SZÜLŐSÉG

Ezeken a dolgokon múlik a tanulás sikere

2016. január 29., péntek 19:15

Mitől lesz sikeres és eredményes a tanítás és a tanulás, és mi az, amiről sokat beszélnek, de valójában csak kamu az egész, és nem lesz tőle semmivel sem okosabb a gyerek? A legtöbb szülőt rendkívüli mód érdekli a kérdés, és nem véletlenül.

Egy új-zélandi oktatáskutató, John Hattie összegyűjtötte és kielemezte az elmúlt 50 év oktatás-hatékonysággal kapcsolatos kutatásait, amit Juhász Valéria foglalt össze az Új Pedagógiai Szemlében.

A 800 kutatás összegzésénél csak azokat a szempontokat vizsgálta Hattie, amelyek tényleg alakíthatók az iskolában, amik viszont nem, azokkal nem foglalkozott, mivel, ha megfeszül, sem tudja például a családok egészségi állapotát befolyásolni a legjobb akaratú tanár, és a legjobban felépített oktatási rendszer sem. De mi az, amit igen, és amibe értelme is van energiát fektetni, akár otthon is?

Olvasáskészség

A gyerekek iskolai teljesítménye alapvetően függ az olvasáskészségtől, aki nem tud jól olvasni, az nem fog boldogulni a további tanulnivalókkal sem. Az olvasáskészség fejlesztését pedig a legjobban a szókincs fejlesztésével lehet megtámogatni: a felmérésekben azoknak a gyerekeknek volt jobb a szövegértése, akik ismerték, értették a szövegben előforduló szavakat. Jé. Vagyis a szókincsfejlesztő programok egyáltalán nem fölöslegesek. Tegyük hozzá: ezért otthon is elég sokat tehetünk, kisgyerekkorban meséléssel, beszélgetéssel, és a sokféle élmény és szituáció (családi programok) is előhoznak egy csomó új szót. 

Viszont az olvasás puszta lehetősége nem elegendő ahhoz, hogy fejlődjön az olvasási képesség. Ha a gyerek magában olvas, és utána esetleg feladatokat is old meg, az még korántsem olyan hatásos, mintha megbeszélik, értelmezik az olvasottakat.
Vagyis, ha ötvennyolcadszor jön oda a gyerek elmesélni, hogy mi történt a Harry Potter aktuális kötetében, a legjobban akkor tesszük, ha lankadatlanul a rendelkezésére állunk, és megvitatjuk vele a fejleményeket.

shutterstock 190022396

A jó tanár nagyon fontos             

A hatékony iskolák annyiban hatékonyak, amennyiben a benne dolgozó tanárok azok. Vagyis nem igazán az számít, hogy (hasonló iskolatípuson belül) melyik iskolába írattuk a gyereket, hanem az, hogy milyen a tanár, aki tanítja. Igaz, erre van a legkevesebb ráhatása a szülőnek, de azért nem árt tudni, hogy mit érdemes elvárni egy tanártól. A jó pedagógus ismérveit elég nehéz elsorolni, de megpróbáljuk.

  • Világosan el tudja magyarázni az osztálynak, hogy mi a cél, miért kell ott tölteniük a fiatalságukat az iskolapadban, illetve konkrétan azt a heti 1-2-3 alkalmat az ő óráin. 
  • Meg tudja értetni a gyerekekkel, hogy ők maguk tehetnek azért, hogy haladjanak és eredményeket érjenek el, vagyis, hogy mindenki fejlődőképes.  
  • Elfogadó, törődik a gyerekekkel, meghallgatja és szereti őket, bizalmi kapcsolatot tud kialakítani velük. Így az önbecsülésük és a teljesítményük sokkal jobb lesz, a magatartásproblémák pedig ritkábbak. Ha a gyerek nem akar az iskolába járni, az általában a tanár miatt van. 
  • Tud csapatot kovácsolni az osztályból. Ha van közös cél és jó a társaság, akkor jó a légkör az osztályban, és együtt tudnak működni a sikerért. Ha nem ciki hibázni, ha a visszajelzések nem rosszindulatúak, eredményesebb lesz a tanulás.
  • Megvannak a hatékony pedagógiai módszerei, ami a tantárgyi ismereteknél is fontosabb. A megfelelő módszerrel a természettudományok tanításánál lehet kimagasló eredményeket elérni, de az íráskészség és a matematikai képességek kialakulása is sokban függ a tanár módszereitől. Vagyis, ha a fél osztály kettes kémiából, akkor nem a gyerekekkel van a baj.

A gyerek hozzáállása

A legerősebb tényező az, hogy a gyerek mit vár el saját magától, mire tartja a saját képességeit. Azok teljesítenek jobban, akik hisznek abban, hogy a képességeik fejleszthetők, míg azok, akik rögzült adottságnak tekintik a képességeiket, nem fognak sok energiát fektetni a fejlődésbe.

Sokat számít a gyerek hozzáállása, vagyis, hogy mennyire nyitott az új dolgok befogadására, és mennyire tartja fontosnak a tanulást. Ahhoz, hogy a gyerek nyitott legyen, viszont az kell, hogy legyen megfelelő inger, érdekes anyag, amivel meg tud birkózni, legyenek céljai, kapjon megfelelő visszajelzést, megerősítést és elismerést a munkájáról. Ez az elismerés különösen fontos a kamaszkorban, mert gyakran ebben az életkorban dől el, hogy valaki akar-e majd a későbbiekben is tanulni, vagy sem.

Az jár jobban, akitől sokat várnak el

Nagyon fontos, hogy milyen elvárásokat támaszt az iskola (szülő) a gyerekkel szemben. Akitől többet várnak el, az általában több lehetőséget is kap, vagyis végeredményben jobban jár, mert jobban fejlődik.

Hogy kinél alakítanak ki a tanárok magasabb elvárásokat? Aki eleve jó benyomást kelt, aki magasabb szociális státuszban van, illetve akinek jó a magatartása, azt okosabbnak és barátságosabbnak is vélik a tanárok, így több figyelmet is kap, többet fognak kihozni belőle. Azokat a gyerekeket, akiket viszont megcímkéznek valamilyen tanulási nehézséggel, vagy hírhedt „rossz gyerek”, ott a teljesítmény is alacsonyabb lesz.

A tehetséges gyerekekkel kapcsolatban gyakran vitáznak arról, hogy jót tesz-e, ha osztályt ugrik, vagy inkább ne tegye. Kiderült, hogy de, egyértelműen jobban jár. Az okosabb gyerek jobban érzi magát a nála idősebbek között, ha a saját tempójában tanulhat. Ha visszafogják, csak ártanak neki.

A buktatásnak és a szegregációnak semmi haszna

Buktatás kimondottan rossz hatással van a gyerek hozzáállására és önbecsülésére, míg ha tovább engedik, annak pozitív hatása lehet, mert nem megy el a gyerek kedve az iskolától és saját magától. Fontos, hogy legyenek (megmaradjanak) a támogató kapcsolatok, őszinte barátságok, mert az ember rögtön szívesebben jár be az iskolába, ha van kiért. Ha viszont valakit kiközösítenek, az cserében magasról tenni fog a tanulásra.

A közvélekedéssel szemben a kisebb osztálylétszám nem befolyásolja igazán az eredményességet, de csak azért, mert a tanárok általában nem használják ki a kevesebb gyerekkel járó előnyöket (pl. csoportos munka), nem igazítják az adottságokhoz a módszereiket.

Szintén nincs semmiféle előnye a szegregációnak, vagyis ha a tanítás hasonló adottságú gyerekek homogén csoportjában folyik. Sőt, összességében inkább káros az elkülönítés, mert bebetonozza a gyerekeket a képességük szerinti csoportba. Hatékony viszont, ha kisebb csoportokban mindenféle képességű gyerekek dolgoznak együtt, és közösen kell megoldani a feladatokat, pl. egymás tanításával.

Az oktatás finanszírozásának vizsgálatakor az derült ki, hogy nem attól fognak többet vagy kevesebbet tudni a gyerekek, hogy mennyi pénzt fordít az adott ország az oktatásra. Két dolog viszont mégiscsak számít: hogy mennyit keresnek a tanárok, illetve, hogy mennyit költenek az infrastruktúra fejlesztésére. Van eszköz, nincs eszköz, illetve elégedett a tanár, vagy nem elégedett a tanár, ez számít.

Mindent egybevetve tehát fontos, hogy lelkesítsük a gyereket, lássa a célt, tudja, hogy miért tanul, és várjunk el tőle mindig egy kicsit többet, mint amit éppen nyújt. Próbáljuk őt jó színben feltüntetni a tanárainál – miután kiválasztottuk a kiváló módszerekkel tanító, elhivatott, kiváló csapatteremtő és kedves pedagógust úgy tizenkét éven át, minden tantárgyból. Mi sem egyszerűbb.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.01.29 21:16:28Mészáros Laci

    Na ez jó cikknek ígérkezik :-)
    Beülök a fürdőkádba és végigolvasom.

  • 2016.01.29 22:24:13D2

    Nosza kinyomtatni és minden pedagógusnak a kezébe nyomni!

  • 2016.01.29 23:08:57egysmás

    És a verés, ha nem tanul, az hogyan hat?
    Körmössel kezelt diszgráfia, kokival kezelt dyscalculia, sallerral kezelt diszlexia?
    Arról hol a tanulmány?

  • 2016.01.30 00:24:13Mr. Bear

    Micsoda bullshit, nem attól függ a színvonal, hogy milyen a finanszírozás, hanem attól, hogy mennyit keresnek a tanárok és milyen az infrastruktúra. Ez mi, ha nem finanszírozás?

    Ha ezt ötven év munkával bírta kikutatni a nagyrabecsült kutató, akkor gratula, mert heroikus munkával feltalálta a meleg vizet. Ezt bármelyik tanár elmondja bármiféle kutatás nélkül.

  • 2016.01.30 01:00:27R2D2 & C3PO

    Nem ártott volna, ha az alatt az 50 év alatt beült volna a padba is néha. Szerintem más következtetéseket vont volna le...

    Az olvasástudás és a diák motivációjában egyetértek. Bár szerintem nem a dicséret és a külső visszajelzés számít, hanem az, hogy többet tud az ember. Öngerjesztő folyamat a tanulás, ha jók az alapok. Az anyag érdekessége nem számít, amennyiben a téma érdekli a diákot. Az sem sokat, aki tanítja. Max.annyit, hogy leszarja a diák a tanarát vagy sem... Főleg, hogy ma az info elérése meglehetősen gyors. Még.

  • 2016.01.30 07:18:36wmiki

    De hogyan definiálta ez a szent kutatót a "sikeres tanulás" kifejezést, mit értett alatta, a tévedhetetlen tudomány nevében?

    Ki az a gyermek, aki minél hamarabb be tudta magolni a tudomány nevű szekta, éppen aktuális dogmáit, hogy aztán fejből vissza tudja öklendezni?

    Amúgy valószínűleg úgy van ahogy írta: ennek a célnak az eléréséhez nagyon fontos egy jó hittérítő.

  • 2016.01.30 08:18:41Eurydice

    Egy új-zélandi oktatáskutató, John Hattie összegyűjtötte és kielemezte az elmúlt 50 év oktatás-hatékonysággal kapcsolatos kutatásait, amit Juhász Valéria foglalt össze az Új Pedagógiai Szemlében.

    Szerintem o nem a sajat otveneves kutatasat osszegezte, hanem osszegyujtotte masoket, es azt. Vagy?

  • 2016.01.30 18:30:35IPetya

    A buktatás szó használata tilos és megtévesztő. A fejkvótás rendszerben hülye az a tanár aki megbuktat gyereket. Lelketlen viszont, aki a tanulás folytatásának képessége nélkül (erről szól az elégséges osztályzat) továbbadja a kollégának a tanulót, megtévesztve gyereket, szülőt. A mese és az olvasás a fantázia fejlesztése felkészít az önálló tanulásra. A mese a szülő gyerek kapcsolatát is erősíti. Sajnos a sokat olvasás eleinte megterhelő, de a gyakorlás nem nélkülözhető. Állítólag az ének és a tánc korai fejlesztése segíti az írás tanulását. A mai filmek visszafejlesztik a gyerekeket, a villogó képernyő lehetetlenné teszi ismeretek szerzését, sőt meggátolják a képek értékelésének lehetőségét. A tanultság/tanulás motivációjának kialakításában az igazi művészet segíthet. A tehetség és a szerencse istenítése akadályozza kitartó munka elsajátítását. A szakmák tanítására is fel kell készíteni a tanulókat, ahol a külső motiváció elfogadása megkerülhetetlen.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta