Soha többé autizmus - diétával? Most tényleg?

Zanza!

Egy győri anyuka állítja, meggyógyította autista gyerekét diétával, sőt, már tanítja is a módszert. Bár elsőre meredeken hangzik, állításainak egy részét a tudomány is tudja igazolni. Más részüket viszont nem. Lássuk, mire jó és mire nem hat az autistáknál a speciális étrend.

Az autizmus divatos betegség manapság. Nem szép dolog ilyet mondani egy sokak életét megnehezítő pszichés zavarra, igaz? Ugyanakkor tény, hogy bizonyos problémák időként pár évre a kutatók és a közvélemény fókuszába kerülnek, sorra jelennek meg a vele kapcsolatos kutatások és cikkek, a véleményformálók véleményt formálnak róla, a csodadoktorok meg tudják gyógyítani, a hipochondriára hajlamosak felfedezik magukon a tüneteit, a „valódi” pánikbetegek vagy ADHD-sok vagy autisták pedig csak kapkodják a fejüket.

Természetesen nem baj, ha egy probléma nagy nyilvánosságot kap, hiszen így az érintettek hamarabb diagnózishoz jutnak, könnyebben értesülnek a gyógymódokról, a kutatók szívesebben kutatják a témát, és ha szerencsénk van, még a pszichés zavarokhoz gyakran kapcsolódó stigmatizáció is csökken.

És persze megjelennek a piacon a csodaszerek, csodadiéták, teák, ráolvasások, méregtelenítőkúrák és egyéb tetszőleges kuruzslások. Most épp egy győri édesanya képes gyógyítani az autizmust, mi több, már meg is tette: fiának autisztikus tünetei szinte teljesen elmúltak. A módszer alapja a bél és az idegrendszer kapcsolatának felismerése, és egy ezen alapuló méregtelenítő étrend bevezetése. De tényleg összefügg a belünk és az agyunk? És ha nem eszek zsömlét, meggyógyulok az autizmusból?

Akkor most elmagyarázzuk.

Tényleg van köze az autizmusnak a bélhez?

Igen, van. Az autizmus multikauzális, azaz több okra visszavezethető betegség; emellett gén-környezet interakció eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy kialakulásában örökletes és környezeti tényezők együttállásának van szerepe. Az azonban tévedés, illetve részinformáció, hogy az autizmus csupán a bélműködés zavara.

Már ott figyel a génekben

Az autizmus genetikai hátterével kapcsolatos kutatások épp ott tartanak, hogy sikerült 65 gént azonosítani. Ezek döntően az idegrendszer felépítését kódoló gének és ezek mutációi növelik az autizmus kockázatát. A gének egymásra is hatnak, és más típusú genetikai eltérések figyelhetők meg a magas intellektusú autizmus spektrumzavarban, mint a „sima” autizmusban.

97982502
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Az autizmussal kapcsolatban rengeteg spekulációra ad okot, hogy a tünetek általában másfél-három éves kor között válnak nyilvánvalóvá, az előtt a baba nem „látszik” autistának. Részben innen ered a sokszor cáfolt védőoltás-elmélet is (melyet a fenti anyuka is említ): a baba fokozatosan nő, közben kapja az oltásokat, és egyszercsak felfedezik rajta az autizmus tüneteit, így könnyen gondolhatjuk az időbeli egybeesést ok-okozati összefüggésnek is.

Ugyanakkor épp pár hete jelent meg a Nature c. rangos szaklapban az a kutatás, amely szerint az autizmus már 6-12 hónapos korban kimutatható: a később autizmussal diagnosztizált babák agya ebben az életszakaszban máshogy fejlődik, a kérgi szürkeállományuk túlburjánzik, amely mágneses rezonanciavizsgálattal szépen követhető. Itt jegyeznénk meg, hogy a 6-12 hónapos babák jó eséllyel nem esznek még cukrot, és igen korlátozottan fogyasztanak tehéntej-fehérjét is.

Bél és agy: jobban összefügg, mint gondoltuk!

De térjünk a lényegre. Az autizmuskutatás egyik izgalmas területe valóban az idegrendszer-bél kapcsolat feltárása. Az utóbbi években sorra születnek azok a tanulmányok, amelyek a bél, illetve a bélflóra állapotának szerepét vizsgálják pszichés zavarokban (a jelenségről bővebben itt írtunk, meg azt is megírtuk, hogy ha sok natúr joghurtot eszik, akkor kevésbé lesz szociális fóbiás).

Ezek az összefüggések első pillanatban szokatlannak hatnak, hiszen úgy szocializálódtunk, hogy test és elme külön fogalom – csakhogy ez a dogma mára már megdőlt. A bélben élő baktériumflóra hatással van idegrendszerünk állapotára – ez ma tudományos tény.

A bél és az idegrendszer kapcsolata még ennél is sokrétűbb: nemrég jelent meg egy kutatás például arról, hogy az autizmussal élők körében gyakori székrekedés valójában a stresszre adott reakció. A kutatók autista gyerekeket „idegesítettek” fizikai ingerekkel, majd megmérték a stresszhormon-szinjüket (kortizol). Kiderült, hogy az autizmussal élő gyerekek sok esetben a magas kortizolszinttel összefüggésben produkáltak gyomor-bélrendszeri tüneteket, azaz esetükben a stressz emésztési zavart okozott.

Autista bél?

A kutatók agy-bél-mikrobiom tengelynek nevezik a központi idegrendszer, az emésztőrendszer és a benne élő bacirengeteg közötti kapcsolatot. Egyre több kutatás igazolja, hogy ebben a tengelyben felmerülő hibás működéseknek köze van az autisztikus tünetek kialakulásához.

Tudjuk, hogy autizmussal élő gyerekek körében gyakoribbak a bélműködési zavarok. Azt is kimutatták, hogy a szervi okkal nem magyarázható székrekedés különösen jellemző lehet az autista gyerekekre – a két dolog annyira szorosan együtt jár, hogy egyes kutatók szerint az autizmussal élőket eleve rutinszerűen szűrni kellene emésztési zavarokra, az emésztési zavaros gyerekeket pedig autizmusra.

A kutatók szerint mindez annak köszönhető, hogy az autisták belében másfajta baktériumok élnek, mint a nem autisták belében. Az autisták belében kevésbé sokszínű a bélflóra, és az egyes bakrétiumtörzsek aránya is eltér a nem autistákétól.

Úgy tűnik, ez részben mutat átfedést az autizmussal élő gyermekek emésztőszervi tüneteivel: létezik egy „normál” baktériumflóra, egy másik az autistákra jellemző flóra, és ezektől is elkülöníthető az emésztési zavarral küzdő autisták bélflórája.

Akkor gyógyítsuk meg a bélflórát!

A fenti kutatások nem annyira régiek, így a hétköznapi gyakorlatban még nem igazán jelentek meg a megfelelő gyógymódok. A kutatók maguk is óvatosságra intenek, hiszen rosszul megválasztott gyógymódokkal árthatunk is (ilyen volt autizmusban a kelátképző fémek adása, ami már jobbára lecsengett, de akkortájt haláleseteket is okozott).

A bélflórát elvileg a következőképpen lehet megváltoztatni: diétákkal, probiotikumokkal, antibiotikumokkal és széklettranszplantációval. Utóbbi esetben antibiotikumokkal kiirtják a páciens saját bélflóráját, majd egészséges emberek székletéből származó bacikkal újratelepítik. Az ezzel kapcsolatos kutatások kezdeti fázisban vannak, de úgy tűnik, a széklettranszplantáción alapuló eljárások valóban csökkenthetnek egyes viselkedésbeli tüneteket. Persze, mindez nem veszélytelen és nem is mellékhatások nélküli. Meg az is lehet, hogy a hatások csupán átmenetiek – a tartós hatás leméréséhez hosszabb távú, követéses vizsgálatokra lesz szükség.

És a diéták?

Az autizmus gyógyítása diétával szintén nem új találmány. A szóba kerülő tápanyagok többnyire a glutén és a tej (azaz a tehéntejfehérje, a kazein) – ezek elhagyása esetleg csökkentheti az autisztikus tüneteket. Ezt a két anyagot, illetve az elhagyásukat sok éve vizsgálják autizmussal élők körében.

Vannak arra utaló jelek is, hogy talán lehet értelme kipróbálni a gluténmentes diétát: egy randomizált, kontrollált, bár elég kis elemszámú friss kutatás szerint a gluténmentes diétát tartó autista gyermekek emésztőszervi tünetei csökkentek, és autisztikus viselkedésbeli tünetei is csökkentek. Ugyanakkor az összefoglaló kutatások ( például ez) szerint a gluténmentes és a tejmentes diéta hatása nem bizonyított, az ezeket alátámasztó kutatások rossz minőségűek. Elképzelhető, hogy arról van szó, hogy ezek a diéták az autisták egy kisebb alcsoportjának hatásosak, de nem mindenkinek.

Felmerülhet még a ketogén diéta (nagyon leegyszerűsítve: nagyon sok zsír, sok fehérje, kevés szénhidrát) bevezetése, ez ugyanis megváltoztatja a bélflórát, és egyes neurológiai betegségek esetén jó hatású.

A ketogén diéta jól szerepel állatkísérletekben, azaz autista egerek viselkedéses tüneteit egész hatékonyan csökkenti. Emberekkel kapcsolatos eredményekre még várnunk kell. Míg azzal nagy bajt nem csinálunk, ha kipróbálunk pár hónapig egy gluténmentes vagy tejmentes étrendet, addig a ketogén diéta, illetve a bélflóra megváltoztatását célzó drasztikusabb beavatkozások már nem veszélytelenek.

Milyen tünetek gyógyulnak meg?

A kutatások szerint a repetitív, sztereotipikus viselkedés és az emésztőszervi tünetek összefüggnek. Mármint időben, az ok-okozati összefüggés nem világos: lehet, hogy a gyerek azért ideges, mert nem tud kakilni és azért veri a fejét a falba, de lehet, hogy valami külső stressz hatására lesz ideges és attól nem tud kakilni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a bélműködést megváltoztató beavatkozások csökkenthetnek egyes autisztikus tüneteket. Hangsúlyozzuk ki még egyszer, hogy _egyes_ viselkedésbeli tüneteket. Mint például a sztereotip viselkedés.

Emlékszünk arra a kutatásra, ami szerint az autista gyerekek agya már 6-12 hónapos korban máshogy nő, mint a nem autisták agya? Egy ilyen korai agyfejlődési zavart hogyan lehetne meggyógyítani azzal, ha elhagyjuk a zsömlét? Hát, sehogy.

Az agy-bél tengelyt, illetve a diétákat vizsgáló kutatások jellemzően az autizmus nagy, látványos viselkedésbeli tüneteire irányulnak: sztereotip viselkedés, agresszív kitörések. Egyéb autisztikus tünetek, illetve készséghiányok, mint a kommunikáció szegényessége vagy a társas készségek zavara kevésbé említődnek.

A társas készségek zavarát nem gyógyítja, ha nem adunk zsemlét

Nem szabad elfelejteni, hogy az autizmus még mindig a központi idegrendszer, azaz az agy betegsége: a bélflóra hatással van ugyan agyunk működésére, de agyműködésünket nem csak és kizárólag a bélflóránk határozza meg. Ugye? Hanem az is, hogy milyen az agyunk felépítése, hogy hol élünk, kikkel találkozunk, milyen benyomások érnek minket, milyen készségeket sajátítunk el, hogyan, mikor.

shutterstock 75904627
Fotó: Shutterstock

Az autizmus egyes tünetei készséghiányok, vagy azokból erednek. A készségfejlesztés ezért autizmusban továbbra is elsőrendű, és minél korábban elkezdjük, annál jobb. A késő beszédfejlődés és a társas készségek zavara a megfelelő fejlesztő terápiákkal kezelhető, ugyanakkor senkinek nem fognak új, eddig meg nem lévő készségei kifejlődni attól, ha diétát tart. Az autizmus gyógyításának magyar irányelvei egyébként kitérnek a diétákra és a fejlesztésekre is, az irányelvek itt olvashatóak el.

Az autizmus egyik kulcstünete a mentalizáció zavara, azaz az autisták nem tudják bejósolni, megtippelni, mit gondolhat, érezhet a másik ember. Ezt a tünetet nem gyógyítja meg, ha nem adunk neki zsömlét: a mentalizációs készség fejleszthető, de ehhez szakember szükséges.

“A fejlesztés mindenképpen egyénre szabott, pszichoszociális és gyógypedagógiai eszközöket használ.” – mondta el kérdésünkre dr. Bálint Melinda pszichiáter, az Autizmus Alapítvány munkatársa. - “Fő területei a szociális - kommunikációs készségek javítása, a sztereotip, beszűkült viselkedések és érdeklődés, a nem funkcionális rutinokhoz való ragaszkodás kezelése, valamint a kognitív, önállósággal, önellátással kapcsolatos, munka - és szabadidős készségek fejlesztése.

Gyakran részét képezi a strukturált, bejósolható környezet kialakítása és a vizuális alapú kommunikáció bevezetése. A fejlesztő a szülőkkel is felveszi a kapcsolatot, és tanácsokat ad az otthoni ellátáshoz, neveléshez is.”

Hamis remények?

A szakember szerint a divatos diétákkal nem árt óvatosan bánnunk, hiszen adott esetben árthatunk is velük.

“Míg a diéta előnyös hatása autizmusban nem bizonyított megbízhatóan, káros hatásai lehetnek, például mert még jobban megterheli a sokszor egyébként is túlterhelt családot anyagi és fizikai szempontból, és akár más, bizonyítottan hatékony terápiák elől veheti el a forrásokat.” – magyarázza a doktornő.

“Emellett veszélyt jelent, hogy a gyermek fejlődő szervezete nem jut hozzá a szükséges tápanyagokhoz - ezt sokszor nehezíti, hogy eleve válogatós, és így még nehezebb biztosítani a kiegyensúlyozott étrendet.

A diétát hirdető hölgy azzal az ígérettel, hogy meggyógyítja az autizmust, hamis reményt kelthet a szülőkben, miközben jelenleg nincs arra tudományosan elfogadott bizonyíték, hogy az eltérő idegrendszeri fejlődés valahogy gyógyítható, elmulasztható lenne, ráadásul a gyermekben azt az érzést kelti, hogy vele alapvető szinten nincs rendben valami.

Szerintem az autizmussal élőket nem meggyógyítani, hanem elfogadni kell, biztosítani számukra azt az érzést hogy alapvetően jók úgy ahogy vannak. Inkább arra fontos törekedni, hogy az átlagemberek, nem érintettek is minél jobban megértsék ezt az állapotot, és társadalmi szinten tudjunk alkalmazkodni hozzá.”

Túlérzékenység és vércukoringadozás

Egy másik, felnőtt autistákkal foglalkozó pszichiáter, Dr. Farkas Kinga szerint a diéták jótékony hatása az autizmusban jellemző érzékszervi hiperérzékenységgel (szenzoros hiperszenzitivitás) is összefüggésben állhat.

“Az autizmus spektrumzavarra jellemző, hogy az érintettek egyes érzékszervi ingerekre jóval alacsonyabb ingerküszöbbel reagálnak. – magyarázza a doktornő. – Van, aki felrobban a feszültségtől, mert az alagsori terápiás szobában számomra alig észrevehetően villog a neon, de a másodikon, ahol természetes fény van, semmi baja.

Van, aki nem bírja a légnyomásingadozást, vagy a ruhaanyagban a 2 százalék poliésztert. Van, aki a vércukorszint ingadozásait vagy épp az emésztéssel kapcsolatos testi érzeteket tolerálja rosszul. A finomított cukor, a glutén és a tej kivezetésével együtt járhat, hogy jobb glikémiás indexű ételeket esznek, kisebb lesz a vércukoringadozás, nagyobb a rosttartalom, ami egy egyenletesebb, kisebb ingadozásokat produkáló anyagcserét eredményez, így kevesebbszer lesz az illető feszült, ideges ezek miatt. Ennek a hatásnak azonban sok köze nincs a glutén fehérjéhez vagy a kazeinhez.”

De a győri anyuka meggyógyította!

A hölgy fiának a tünetei csökkentek a diéta hatására. Ez nem hihetetlen. Egy másik ismerősöm autista kislányára átmenetileg jó hatással volt a diéta, nyugodtabb lett tőle, később lecsengett a hatása. Ez is hihető a fentebb vázolt tudományos eredmények tükrében. A diétaguru azért gyanús nekünk, mert azt állítja, hogy az autizmus meggyógyítható – pedig nyomtalanul nem.

További gyanakvásra ad okot, hogy Kertész Nikoletta Zita legközelebb a Bionom Központban ad elő autizmusgyógymódjáról, a bionom pedig Antal Valinak, a magyar internet egyik legismertebb alternatív gyógyítójelöltjének “találmánya”, és minden tudományos alapot nélkülöz.

(Ne keverjük össze a bionom és a mikrobiom szavakat, az előbbiek az alteros kamutanok, az utóbbi a bélbacik összessége). Sajnos ezzel már önmagában veszít egy keveset a hiteléből a dolog.

Emellett a diétaguru szerint a tejallergia, a gluténérzékenység és a többi ételallergia laborvizsgálattal kimutatható – sajnos ez nincs így, főként gyerekkorban, de később is nagyon rossz eredménnyel jósolják be a vérvételek az ételallergiákat.

Soha többé autizmus? Most tényleg?

Nem beszélve arról, hogy a “Soha többé autizmus!” kampánymondatot autizmussal élő barátaim nevében is rettentő sértőnek és kirekesztőnek érzem. Az autizmus spektrumbetegség, az érintettek között természetesen vannak súlyos, értelmi fogyatékkal járó esetek, ahol nyilvánvalónak tűnik, hogy jó lenne legalább valami tüneti javulást elérni.

GettyImages-179803613
Fotó: Bsip / Getty Images Hungary

A spektrum másik vége a rosszul mentalizáló, azaz a társas készségek, főként az érzelemkifejezés terén az átlagtól elmaradó, de gyakran racionálisabban gondolkodó, precízebb, monotóniatűrőbb, intellektuálisan kiemelkedő személyek.

Esetükben már nem annyira egyértelmű, hogy átlagembert kellene belőlük faragni, diétával vagy mással. Persze, lehet az a cél, hogy legyen a világon mindenki teljesen egyforma, de akkor egy idő után életképtelenné válna az emberiség, ja, meg baromi unalmas is lenne.

Blogmustra