Piercinget akar a gyerek! Engedjem?

Zanza!

Barátnőm lánya köldökpiercinget akar. Úgy különben rendes lány, jól tanul, nem iszik, nem drogozik. Tizenhat éves lesz, a piercinget a szülinapjára szeretné. A családban áll a bál: anya engedné, apa tiltja, a nagyszülők ájuldoznak. Ami a lányt illeti, ő leginkább csodálkozik az egészen, hiszen a fél osztálynak van piercingje, és ő még csak nem is az orrába vagy a szemöldökébe szeretné. Könnyebb megszabadulni tőle, mint a tetoválástól, és nem olyan feltűnő, mint a fültágító. Akkor mégis, mi a probléma?

Veszélyek, mellékhatások

A Mayo Klinika szakemberei összeszedték, melyek azok a kérdések, amiket érdemes átgondolni, illetve átbeszélni a téma kapcsán: vagyis ha már volt olyan jó fej a gyerek, hogy megosztotta velünk a testékszerezéssel kapcsolatos terveit, akkor az alábbi témákat érdemes felvetni neki.

A piercing elkészítésének és viselésének vannak veszélyei is, ezek közül néhány kézenfekvő, mások kevéssé ismertek. A veszélyeket érdemes alaposan átgondolni és mérlegelni, mielőtt belevágunk a dologba. A testékszer allergiás reakciót okozhat, különösen a nikkeltartalmúak – manapság a legtöbb testékszer orvosi fémből készül, ami ritkán allergizál, de az ékszer kiválasztásánál erre érdemes figyelni. A piercing elkészítése után bőrgyulladás vagy fertőzés léphet fel, amely elgennyesedhet – ennek esélyét csökkenti, de nem védi ki száz százalékig, ha megfelelően higiénikus körülmények között történik a dolog. A higiéniára a vér útján terjedő betegségek miatt fokozottan érdemes figyelni, hiszen ezek közül a legtöbb (HIV, hepatitis B, hepatitis C) nem is gyógyítható, súlyos betegség.

Nem veszélyezteti az ember testi épségét, de nagyon csúnya tud lenni a keloidos sebgyógyulás. Orvosi szakszóval így nevezik, ha a bőrön a sebgyógyulást követően nagy, vastag, kiemelkedő hegszövet látszik. A túlburjánzott hegszöveg néha eltávolítható lézerrel vagy plasztikai sebészeti eljárásokkal, de előfordul, hogy még azzal sem, így tartós szépséghibát okoz. Túlburjánzó sebgyógyulásra hajlamosít a fiatal kor, a sötét bőr, a veleszületett, egyéni érzékenység és a sebfertőzés. Bizonyos testrészeken eleve nagyobb a túlzott hegesedés esélye: az aktív izmok, például a hát, alsó végtagok, vállak és ízületek környékén gyakrabban keletkeznek feltűnőbb, kiterjedtebb hegek.

Tartós következmények

Bár a piercing a tetoválásnál könnyebben eltávolítható – egy évfolyamtársam minden vizsga előtt kivette az orrpiercingjét – a helye sokáig megmaradhat, ezért érdemes felelős döntést hozni róla. Sok olyan munkakör van, ahol nem díjazzák, vagy egyenesen tiltják a testékszert, és a középiskolák politikája is eltérő lehet ebből a szempontból: a mi sulink ősrégi házirendjében még a hajfestés is tiltott, a valóságban természetesen szemet hunynak felette.

A diákoknak egyébként a vonatkozó jogszabály szerint joguk van ízlésüket kifejező haj- és külső viselésére (kivétel önkényuralmi jelképek), de biztonsági szabályokra hivatkozva az iskola megtilthatja a testékszer viselését. Érdemes tehát átgondolni, milyen élethelyzetekben okozhat kellemetlenséget vagy kell eltakarnunk a testékszert, és ha sok az ilyen helyzet, akkor vagy mondjunk le róla, vagy tervezzük jól eltakarható helyre.

A piercing a látványon kívül a mozgásban is akadályozhat, ezért érdemes a sportolási szokásainkat is figyelembe venni: a kiszakadó piercing nem csak fájdalmas, de nehezen helyrehozható bőrsérülésekhez vezethet. Azaz, nem biztos, hogy a legjobb választás a testékszer, ha amúgy kravmaga edzésre járunk, de egy sima kosármeccs során tett rossz mozdulat is a végét jelentheti.

Hol és mikor?

Magától értetődik, hogy ne csináltassunk piercinget részegen vagy drog hatása alatt, de magára valamit is adó szalon úgysem vállal ilyen vendéget. A helyszín kiválasztásakor érdemes a biztonságra alaposan odafigyelni: ilyenekre gondolunk, hogy viselnek-e kesztyűt, megfelelően fertőtlenítenek-e, egyszer használatos eszközöket használnak-e.

Ezt lehetőleg már a beavatkozás előtt kérdezzük meg, nyugodtan kérjük meg, hogy mutassák meg az eszközöket, ne akkor kapjunk észbe, amikor már kesztyű nélkül szúrnak a nyelvünkbe egy gyanús tűt. A nem eldobható eszközöket úgynevezett autoklávban illik sterilizálni: ez egy mikrohullámú sütőre hasonlító készülék, többféle méretű és formájú lehet, de semmiképpen nem hasonlít egy lavór hipós vízre.

Mi a helyzet a korhatárral?

A 2007-ben megjelent törvény rendelkezése szerint kiskorúaknak, azaz 18 éves kor alatt legálisan csak szülői beleegyezéssel lehet piercinget behelyezni. A szülőnek elvileg jelen kell lennie az eseményen és írásban is nyilatkoznia, a gyakorlatban azért sok szalon megelégszik az írásos nyilatkozattal is. 15 éves kor alatt szülői beleegyezéssel sem lehet piercinget csináltatni a rendelet szerint. Ez alól általában kivétel a sima füllyukasztás, amit már babáknak is megcsinálnak (szülői felügyelettel). Ellenkező irányú kivétel az intim testékszer, amelyet 18 éves kor alatt még szülői beleegyezéssel sem vállalnak.

A probléma mindezzel csupán annyi, hogy a jobb, nevesebb, magukra adó szalonok többnyire betartják a rendeletet, és nem vállalnak részeg kisiskolásokat. Rendszerint ugyanezek a szalonok megfelelő képesítéssel, eszközökkel és higiéniás szabályokkal rendelkeznek. Piercinget ugyanakkor készíthet nekünk a haverunk haverjának nagytesója is a garázsában – ez esetben nem biztos, hogy a szakmai szabályok betartásával történik a dolog, viszont nem kér személyit.

Szülőként nyilván megtilthatjuk a testékszert a tizenéves lányunknak (fiunknak), de lehet, hogy ha nagyon meg van őrülve érte, jobban járunk, ha inkább aláírjuk a papírt, és segítünk neki feltérképezni a választott szalon szakmai és higiéniás paramétereit.

Ön mit gondol? Megengedné a piercinget a tizenhat éves lányának? Vagy inkább haza se jöjjön többet egy olyan micsodával?

Blogmustra