Így teljesít a magyar oktatás a világmezőnyben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A 76 ország 15 éveseit vizsgáló kutatás szerint a jók között rosszak, a rosszak között jók vagyunk. A színvonal emelése megduplázná a GDP-t.

A BBC írta meg, hogy megjelent a PISA-tesztnél is több (egészen pontosan 76) országot felölelő tanulmány, amely a 15 évesek matematikával és tudományokkal kapcsolatos ismereteit mérte. Talán nem meglepő tény, de a szakértők arra jutottak, hogy kapcsolat mutatkozik az iskolázottság és a gazdasági növekedés között. Magyarország – Litvánia és Izland ölelésében - a középmezőnyben, a 32. helyen található.

A mezőnyt elején ázsiai országok (Szingapúr, Hong Kong és Dél-Korea) vezetik, a sereghajtók pedig Honduras, Dél-Afrika és Ghána lettek. „Ez az első alkalom, hogy valóban globálisan mértük az oktatás minőségét" – mondta Andreas Schleicher, az OECD képzési igazgatója.

Az európai országok közül a top10-be nem meglepő módon Finnország, Észtország, Svájc és Hollandia fért be, mindenképpen impresszív viszont Lengyelország 11. helye. Oktatáskutatóknak érdekes téma lehet megvizsgálni, milyen egészen eltérő oktatási rendszerek szerepelnek az élmezőnyben, mint a katonásabb ázsiai, és a hatalmas szabadságot biztosító Észak-Európai országok.

"A terv az, hogy minél több – egyaránt gazdag és szegény – országnak megadjuk a lehetőséget, hogy összemérhesse magát a világgal. Hogy felfedezhessék a relatív erősségeiket és gyengeségeiket, és észrevehessék, hogy milyen hosszú távú gazdasági célokat szolgál az, ha a minőségi oktatásba fektetnek" – tette hozzá.

Fotó: BBC.com

Szingapúr győzelme manapság már nem meglepő, de érdemes végiggondolni azt is, hogy milyen úton jutottk ide: egészen az 1960-as évekig az országban kifejezetten magas volt az írástudatlanok száma – ez viszont bizonyítja azt, hogy ilyen "rövid" idő alatt is hatalmas változást lehet elérni.

A tanulmány rávilágít arra is, hogy az Egyesült Királyságban például minden ötödik fiatal úgy hagyja ott az iskolát, hogy még az alapszintű oktatásban sem részesül – ami azért is gond az OECD szerint, mert ha csökkentenék ezt az arányt, akkor az száz milliárdokkal járulna hozzá az Egyesült Királyság gazdaságához. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként csúnyán leszerepelt: bár Olaszországgal közösen a 28. helyet szerezték meg, még így is megelőzte őket többek között Vietnám is.

Mi lenne, ha?

A BBC készített egy másik interaktív grafikont is, amelyből kiderül, mennyivel növelné az adott pillanatban 15 éves gyerekek élete során az adott ország GDP-jét az, ha minden 15 éves részesülne alapfokú oktatásban. Magyarországon ez 190%, ami azt jelenti, hogy csaknem kétszer ennyi is lehetne a bruttó nemzeti össztermék – éppen ezért nem mindegy, hogy az iskolaköteles kor 14, 16 vagy netán 18 év. Ez az adat egyébként nem kiugró Európában, a legtöbb ország valahol 90 és 200 százalék között végzett.

Minél sötétebb lila egy ország, annál nagyobb potenciál rejtőzik még az alapfokú oktatásában.
Fotó: BBC.com

A legjobban Ghána járna, ahol 38-szorosára növekedne a GDP, de igazi befektetés lenne a fiatalok képzése Dél-Afrikában (26-szoros) és Honduras-ban is (20-szoros). Az OECD felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kutatás csak azon országokat tudta figyelembe venni, ahol rendelkezésre állnak sztenderdizált teszteredmények - ami például az afrikai országok legnagyobb részében nincs így. Vagyis lehet, hogy a most sereghajtóként szereplő Ghána valójában sokkal jobban teljesít, mint a térség legtöbb országa - mondják a kutatók.

Ez a rangsor egyébként figyelembe vette a már említett PISA-tesztet (OECD országok és még néhány önkéntes ország), a TIMSS-tesztet (Amerikai Egyesült Államok) és a TERCE-t (Dél-Amerika) is. A részletes adatokat és tanulságokat a Word Education Forumon mutatják be jövő héten Dél-Koreában.

Csodálkozik, hogy Ázsia tarolt? Schleicher nem: "Ha bemegy egy ázsiai osztályterembe, akkor azt fogja látni, hogy a tanárok azt akarják, hogy minden tanuló sikeresen vegye az akadályokat. Érezni a szigort, az összpontosítást és a koherenciát" – magyarázta. "Ezek az országok nagyon jók abban is, hogy az igazán komoly kihívást jelentő osztályokba a legtehetségesebb tanárokat csábítsák be, így minden diáknak esélye van arra, hogy jó tanárai lehessenek." - tette hozzá.

Ha kíváncsi a teljes listára, ide kattintva megnézheti.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.