben atomtudós is.
    Hagyjuk már a baromságokat, az illető egy tanulatlan idióta, aki áltudományos faszságokat terjeszt.

    A példáidra:
    Valószínűleg ezek a gyerekek 20 évvel ezelőtt meg sem születtek volna, vagy nem érik meg az 1 éves kort, úgyhogy ki sem derült volna, hogy autisták.
    Nem biztos, hogy mindenkit életben kellene tartani csak azért, mert megfogant.
    Bármennyire kegyetlenül hangzik is.
    A sérült kölyköket az állatok is kivetik az alomból. A ragadozók egy része meg is eszi saját sérült kölykét, miután megölte.
    Nem véletlenül.

    D2:
    "nem tudom, mennyivel rosszabb ez, mint Rubint Rékától életvezetési tanácsokat kapni"
    Valószínűleg semennyivel. Csak nem is jobb semennyivel.

    Anna Halmai:
    "mint szintén érintett édesanyaként"
    Te hol magyar tanulta? Kér pénz vissza, nem sikeresülte tanfolydogálás.

    "Rengeteg időbe és energiába kerülhetett ennyi információt beszerezni és átlátni"
    Kb. semennyibe, szar magyarsággal leferdített egy neten talált angol cikket. Ennyi a teljes munkássága, mióta csak megjelent az Indexen.

    "minden újságíró elsődlegesen a hitelességre törekszik"
    Lehet, csak az Indexen nem dolgozik egy újságíró sem, itt kizárólag a tanult szakmájukban (ha van olyan) sikertelen botcsinálta firkászok vannak.

  • 2017.04.14 02:51:06cardiobascuralis 3

    D2:
    Bár a helyesírás miatt az első mondatnál abba akartam hagyni, mert aki írni nem tud, az a többit sem, de a kedvedért erőt vettem magamon.
    Nem kellett volna, baromságokat ír.
    Ha szüléskor az anyag végbélbaktériumai jutnak a csecsemőbe, akkor ott kurva nagy higiéniai gondok vannak. Jó, hogy azt nem írja, hogy az anya az újszülött szájába szarik, csak a bélbaktériumok végett persze.

  • 2017.04.14 02:51:13cardiobascuralis 3

    D2:
    Bár a helyesírás miatt az első mondatnál abba akartam hagyni, mert aki írni nem tud, az a többit sem, de a kedvedért erőt vettem magamon.
    Nem kellett volna, baromságokat ír.
    Ha szüléskor az anyag végbélbaktériumai jutnak a csecsemőbe, akkor ott kurva nagy higiéniai gondok vannak. Jó, hogy azt nem írja, hogy az anya az újszülött szájába szarik, csak a bélbaktériumok végett persze.

  • 2017.04.14 06:04:30Ésszelteli

    Ma újra divat a cinizmus.Ha valaki jobban megfigyeli,akkor más sem zajlik mint az ijesztegetés.Ne csinálj semmit, majd mi megmondjuk hova fizess súlyos pénzeket és az eredmény kétséges.Vannak akik már dekodolták ezt a képmutatást. Nincs azzal baj ha valaki maga is utána megy mit tehet saját erőből az ügy érdekében.Így történik a fejlődés, csak éppen erről mélyen hallgatnak.A pénzügyi lobbi csak a pénzedet akarja ehhez kell egy kis agymosás is.Örvendetes,hogy megjelent az ütésállóság.Ha már tudott tenni valamit,akkor azt értékelni kellene.Mégiscsak jvított a gyereke életminőségén!Az orvostudomány is sokszor gyenge.ld rákgyőgyîtást, a hivatalos adatok szerint,aki orvoshoz megy annak 2%-a gyógyul meg ha nem megy akkor 25% van 5 év után is életben.Van akinek ez jelentést hordozz van aki azt hazudja ennek nincs jelentősége.

  • 2017.04.14 06:17:21incognito ergo sum

    Nagyon jó írás, még az sem rontja el, hogy a kardió trollt kiengedték a zárt osztályról és megint itt picsog a megjegyzések között.

  • 2017.04.14 07:51:18lüke

    Hajra MO!A butaság fél egészség......

  • 2017.04.14 08:00:08wmiki

    "Hisz minden újságíró elsődlegesen a hitelességre törekszik, és jelen esetben ezt kizárólag csak akkor érheti el, ha azokat a családokat interjúvolja meg, akik jelenleg is ebben élnek, és és használják a fenti módszereket, tapasztalják a hatásait."
    De ezt honnan veszitek, hogy az indexnél dolgoznak újságírók? Ez miből jött le? Itt fizetett irnokok vannak, propagandisták.
    Csak az a baj, hogy továbbmennek...

  • 2017.04.14 09:13:34Rébusz

    @cardiobascularis 3: ha trollkodni jöttél, akkor nincs értelme válaszolnom, de ha tudatlanságból írtad azt amit, akkor megpróbálom: 1. az már kiderült, hogy fiatal vagy. 20 évvel ezelőtt egy autista, de egy fogyatékos sem számított életképtelennek, bocsi. Ezek a gyerekek a fogyatékosságuk súlyosságátől függően különböző intézményekben nevelték, tanították, elszeparálva az egészséges gyerekektől. Meglehet, hogy 20 éve hazánkban még a Down kórt tem tudták szűrni, tehát mindenki fogyatékos megnevezés alatt más intézményekbe került, mint az egészséges gyerekek. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy egy jól funkcionáló autista vagy egy aspergeres bekerülhetett az átlagos intézményekbe, pontosan azért, mert akkoriban az autizmusra még nem figyeltek fel annyira, mint most és ezek a gyerekek nem fértek bele abba képbe, ami egy szellemi fogyatékosra ráillik. Tudod, azt, amiről te beszélsz, azt Emberéknél gyilkosságnak hívják. Voltak társadalmak, de jelenleg is vannak (pl. India), ahol a fogyatékos gyereket (aktuális: a dzsungelbe kirakott india kislány esete) sorsára hagyják. Én örülök, hogy nem oda születtem - egészségesnek sem. Ha elkezdesz állatként élni, akkor mindenben tégy úgy, meglátjuk mivé válsz. 2. a szüléssel kapcsolatban is tudatlan vagy: természetes szülésnél a baba benyeli az anyja hüvelybaktériumait (nem a végbelében vagy a vastagbelében lévőt..!), és ezekkel a tejsavbaktériumok lesznek az elsők, amik a baba bélrendszerét benépesítik, vagyis kezdik adni az immunvédettséget stb. neki. Az anyatejjel mindez folytatódik.

  • 2017.04.14 09:29:28Rébusz

    @cardiobascularis 3: arról nem is beszélve, hogy egy autista gyerek születésekor semmiben nem különbözik egy egészséges babától. 2-3 éves kora körül lehet először megállapítani, hogy autista, előtte maximum gyanakodni szoktak, főleg az anya, mert még az orvosok is inkább kivárnak, ha megkésett beszéd-, vagy mozgásfejlődésről van szó. Csakhogy mennél jobban múlik az idő, annál nehezebb bármit is korrigálni, visszafordítani. Ebben van szerepük a szülőknek, akik leírják az először tapasztalt furcsa jeleket és próbálnak a többi szülőnek segíteni, náluk mi vált be és mi nem, mit kellett volna máshogy csinálni.
    Az autisták nem egyformák, a diétás megoldás Amerikában már régóta megy és egy próbát mindenképpen megér. Az irritábilis bél szindróma például szintén lelki okokra vezethető vissza, vannak akiknek a pszichoterápia segít. Tehát nem lehet tagadni az összefüggést a bélrendszer és a lelkiállapot között.
    Még nem találkoztál autistával, fogyatékossal, akikben gyakorlatilag 0 (nulla) gonoszság, rosszindulat, hátsó szándék, bosszúvágy van. Ha rosszat tesznek, azt úgy kell értékelni, mint egy kisgyereknél, aki nincs tisztában vele, hogy mik a társas együttélés szabályai. A gyerekem mikor bekerült az oviba kicsiként még nem tudott felöltözni. Az autista csoporttársa nagyobb volt mint ő, 1-2 évvel, meglátta, hogy a gyerekem bajlódik a cippzár felhúzásával, szó nélkül odament hozzá és felhúzta neki... Nem várta meg, míg a dadus odaér és segít.

  • 2017.04.14 12:34:39mbogi

    Az autizmus nem fogyatékosság, és teljesen életképes, egészséges emberek. Leszámítva az esetleges fent tárgyalt ételallergiákat.
    Hihetetlen, hogy ezt még mindig magyarázni kell.

    A cikkírónak valóban meg kellett volna kérdeznie a fent említett édesanyát, mert így tényleg nem sokat ér a cikke. Ez a dolga, újságíró.

  • 2017.04.14 14:53:02cardiobascuralis 3

    incognito ergo sum:
    Igen, a hozzád hasonló tanulatlan, gondolkodásképtelen sötét seggek értelmi szintjének megfelel.

  • 2017.04.14 15:03:42cardiobascuralis 3

    Rébusz:
    "20 évvel ezelőtt egy autista, de egy fogyatékos sem számított életképtelennek, bocsi."
    Nem a faszt. Sőt, a többség meg sem született, vagy hamar meghalt.

    Nem, ezt idiótáéknál hívják gyilkosságnak.
    Emberéknél azt hívják gyilkosságnak, amikor a két szülőnek élete végéig minden pénzét és idejét az autista vagy egyéb fogyatékos gyereke gondozásába kell ölnie. Az a két ember ezzel meg lett gyilkolva. Az ugyanis onnan nem élet, csak vegetálás annak érdekében, hogy egy harmadik, nagyjából zöldségszinten lévő, emberformájú lény ne pusztuljon el.

    "baba benyeli az anyja hüvelybaktériumait"
    Olvasd el a cikket baszd meg, amire hivatkoztak. Ott végbélbaktériumokról ír az idióta szerző.

    "Voltak társadalmak, de jelenleg is vannak (pl. India), ahol a fogyatékos gyereket (aktuális: a dzsungelbe kirakott india kislány esete) sorsára hagyják."
    Azaz vannak még értelmes társadalmak a PC-skedő fasz társadalmak mellett.

    "a diétás megoldás Amerikában már régóta megy és egy próbát mindenképpen megér"
    Ja, akkor itathatnak a gyerekkel napi 5 liter vizet is. Az is totál hatástalan, de egy próbát megér, a hülyék szerint biztosan.

    " irritábilis bél szindróma például szintén lelki okokra vezethető vissza"
    Hagyjuk ezeket a new age-es faszságokat, ha lehet kérni.

    Az meg tök mindegy, hogy valaki bosszúból basz fejbe egy kalapáccsal, vagy csak azért, mert nem képes felfogni, hogy mit csinál.
    Meséket meg én is tudok mondani.

  • 2017.04.14 15:04:57cardiobascuralis 3

    mbogi:
    "Az autizmus nem fogyatékosság, és teljesen életképes, egészséges emberek."
    Neked kurvára fogalmad sincs arról, miket beszélsz.
    Egy autista meg felnőttként is életképtelen önállóan, annyira súlyos fogyatékosság.

  • 2017.04.14 16:47:17Rébusz

    @cardiobascularis 3: Szerintem költözz Indiába...

    Az autizmus a tudomány jelen állása szerint nem fogyatékosság, még akkor sem, ha vannak közöttük olyanok, akik életük végéig segítségre szorulnak.

    Csak trollkodsz, mert ép eszű ember nem ír le ennyi marhaságot, hogy a saját tudatlanságát igazolja vele.

  • 2017.04.14 16:49:34Rébusz

    @mbogi: nem fogyatékosság, de nem is csak az ételallergia a baja egyeseknek... Te sem vagy nagyon képben, ami azt illeti.

  • 2017.04.14 18:28:38liveindreams

    "6-12 hónapos babák jó eséllyel nem esznek még cukrot, és igen korlátozottan fogyasztanak tehéntej-fehérjét is."Ja, egy ideális világban. Itthon kb 4 hónapig jó ha szopik egy gyerek (átlagosan), és biza utána sokan kapnak zsömlé és cukrot is.

  • 2017.04.14 22:37:22cardiobascuralis 3

    Rébusz:
    "ép eszű ember nem ír le ennyi marhaságot, hogy a saját tudatlanságát igazolja vele"
    Ezek szerint te trollkodsz?

  • 2017.04.16 21:38:46mbogi

    Rébusz, a cikk az ételallergiákról szól. Erre reagáltam.
    Eléggé képben vagyok, maradjunk annyiban.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta