Döbbenetes, mennyi koraszülést okoz a szmog!

Olvasási idő kb. 3 perc

A szálló por a veszélyes, vagyis többek közötta dízel autók, és a fával-szénnel fűtés. Mit tehetünk ellene?

A légszennyezés rossz dolog, tudjuk. Arra azonban nem biztos, hogy gondolunk, milyen sokrétűen befolyásolja egészségünket és utódaink egészségét is. A kültéri légszennyezettség növeli például a koraszülés kockázatát – a koraszülöttség pedig számos testi és idegrendszeri betegségre hajlamosít és rontja a baba életkilátásait. Egy friss kutatás szerint világszerte évente 2,7 millió koraszülés történik a légszennyezettségnek köszönhetően.

A szálló por a legveszélyesebb

Jó, de ezek biztosan a fejlődő országokban történnek, bányák és szénfeldolgozó üzemek tövében, ahol a dízelmotorral járó helyiek naponta permetezik vegyszerekkel a génmódosított avokádót? Persze, főleg ott. Csakhogy a szóban forgó légszennyezés pont az a típusú, amelyik európai településeken is simán előfordul, mi több, épp pár hete volt nálunk is szmogriadó miatta.

A koraszülés esélyét ugyanis a levegőben lebegő apró részecskék, magyarul szálló porszemek okozzák, amelynek fő forrásai a gépjárművek, különös tekintettel a dízeles autókra, valamint a fűtéskor keletkező égéstermékek.

A Journal of Environment International (kb. Nemzetközi Környezet Szakfolyóirat) című szaklapban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a légszennyezés nem csak azoknak az egészségére ártalmas, akik a rossz levegőt belélegzik, hanem a fejlődő magzatot is károsítja.

A koraszülés mögött persze számos egyéb ok és kockázati tényező is állhat: a WHO adatai szerint évente a világon 15 millió baba születik korán, közülük 1 millió meghal a koraszülöttség szövődményei következtében. A 15 millióból 2,7 millió esetben megelőzhető lenne a koraszülés, ha nem szennyeznénk a levegőt.

Tehetünk ellene?

Jó kérdés. A kutatók felsorolták, melyek azok a tényezők, amelyek a szálló por mennyiségét növelve rontják a levegőt. Ezek:

  • a dízeles járművek,
  • az erdőtüzek,
  • a szántóföld felégetése,
  • valamint a fával vagy szénnel való fűtés.

A dohányzás, beleértve anya aktív vagy passzív dohányzását is, egyébként hasonló hatással van a magzatra, mint a szálló por, de ebben a kutatásban ezt külön vizsgálták, vagyis a 2,7 millió koraszülésben nincsenek benne a dohányzás okozta esetek.

A fentiek miatt egy indiai vagy kínai nagyvárosban élő várandós nő több mint tízszer annyi szálló port lélegzik be, mint egy angol vagy francia faluban lakó kortársa. Hazai városokról és falvakról nem szól a tanulmány, de ezeket az adatokat – legalábbis a napi aktualitást - könnyedén leolvashatjuk az időkép.hu szmogtérképéről.

A tanulmány szerzői szerint az egyes országoknak össze kell fogniuk a gyerekeink védelmében, hiszen a légszennyezés országhatárokat nem tisztelő probléma. Egy-egy város esetében is elmondható, hogy a légszennyezettség egy része köszönhető csak a városlakók életmódjának, más részét a városon kívüli területekről fújja oda a szél.

Az egyén szintjén ebből talán annyi megvalósítható, hogy ha tehetjük, ne használjunk dízeles autót, és ne fűtsünk szénnel-fával – persze, ezt nem mindenki teheti meg. Ahogy azt sem, hogy szmogos időben nem hagyja el a lakást, vagy hogy a terhessége idejére vidéki birtokára költözik. Mégis érdemes a fenti szempontokat észben tartani és amennyire lehet, vigyázni a saját és utódaink egészségére.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.