SZÜLŐSÉG

Van Isten? Nincs? És mit mondasz róla a gyereknek?

2011. december 21., szerda 12:57

Itt a karácsony, van aki már hetek óta Jézuskával zsarolja a gyereket, mások még mindig tanakodnak azon, mit is kéne erről az egészről mondani (akik meg Hanukát ülnek most hátradőlnek). De tényleg: mit mondjon a szülő az ünnepek vallási vonatkozásairól a gyereknek, és általában, kell-e a szülőnek terelgetnie a szíve csücskét a hit vagy éppen a hitetlenség felé?

A dilemma nem kevésbé létezik az ateista szülő számára, hiszen az a meggyőződés, hogy nincs Isten, hogy halálunk után nem folytatódik életünk, hogy nem létezik túlvilág, ugyanúgy egyfajta hitrendszer. Vallásos és nem hívő szülő egyaránt találkozik vele, hogy a gyermeket érdekli, mi a véleménye ezekről a kérdésekről. Vajon miért lenne probléma ez, mikor a szülő nyilván azt tanítja, amiben ő maga hisz? A tapasztalat azt mutatja, bizony előadódik számos olyan élethelyzet, mikor a „mondd, ami a meggyőződésed” elve nem ad egyértelmű
megoldást.

Mindenki másképp csinálja

Gyakran felmerül, mit tegyünk, ha a szülők világnézete eltér egymástól. A szülő két különböző vallás követője, vagy az egyikük hívő, másik ateista. Az, hogy két ilyen ember összeköti életét, feltételezi, hogy bizonyos mértékig toleránsak a másik hitrendszerével, és a gyermek előtt sem akarják lehurrogni azt. Ugyanakkor a tét nagy, hiszen ha például egy keresztény és egy ateista szülőből indulunk ki, a vallásos fél bizonyára szívből vágyik rá, hogy gyermeke is megtalálja Istent, hiszen számára ez az üdvösség útja. Az ateista viszont aggódhat amiatt, hogy a gyermek olyan önámításba lovallja bele magát a valláson keresztül, aminek csalódás lehet a vége. És bizonyára egyikük sem vágyik arra a helyzetre, hogy a gyermek két totálisan eltérő világképpel találja magát szembe, úgy érezvén, hogy választania kell össze nem illeszthető elvek, illetve az ezeket képviselő szülei között.

A megoldás az lehet erre, ha minél kevésbé vagyunk absztraktak, ha nem a hittételek felől közelítünk, hanem onnan, hogy a mi életünkben személyesen hogy jelenik meg a vallás. A hívő fél elmondhatja, neki erőt ad bizonyos helyzetekben, hogy úgy hiszi, van valaki, aki a világot teremtette, aki minket nagyon szeret, és akihez fordulhatunk. Erre a nem hívő szülő beszélhet arról, neki mi jelent megnyugvást egy-egy nehéz helyzetben. Például a családja szeretete és támogatása.

Mit ünneplünk karácsonykor, Mami?

Vagy amikor a néhány éves gyermek megkérdezi, mit ünneplünk karácsonykor, a szülők egyetérthetnek abban, hogy a szeretetet. Azt is elmesélhetik, hogy egy olyan személy születésnapjára emlékezünk, aki arra tanította az embereket, hogy szeressék egymást, hogy bocsássanak meg egymásnak. A kisgyermeket úgysem a teológiai okfejtések érdeklik, meg sem értené még azokat. De az fontos, hogy érezzen valamit abból, mit is jelent a szülő számára az ünnep, és fontos az oldott légkör is, ami csak úgy jöhet létre, ha a szülők nem igyekeznek kikerülni lényeges témákat azért, nehogy magyarázkodniuk kelljen a köztük fennálló különbségekről.

Sokakkal megtörténik, hogy szívesen fordulnának a vallások kínálta megnyugtató magyarázatokhoz, noha maguk nem hisznek ezekben. Jellegzetesen ilyen téma a halál. Bár a nem hívő szülő úgy véli, az elhunyt nagymama egyszerűen megszűnt létezni, mivel ez neki is nagyon fáj, nem szívesen mondaná ezt a kicsinek. Nem beszélve arról, hogyha nincs halhatatlan lélek, akkor valahogyan a testtel azonosítjuk magukat, és az végképp rémisztő történet, hogy a szeretett személy egy ládában a föld alá került, nem beszélve arról, hogy elégett. Ezért van, aki saját hitével szemben a Mennyországhoz, illetve annak mesévé alakított változatához fordul, és azt mondja, a nagyit elvitték az angyalok, és most a felhőkről néz minket. Erre nincs szükség, mert ahogy az ünnepekre, úgy a halálra is igaz: a gyermek a mi érzésünkre, viszonyulásunkra kíváncsi, nem tudományos vagy teológiai rendszerekre. Aki nem hívő, mondhatja, hogy a test olyan, mint egy ruha, amit csak életünkben használunk, aki elhunyt, azoknak az emlékeiben él tovább, akik szerették.

A gyerekek olyan sok váratlan kérdéssel meglephetik a szülőket, hogy képtelenség mindegyikre előre készülni. Nem is kell. Elég, ha a felnőtt azt tartja szem előtt: a válasz arról szóljon, ami számára személyesen, az érzelmeket is figyelembe véve a lényegről szól. Nem kell, hogy lexikonba illő legyen, sem az, hogy minden gondolatát részletesen tartalmazza. A gyermek biztos támpontra vágyik a világ megértéséhez. Ha ebben segít a válasz, az éppen elég.

Cziglán Karolina
pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.12.21 14:23:17Keron

    a karácsony nem vallási ünnep. ateizmus nem létezik, hite mindenkinek van. "csalódni" meg nem allahban, vagy jehovában fog a gyerek, hanem amikor átbasszák az életben, vagy rájön hogy a világ szarabbik felére született. nem nagy megfejtés ez a téma, kár lamentálni róla. de jó a cikk amúgy.

  • 2011.12.21 14:44:31Van_mikrohullámú_sütőtök?

    Nálunk a karácsony a szeretet ünnepe, ezért ajándékozzuk meg egymást. Mellesleg vallási ünnep, ezért is állítunk karácsonyfát, hogy megemlékezzünk róla. Nem kell nagy feneket keríteni a dolognak, de lehet sőt, kell mindkettőről beszélni.

    Mint ahogyan a Föld napjáról is beszélgetünk, de attól még csak minimális az esély, hogy grínpísz aktivista válik a csemetéből, de legalább talán tudatosan nem fog szemetelni.

  • 2011.12.21 14:50:06penelope garcia

    Hogyhogy mit mondok neki?
    Természetesen az igazat. :)

  • 2011.12.21 15:56:11pefe

    Szerintem még a leg elvakultabb szülők gyermekei sem azért várják a karácsonyt, mert akkor több zsoltárt lehet énekelni. Szóval a karácsony vallásos eredetérő lehet beszélni, bár ez sem feltétlen igaz, de vallási ünnepként beállítani a XXI. században, hibás.

    Szerintem a követendő példa az ókori görögöké. Arisztarkhosz pontosn tudta, hogy a Föld gömölyű és a Nap körül kering, mégis állt a házában egy Atlasz szentély, vállán egy tányérral. Ők pontosan tudták, hogy a vallás és a valóság egymással nem felcserélhető dolgok, éppen ezért konfliktusba sem kerülhetnek egymással. A vallás hagyományaik, kultúrájuk része volt, nem pedig a valós világ magyarázata.

  • 2011.12.21 16:37:31pHérték

    "Aki nem hívő, mondhatja, hogy a test olyan, mint egy ruha, amit csak életünkben használunk,"

    És mi történik velünk, ha levetjük a ruhánkat? :)

    Amúgy meg aki szégyenli, cikinek tartja Jézus Krisztus világra jöveteléről megemlékezni, az ünnepelje továbbra is a szovjet télapót a hókirálynővel! De ha hithű materialista, akkor ne ünnepeljen semmit, mert úgymond nincs is mit...

  • 2011.12.21 16:49:27Brannagh

    Nem értem, miért kell vitázni azon, hogy vallási ünnep-e a karácsony. Mindenki a saját érzései szerint emel ki a kultúrkörből motívumokat, ami fontosabb neki. A vallási motívumok és a vásárlási láz között egy csomó átmenet van, amiből válogatni lehet. Jó párhuzam például a húsvét, ami fogyasztási szempontból szintén egyre fontosabb (gondoljunk például a kreatív hobbis dolgokra), viszont nem mindenki ünnepli a feltámadást, aki piros tojást fest a gyerkőccel. Ugyanígy rengetegen készítenek adventi koszorút pusztán a hangulat kedvéért, anélkül, hogy bármi fogalmuk lenne a liturgikus vonatkozásokról. Nem hiszem, hogy emiatt bárkit bántani kéne.

  • 2011.12.21 17:35:1196clarity

    A magam részéről a vallásos elgondolást tartom vonzóbbnak. Tudjuk, hogy karácsonykor az emberek egyfajta különös megszállottsággal lökdösik egymást az áruházakban és hirtelen minden háziasszony nagytakarítást rendez versenyt üvöltve gyerekeivel, de az igazán meggyőződéses keresztények előbb-utóbb felfedezik az ünnep igazi lényegét (a szeretet-mint azt a giccses okostelefonreklámok tanitják) amit azóta igyekeztek mélyen eltemetni. De hát a materializmus ide vezet.

  • 2011.12.21 19:57:49Turboanyu

    pHérték:

    "Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi vagy a kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában.[2]

    Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én a Napisten születésnapjaként ünnepelték. A Kr.u. 4. században a kialakuló katolikus egyház e napra helyezte Jézus születésének évfordulóját is. A karácsonyhoz kapcsolódott az ősi népszokás is, mint a feldíszített fenyőfa, amit a keresztények csak a késői középkorban vettek át."

    Úgyhogy mi azt ünnepeljük családilag amit akarunk, ti is amit akartok.

  • 2011.12.21 20:01:43nemstatikus

    Mi a téli napfordulót ünnepeljük a gyerekekkel. Szerencsére érdekli őket a csillagászat.

  • 2011.12.21 20:02:28Turboanyu

    96clarity:

    Mi nem vagyunk vallásosak, de attól nem tolongunk a boltokban. Nem is veszünk egymásnak hülyeségeket, a gyerekeknek van rendes ajándék, a felnőtteknek meg valami jelképes, inkább érzelmi (pl. nagypapának közös fénykép az unokákkal és hasonlók). Rokonokkal, barátokkal pedig kihasználjuk azt, hogy ilyenkor általában mindenki szabadságon van és ráér, de nem ajándékozunk.

  • 2011.12.21 20:07:16odamondó

    Ha a karácsony nem vallási ünnep akkor mégis mi a jó ég? Az hogy mára ez a jelentése homályba veszett az emberek fejében az egy kérdés.

    "Az, hogy két ilyen ember összeköti életét, feltételezi, hogy bizonyos mértékig toleránsak a másik hitrendszerével"

    Ja persze. Valószínű vak volt mindkettő vagy a fickó már örült ha valaki hozzámegy a nő meg ha valaki elveszi. Két különböző vallású embert lehet kombinálni talán ott előfordulhat toleráns viselkedés, de egy ateistánál rosszabb nincs. Általában a legnagyobb habzó szájú szónokok, hogy mekkora ökörség a vallás.

  • 2011.12.21 20:12:02Turboanyu

    Ja és még egy kis info (igaz, Húsvét most épp nem aktuális), hogy ha valakinek nem tetszik, hogy a gonosz ateista pogányok ünnepelni merészelnek bármit is egy "keresztény ünnepen":

    "böjti idöszakot, amelyet a római egyház átvett, közvetlenül a babiloni istennő imádóitól kölcsönözte. A böjtöt e tavaszi évszakban a jezidik népcsoport, Kurdisztán pogány ördögimádói is megtartják, amit mestereiktől, a babilóniaiaktól vettek át.

    A pogányok a böjtöt mint az évi nagy ünnepre való elengedhetetlen felkészülést tartották meg Tammuz (Nimród) halálának és feltámadásának emlékére. Az egyház azért vette át, hogy a pogányoknak a keresztyénséget még ebben a tekintetben is elfogadhatóbbá tegye. Arnobius és alexandriai egyházatyák ezt a pogány böjti időszakot úgy írják le, mint ami semmiben sem különbözik a keresztyén egyház nagyböjtjétől, amelyet az egyház erkölcstelen babiloni karneváli ünnepségeivel együtt átvett."

  • 2011.12.21 20:18:23Turboanyu

    odamondó:

    [link]

  • 2011.12.21 20:21:46nemstatikus

    odamondó!
    Fentebb írta valaki, hogy az egyház csak rátelepült a téli napforduló őt megelőző szokásaira, előző vallásokra (amik szintén a napfordulóra települtek).
    Mi más lehetne ez akkor, mint a téli napforduló megünneplése eltérő formákban, csatolt tartalmakkal?

  • 2011.12.21 20:34:48Turboanyu

    Az előbb betett linkhez lemaradt a magyarázat:

    Az ateistákat szidja mindenki, hogy jaj de intoleránsak, holott megint a másik oldalról merült fel először, hogy mi akkor ne is ünnepeljünk karácsonyt. (hozzászólás 16:37-kor)

  • 2011.12.21 20:56:20katorna

    Szóval akkor a húsvét a böjt ünnepe :)? Van itt egy kis képzavar. A böjttel készülünk az ünnepre, bármilyen ünnepre , bármilyen vallásnál.

  • 2011.12.21 21:05:51Turboanyu

    katorna:
    Bocsi, az csak egy része.

    "A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak"..."A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés."
    "Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt."
    ..
    "A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi idot sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízbol és lisztbol gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep idoben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenloséget (március 21.) követo elso holdtölte utáni vasárnapra tette."

    Szóval először volt mindenféle tavasz keleti úrnőjének ünneplése, zsidó egyiptomi szabadulásra való emlékezés, meg mindenféle más. A Húsvét időpontját meg csak úgy elhatározták 325-ben.

  • 2011.12.21 21:32:12Dmilla

    odamondó: pedig a mi családunkban is van egy ilyen pár, lassan 10 éve együtt, közben már házasok is. A nő elmegy vasárnap reggel templomba, a férfi nem. Ennyi. Mondjuk tény, hogy a csaj sokkal toleránsabb, mint Te, és többet nyomott a latban nála az, hogy a férje egy rendes, jószívű, szerető, gondoskodó ember, mintsem az, hogy hívő-e vagy nem.
    És a férfi sem cseszteti a feleségét, és nem próbálja ráerőszakolni a materialista tanokat, ha egyszer látja, hogy a feleségének fontos a hit, hogy ő abból merít erőt, azáltal (is) lesz olyan jószívű, szerető, gondoskodó nő, mint amilyen.
    (Azért érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy Isten, ha létezik, mit értékelne többre adott embernél: ha az illető fenemód elkötelezettje ugyan a vallásnak, de közben acsarkodik mindenkire, aki másképp gondolja, vagy azt, ha az illető nem hívő ugyan, de szereti, elfogadja embertársait.)

  • 2011.12.21 21:35:15Dmilla

    Egyébként a cikk szerintem nagyon jó, tele szép gondolatokkal, gratulálok a szerzőjének!

  • 2011.12.21 23:07:04kIára

    Az ember nem más, mit „pan narans” – a mesélő emberszabású. A gyerek feltétlenül, és teljes odaadással hisz. Ezért megünnepeljük, várjuk vele a Mikulás/Télapó/Jézuskát, a Húsvéti nyuszi hoz csokitojást, a Fogtündér éjszaka elviszi a fogainkat és cserébe a párna alatt hagy egy százforintost, és így tovább.
        Az ilyen apró, kisded hitek tesznek képessé arra, hogy később felnőtt fejjel is higgyünk olyan felnőtt és „igazi” fikciókban, mint Szabadság, Igazság, Egyenlőség, Függetlenség, Testvériség.
        A lényeg nem az ünnep vallásos / nem vallásos jellegében van, hanem az hogy közösen, vidáman, meghitten stb. megéljük a kis hazugságot, hogy később vakon hinni tudjunk a sokkal nagyobb hazugságokban.

  • 2011.12.21 23:31:27nykhj

    Mindig is aggasztott ez az ajándékozó Jézuska figura.
    Képzeljük el, hogy a gyerekeknek le kellene rajzolniuk kitől kapják az ajándékot! Mikuláskor nem kérdés, most vajon mit látnánk a rajzokon?
    Még kínosabb viszont ha a felnőtteknek kelle lerajzolniuk a jézuskát, hogy gyerekeiknek bemutathassák az ajándékozót. Kit rajzolnának? Méretarányosan kis Jézust (hippi lazaság, zsíros haj, szakáll, szandál), mellette léptékkel? Talán valamiféle babszemjankót? Vagy itt a gyermek Jézusról van szó? Miben különbözne bármilyen másik gyerektől? Az, hogy vizuálisan nem ábrázolható protestáns aknamunka a katolikusokkal szemben (deOtt is a jézuska hozza)?
    Akkor miért nem inkább kicsinyítő képző nélkül? Kellemetlen a csomagok bontogatása közben magyarázni, hogy: Tudod akit az apja azért küldött, hogy meghaljon a bűneidért.

  • 2011.12.22 08:06:09magyar ember teli szájjal

    Mennyi hithű keresztény olvassa a Díványt, hű de gáz. Gondolom a horoszkópba ugyanúgy belebambultok mint jézuskrisztusba.

    Ez egyébként fenyőünnep, semmi több.

  • 2011.12.22 12:59:34nykhj

    „A dilemma nem kevésbé létezik az ateista szülő számára, hiszen az a meggyőződés, hogy nincs Isten, hogy halálunk után nem folytatódik életünk, hogy nem létezik túlvilág, ugyanúgy egyfajta hitrendszer.”
    Gondolom a kedves szerző nem gondolja, hogy a valóságban létezik a mikulás, vagy a húsvéti nyuszi, sőt talán azt mondaná tudja, hogy ezek nem léteznek. Az a tudat, hogy ezek nem léteznek hitrendszer-e?
    Ja és a halál definíció szerint pont az élet végét jelenti.

  • 2011.12.22 14:40:30katorna

    Magyar ember! Jó érzés ilyeneket gondolni mi?? Sokkal szarabb azt elképzelni h valaki tényleg hívő és nem a fenyőfát ünnepli, meg a tavaszt. Bár nemtom a fenyőn mit lehet ünnepelni...

  • 2011.12.24 10:12:27badabum

    Sajnálom azokat akik hit nélkül élnek.....

  • 2011.12.24 14:38:20Turboanyu

    badabum: nem kell sajnálni, nagyon szépen élünk nyugalomban, békességben, szeretetben.
    Azért szeretjük, segítjük egymást mert az jó érzés, nem pedig azért mert egy könyvben valakik leírták az ókorban, vagy mert be lennénk tojva, hogy egy képzeletbeli bácsi majd jujj de dühös lesz ránk.

    Semmi sem hiányzik az életünkből ami másnak meg lenne, mert szükségtelennek tartom hogy ahelyett hogy magunk megoldanánk a problémáinkat (vagy a család egymást segítse) imádkozgassunk. Inkább töltöm a gyerekeimmel az időt és társasozunk egyet, mint a templomban hallgassam valakinek az unalmas prédikációját, ami egyrészt teljesen elrugaszkodott a mai valóságtól, másrészt maguk a papok sem tartják be.

  • 2011.12.26 18:29:35nyunyóka

    Anélkül is lehet valaki hívő, hogy nem jár templomba. Hit és egyház - manapság már nem feltétlenül járnak egymással karöltve...

  • 2011.12.27 09:52:36pstone

    nyunyóka - "Anélkül is lehet valaki hívő, hogy nem jár templomba." Most jár, vagy nem jár? Anélkül is lehet hívő, hogy templomba járna, vagy úgyis lehet hívő, hogy nem jár templomba. A nyelvtant az iskolában is meg lehetett volna tanulni...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta