SZÜLŐSÉG

Megmagyarázzuk a bizonyítványodat!

2015. január 19., hétfő 11:45

Lassan megint itt a félévi bizonyítványosztás, ami hol a nagy hátradőlések, hol pedig a nagy családi perpatvarok ideje. Mert miért nem ötös. Meg miért nem példás, meg kiváló. Néhány tanács, hogy helyén tudjuk kezelni a dolgot.

Ahogy azt a neve is mutatja, a félévi, az egy értesítő. Nem bizonyítvány, csupán egy jelzés, hogy hogy áll, merre tart a gyerek a tantárgyakból. Egy információhalmaz, amiből megtudhatjuk, hogy az év végi bizonyítványig mire kell jobban odafigyelni, mire kell ráerősíteni, esetleg korrepetáló tanárt fogadni, és mi az a tantárgy, amivel nincs gond, mert megy. 

Persze nagy meglepetés (elvileg) senkit nem érhet ilyenkor, hiszen a tájékoztató füzetet (elvileg) legalább hétvégenként átlapozzuk, az osztályzatokat, bejegyzéseket láttamozzuk, hiszen (elvileg) abba nem félév vége előtt egy héttel kerülnek be visszamenőleg a jegyek.

Ha azonban mégis villámcsapásként ér a félévi eredmény, akkor dühkitörés helyett szálljunk inkább magunkba. Valami oka csak van, hogy gőzünk sem volt róla, hogy Pistike matektudása ennyire billeg. Kivéve persze, ha nehezített pályán játszunk, porontyos anya is panaszkodott már arra, hogy a kitűnőre gyúró gyerek ellenőrzőjébe nagyjából a bizonyítványosztás napján került be a két nyelvtan ötös mellé mellé visszamenőleg még 5 jegy, többségében nem ötösök, aztán viszlát kitűnő bizi, helló óriási zokogás. De ha évközben is vannak jegyek, akkor évente kétszer bölcset játszani nem ér!

A lányom osztályában tavaly legalább 15 kitűnő tanuló volt. Ez szerintem több mint gyanús, a kitűnő bizonyítvány mégiscsak a legkiválóbbak kiváltsága kellene, hogy legyen. Ha nyakra-főre osztogatják, komolytalanná válik az egész. Persze, bíztatni kell a gyerekeket, és ennek kézenfekvő formája a jó osztályzat, azok a gyerekek azonban, akiknek becsúszott egy-egy négyes, ettől rossz tanulónak, bénának érzik magukat. És persze a szülők is.

shutterstock 199822184

Üljünk le egy kicsit, és értelmezzük a jegyeket, fordítsuk le őket szavakra. A négyes = jó. Tehát ha Pistike négyest kapott matekból, az azt jelenti, hogy matekos. Ha több tantárgyból is négyest hoz, az azt jelenti, hogy Pistike jó tanuló, és szerencsére néhány tantárgyból kiváló. Ha hármast hoz, annak a megítélése már attól is függ, hogy tavaly hányast kapott, de a hármas még mindig csak közepest jelent – és nem rosszat. A magam szintjén én sem mondanám magam „jó” matekosnak, kiválónak pedig pláne nem. Mi marad? Na ugye! Nem is lettem mérnök, se programozó-matematikus, és nem is nagyon bánom.

Nyilván – jó esetben – minden szülő tudja, hogy mit várhat a gyerekétől, mire képes. Arany igazság, hogy mindig saját magához viszonyítva kell megítélni a gyerek teljesítményét, nem pedig a szomszédéval hasonlítgatni. A jó szülő azt is látja, hogy meddig érdemes elmenni a dicséretben – anélkül hogy elszállna a poronty önbizalma, vagy a fejmosásban – nehogy végleg letörje a lelkesedését.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az iskolások iszonyatosan sokat dolgoznak, szinte többet, mint a felnőttek, ami – lássuk be – nem normális. Napi sok órán át tartó kőkemény figyelmet várunk 6-18 éves gyerekektől, pedig ez még nekünk sem jön mindig össze.

Ugye tudjuk, hogy a gyerek agykutató karrierjét alighanem nem az fogja megakadályozni, hogy hányast kapott énekből vagy nyelvtanból harmadik osztályos korában, vagy hogy bukással fenyegetik ötödikben rajzból (létező történet).

És akármennyire is nehéz, gondoljuk azt is végig, mennyire reális elvárásokat támaszt és mennyire reális értékelést ad az adott iskola/tanár. Nem vagyunk sem tanárellenesek, sem különösebben anarchisták, de vannak olyan esetek, amikor nem a gyerek a hibás. Mint például az előbb említett, amúgy szuperkreatív, és rengeteget festő és rajzoló ötödikes, akit félévkor a rajztanára csesztet a buktatás rémével, vagy éppen az a harmadikos angoltanár, aki szemrebbenés nélkül osztja ki úgy az egyes-kettes-hármasokat a szódolgozatokra, hogy kicsit sem zavarja, hogy a gyerekek szótárfüzetei telis-tele vannak elírásokkal. És teszi ezt úgy, hogy már szóltak neki a szülők, akik maguk javítgatják a szótárfüzetet, de azért legyünk őszinték: nem is az ő dolguk, és mi van, ha történetesen nem beszélnek angolul.

Akármi legyen is, a nyomasztásunkkal ne vegyük el a kedvét a tanulástól, és ne ültessünk bele szorongásokat az iskola iránt a keménykedésünkkel, mert minek, abból még gyümölcs nem termett.

Kölyök - az új rovat

Ezen a héten indul új rovatunk, a Kölyök, a kisgyerekekről szóló Poronty nagyobb testvére. A Kölyök témája alapvetően a 10-16 éves korosztály lesz, illetve minden, ami a már nem porontykorú kölykeinkkel kapcsolatos, így belefér majd az egyetemi felvételi, a külföldi ösztöndíj, vagy éppen az, hogy melyik mulatókban menő mostanság ünnepelni a sikeres érettségit. Öregedjenek velünk!

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.01.19 15:46:13Mr. Közbiztonság Szilárd

    Ja, baszd meg, bíztatni.
    Meg esetleg megtanítani helyesen írni, és csak utána engedni publikálni.
    "dicséretben – anélkül hogy elszállna a poronty önbizalma, vagy a fejmosásban – nehogy" - meg kellene tanulni az idézőjel használatát, mert ez így konkrétan faszság lett

    aranyigazság meg egybe
    szomszédéval hasonlítgatni - vagy a szomszédéHOZ hasonlíthatni, vagy a szomszédéval ÖSSZEhasonlítgatni
    "szuperkreatív, és rengeteget festő" - meg kellene tanulni a vesszőhasználat szabályait, pl. hogy felsorolásban az és elé NEM teszünk

    "Mint például az előbb említett, amúgy szuperkreatív, és rengeteget festő és rajzoló ötödikes, akit félévkor a rajztanára csesztet a buktatás rémével, vagy éppen az a harmadikos angoltanár, aki szemrebbenés nélkül osztja ki úgy az egyes-kettes-hármasokat a szódolgozatokra, hogy kicsit sem zavarja, hogy a gyerekek szótárfüzetei telis-tele vannak elírásokkal." - ezt a mondatot lehet, hogy el kellett volna olvasni is, nemcsak összehányni, mert így értelmetlen; a többes szám hibás használata már csak mellékszál

    "Nem is lettem mérnök, se programozó-matematikus, és nem is nagyon bánom."
    Sajnos, újságíró sem lettél, és ezt mi bánjuk, mert ennek ellenére mégis írni akarsz. Nem kéne erőltetni, ami láthatóan nem megy.

    A helyesírás-ellenőrző egyébként a legtöbb szövegszerkesztőben az F7-tel indul. Legalább a hibák egy részét kiszűrné.

  • 2015.01.19 16:03:57retinax

    Még az a szerencse Szilárd, hogy téged a jóisten tökéletesnek teremtett, vagy az évek során azzá váltál, különben arra gondolnánk, hogy az állandó kioktatásaiddal valami állati nagy gebaszt kompenzálsz.

  • 2015.01.19 16:33:35Mr. Közbiztonság Szilárd

    retinax:
    Nem vagyok tökéltetes, csak tudod, ha én olyan minőségben végezném a munkámat, mint ezek az indexes sajtósegédmunkások, akkor már rég munkanélküli lennék.

    Ha valaki nem ért ahhoz, amit csinál, akkor keressen más munkát.
    Ennyire egyszerű.

    Szeretném, ha egyszer az autódat olyan felkészült, a szakmáját annyira ismerő és annyira lelkismeretes szerelő cserélne egyszer kereket az autódon, mint ezek az indexes firkászok.
    (Konkrétan olyan, akinek fingja sincs az egészről, és a legegyszerűbb ellenőrzéseket, és egy helyesírás-ellenőrzést - fenti analógiában a csavarok meghúzásának ellenőrzése - sem bír elvégezi.)
    Akkor talán megértenéd, miről beszélek.

  • 2015.01.19 16:34:19Mr. Közbiztonság Szilárd

    autódat = autódon

  • 2015.01.19 16:35:38Mr. Közbiztonság Szilárd

    (vagy még inkább: az autódat törlendő; én sajnos nem tudom módosítani a hozzászólást, a cikkíró ellenben tudná a firkálmányát)

  • 2015.01.19 17:31:48zizi77

    Ugye, hogy neked se megy? :)))

  • 2015.01.19 17:48:51Válasszunk

    Kedves Szilárd! Alapvető gond az ilyen helyesírási kérdések kapcsán az, hogy nem jól méred fel a feladatokat. A jó újságíró, blogger, stb. nem a helyesírás szakértője, hanem helyetted néz utána témáknak, felhívja a figyelmed problémákra. Az előbbivel munkát spórol meg, az utóbbival nem csak vitaindító után számolja a letöltést és a hirdetésekből befolyó bevételt, hanem mondjuk megkímél egy későbbi kellemetlen meglepetéstől.

    Egy blog esetében nincs olvasószerkesztő, korrektor, sem más olyan szakember akinek a helyesírás a feladata. Igen, sok más szerkesztő is javítana. Egy portál esetében van olyan tartalom ami átmegy ilyen szerkesztők kezén, és van olyan ami nem. Ami pedig nem, ott a nem elvégzett munkától nem várhatunk nagy eredményt.

  • 2015.01.19 19:39:42Mr. Közbiztonság Szilárd

    zizi77:
    Nem mindig, de én legalább kijavítom.

    Válasszunk:
    Nem igazán.
    Az újságírónál alapkövetelmény, hogy tudjon írni, aminek része a helyesírás is. Enélkül kb. olyan, mintha az autószerelő nem tudná, hogy húzzon meg egy csavart, vagy a buszvezető, hogy merre tekerje a kormányt, ha balra akar kanyarodni.
    Az szintén része, hogy tudjon fogalmazni, ami a cikkíró esetében szintén nem áll fenn.

    Ne bassz már azzal, hogy blog, ez az Index része, havi fizetést kapnak érte, a blogot meg hobbiból csinálják emberek, ingyen, vagy max. azért a pénzért, amit hirdetésekből összeszednek maguknak.

    Ennélfogva a bloggert ne keverjük az újságíróval, bár bloggerből is aki kicsit is igényes, az utánanéz a helyesírásnak is.
    Ráadásul olyan hibákat, amelyeket egy sima helyesírás-ellenőrző is kidob (a magyar esetében ez tényleg elég csekély százalék, inkább csak elgépelés-ellenőrző, mintsem helyesírás-ellenőrző), nem illik benne hagyni még egy amatőr irományban sem, nemhogy egy cikknek szánt és fizetésért írt akármiben.

    Ne védjük már az igénytelenséget, pláne az ország legnagyobb bevételű netes portálján.

  • 2015.01.20 08:51:20retinax

    Szilárd, mi szeretünk téged. Hidd el, a világ biztonságos hely, senki sem akar bántani, nem kell támadni, nem kell rögtön úgy viselkedni, mint egy munkásőr, akit bár senki se kért, szolgálatba helyezi magát és leteper másokat, hogy jelezze önmaga fontosságát. Mert a családja, ha van, már rég utálja, barátai nincsenek, a munkája szar, és úgy általában mellőzött. Te okos ember vagy, tudod, hogy ez fölösleges is lenne, hiszen az ilyen embereken úgyis mindenki csak nevet. Hidd el, van remény, még téged sem utál mindenki. Én kifejezetten szeretlek. Ezért azt tanácsolom, hogy vedd elő a helyesírási szótárt, és lapozgasd inkább, mielőtt agyvérzést kapsz.

  • 2015.01.20 09:48:45Nancsibacsi

    @Mr. Közbiztonság Szilárd

    "Nem vagyok tökéltetes, csak tudod, ha én olyan minőségben végezném a munkámat, mint ezek az indexes sajtósegédmunkások, akkor már rég munkanélküli lennék."
    Mennyit fizetsz azért, hogy az indexet olvasd? Ugye még az AdBlocker is be van kapcsolva? Akkor meg mi a f.szt panaszkodsz? Ha ennyire b.ssza a csőröd a helyesírás, menjél és vegyél népszabit pénzért az újságosnál, és ha abban hibát találsz, akkor menjél panaszkodni a kiadóhoz. A papír alapú újságnál ezért levonnak a firkász béréből, de ez egy online lap - itt nem veszik ennyire komolyan a helyesírást, nyelvhelyességet.

  • 2015.01.20 09:53:39Nancsibacsi

    @Mr. Közbiztonság Szilárd: "Ne védjük már az igénytelenséget, pláne az ország legnagyobb bevételű netes portálján."
    Ahol ha fele ennyi cikk lenne, de azok kib.szott helyesen írva, akkor te lennél az első, aki a nyáladat vernéd, hogy nincs mit olvasni. Mivel olyan f.sza melóhelyed van, hogy napi 400 commentet legyártasz közben, unalomból, tehát gondolom nem lenne elég havi 1000 cikk ha mondjuk jelenleg 2000 van.

  • 2015.01.21 06:25:08incognita

    Attól a szülőtől, akit meglep a gyereke félévi jegye, szívesen megkérdezném, hányszor tetszett szülői értekezletre, fogadóórára menni, hányszor tetszett legalább betelefonálni az iskolába, hogy minden rendben van-e. Ha hazudik, titkolózik a gyerek, annak is van oka. A jegyek matematikai átlaga pedig nem lesz feltétlenül a félévi/évvégi jegy is. Csak ha a nyelvoktatásnál maradunk, a fent említett szódolgozatok számítanak talán a legkevésbé (nálam...). Ezen kívül van szövegértés, szövegprodukció is, és még sok más. Egy jó tanár úgyis mindenkiről pontosan tudja, hogy milyen a teljesítménye, ebben mennyi munka van, és hogy abban a helyzetben hogyan tudja a gyereket motiválni. Van, akit sok biztatással, van, akit finom szigorral. A nagyon kreatív, sokat rajzoló gyerek pedig lehet, hogy az iskolában egyszerűen nem hajlandó "dolgozni" a rajzórán. Összefoglalva, az az ideális, ha élő a kapcsolat a szülő és az iskola, illetve a szülő és a gyerek között.

  • 2015.01.21 08:07:07zombizan

    "A lányom osztályában tavaly legalább 15 kitűnő tanuló volt. Ez szerintem több mint gyanús, a kitűnő bizonyítvány mégiscsak a legkiválóbbak kiváltsága kellene, hogy legyen."

    Szerintem a kitűnő bizonyítvány nem kiváltság kéne legyen. A kiváltság (privilegium) az lenne, ha valaki gyengébb teljesítményre kap azonos jegyet, vagy azonos teljesítményre jobb jegyet, mint osztálytársai.

    Ez volt a kötekedés része :-) Ami a lényeget illeti, szerintem a szülőnek elsősorban a saját elvárásai között kell rendet tenni, és azt tisztázni magával, hogy ő most börtönőre, edzője, vagy szülője-e a gyereknek. A gyenge bizonyítvány önmagában a legritkább esetben probléma, többnyire az otthoni és iskolai környezet teszi azzá. Ami fontos, hogy a gyerek úgy érezze, nem nettó kibaszás az iskola, ahova azért teszik be, mert napközben nincs kire hagyni, plusz megbüntetik a szülőket, ha nem küldik iskolába. Ha szeret iskolába járni, akkor szerintem nagyjából mindegy, hogy milyen jegyei vannak. Ha utál, akkor dettó. A kérdés az, jó jegyekkel meg lehet-e szerettetni az iskolát. Talán igen. Rossz jegyekkel el lehet venni a kedvét az iskolába járástól? Bizonyosan.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta